Október 29-én részt vehettünk az EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet által szervezett nemzetközi konferencia második napján. Jogi, társadalmi és szabályozási szempontból vizsgálták az előadások, milyen hatásokkal van a technológiai fejlődés emberi közösségünk életére. Idei félévünk egyik kiemelt témája a digitalizáció, másodéves hallgatóink egy része intenzív, interdiszciplináris kurzuson járja körül a téma kurrens kérdéseit.

Ződi Zsolt, az NKE kutatója nyitotta meg a napot, aki a Kornai János által leírt koordinációs mechanizmusok segítségével mutatta meg, hogyan alakítja át társadalmunkat a digitalizáció. Mind a piaci, bürokratikus és etikai rendszerekben egyre nagyobb szerepet kapnak a modern technológiák, melyek így drasztikusan, belülről alakítják át legalapvetőbb társadalmi folyamatainkat.

A következő 3 előadás során egy-egy szegmens esetére szűkítve ismerhettük meg az átalakuló folyamatokat. Grad-Gyenge Anikó, a BME professzora a szerzői jogok, David Mangan, a Maynooth Egyetem docense pedig a munkavállaló digitális privát szférájának kapcsán mutatta meg, hogyan gyűrűznek be  a technológiai innovációk az élet minden területére. A szellemi termékek digitális, szélesebb körű elérhetősége kihívás a szerző jogi monopóliumhelyzetére nézve, ezt az EU jogalkotási folyamata is követi. A munkáltatói határátlépés problematikája is megerősödött a közösségi média elterjedésével: a munkavállalók tevékenységeinek ellenőrzése gyakran túl megy az emberséges határokon. A blokk záróelőadásában Mark D. Cole a Luxembourgi Egyetem professzora a digitalizálódó gazdaság EU-s szabályozási környezetét vette górcső alá.

A délutáni blokk fókuszában jogi és szabályozási kérdések, illetve ezek etikai vonzatai álltak. Török Bernát, az EJKK ITKI vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a szabályozási keretrendszerek mögött nem szabad elfelejteni az értékalapú célokat. Folytatásul Joanna Kulesza, a Lódzi Egyetem docense beszélt arról, hogy milyen jogalkotói hozzáállással közelíthetünk a digitális platformokhoz. Ezek ugyanis lehetnek önszabályozó rendszerek, átfogó együttműködések keretrendszerében szabályozott rendszerek, azonban akár amellett is érvelhetünk, hogy a szabadságjogok jegyében nincs szükség szabályozásra. Végül az európai digitális alkotmányossági kérdéseket tálalta Oreste Pollicino, a Bocconi Egyetemi professzora. A techóriások gyakran olyan kérdésekben döntenek a felhasználók életét érintően, amelyek szembemennek az egyes országok alkotmányos kereteivel. Így szükségessé vált az alapvető jogi elvek, a jog szerepének átgondolása, illetve ezen elvek gyakorlatba ültetése.

A nap és a konferencia zárását Lawrence Lessig plenáris előadása jelentette. A Harvardi Egyetem professzora, egykori demokrata elnökjelölt beszédében arról beszélt, hogyan változtatják meg a demokratikus folyamatokat a digitális platformok. Rámutatott a felülről való szabályozás szükségességére, hiszen a techcégeknek gazdaságilag nem érdeke az etikus döntések mellett való elköteleződés.

A konferencia zárónapja igazán tanulságos esemény volt számunkra, hiszen itt megismerhettük a digitalizációt övező nemzetközi trendeket. A sokszínű előadások lehetőséget biztosítottak arra, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk a témáról, figyelembe véve a társadalmi és etikai vonatkozásokat.

Írta: Prajczer Petra
Kép: Prajczer Petra