Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete által rendezett előadáson a párizsi Morus Tamás Intézet igazgatója elemezte az ország politikai helyzetét.

Az előadás egy sorozatba illeszkedik, melynek célja az EU sorsát nagymértékben befolyásoló német-francia tengely dinamikáinak feltárása. 2021. november 15-én a Magyarországra látogató Jean-Thomas Lesueur történész, politológus előadásában a francia társadalmi, politikai folyamatok pillanatképét tárta elénk. A téma aktualitását a 2022 áprilisában rendezendő elnökválasztás, illetve a jövő év januárjában induló francia EU Tanács elnökség adja.

Bár Franciaország hagyományosan Európa egyik legerősebb állama, a jelen helyzetben számos gazdasági, társadalmi nehézséggel néz szembe. A gazdasági növekedés üteme évek óta 1-1,5%, magas az infláció, valamit egyre nő a munkanélküliség, különösen a képzetlenebb csoportok körében. Kulturálisan és társadalmilag is fragmentált a társadalom: a középosztály gyengül, a lecsúszó társadalmi rétegek lázadása, a sárgamellényesek mozgalma ma is jelen van. A bevándorlásról egyre többen gondolkoznak szélsőségesen, erősödik a szegregáció, a társadalmi csoportok közötti kapcsolatok kiveszőben. Ilyen folyamatok közepette nem meglepő, hogy többen válságban látják a klasszikus köztársasági modellt, illetve nő az apolitikus magatartás a lakosság körében.

Jean-Thomas Lesueur előadásában bemutatta a francia elnökválasztás jelöltjeit, értékelte a jelenlegi elnök, Macron politikáját, aki bár még hivatalosan nem jelentette be jelöltségét, továbbra is az ország legnépszerűbb politikusa. Az általa legesélyesebbnek tekintett indulók mind jobboldaliak, azonban míg Macron elitistának mondható, LePen és Zemmour a populista filozófiát hirdetik.

Folytatásként Franciaország uniós helyzetét és a német-francia kapcsolatokat elemezte. Az előadássorozat tematikájával szemben megfogalmazta, hogy a két ország ilyen szoros kapcsolata ma már csak „mitikus ábránd”, a 2010-es évek óta nem jellemző a szoros együttműködés. Az unió jövőjével foglalkozó konzultáció folyamata azt mutatja, hogy az állampolgárok, különösen a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek az EU-s intézmények iránt. Az elnöki választásokon is tapasztalható politikai érdektelenség (2017-ben a francia választópolgárok harmada otthon maradt) az uniós választásokon sokszorosan megtapasztalható.

Az előadásnak hála komplex képet kaphattunk az Európai Unió egy nagy geopolitikai jelentőségű országának helyzetéről. Az ottani politikai, társadalmi, gazdasági folyamatok az Unióban való együttműködési rendszerekre is hatással vannak.

Szerző: Prajczer Petra
Kép: Matt Hardy, pexels.com