A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Péterfi Botond, a BCE Nemzetközi tanulmányok alapszakos hallgatója gyűjtötte össze az európai uniós politikát érintő aktuális fejleményeket.
Disagreements and delays: EU leaders punt on energy plans
https://www.politico.eu/article/eu-summit-prague-leaders-disagreements-delays-energy-plans/
Letöltve: 2022. 10. 07.
Az uniós vezetők számtalan kérdést hagytak megválaszolatlanul október 7-én, amikor is véget ért a prágai csúcstalálkozó, és az egekbe szökött energiaárak elleni küzdelemmel kapcsolatos végleges döntéseket későbbi találkozókra halasztották. A pénteki eseményen nem történt konkrét előrelépés több javaslat ügyében sem. Bár a csúcstalálkozó technikailag informális volt – ami azt jelenti, hogy a vezetők csak elvi megállapodásokat köthettek –, a folytatódó energiaügyi nézeteltérések megmutatták az európai vezetők előtt álló kihívás nagyságát. Egyes tagországok vissza akarják téríteni az állampolgáraiknak a gázköltséget egy bizonyos ár felett. Mások egyszerűen korlátozni akarják az uniós országok által a gázvásárlásért fizethető összeget. Megint mások az említett ötletek kombinációját szeretnék megvalósítani. Arról is heves viták folytak, hogy a lakosok egyre növekvő energiaköltségeinek érdemes-e megnövelni a közös uniós adósságot. Olaf Scholz német kancellár azonban elvetette ezt az ötletet, és ragaszkodott ahhoz, hogy a világjárvány okozta károk helyreállítására szánt korábbi uniós forrásokat csoportosítsák át.
The winners and losers in the EU’s ‘patchy’ energy crisis fix
https://www.politico.eu/article/the-winners-and-losers-in-the-eus-patchy-energy-crisis-fix/
Letöltve: 2022. 10. 07.
A Politico megbízásából készített elemzés szerint az energia-vészhelyzet kezelésére hozott uniós intézkedések azt kockáztatják, hogy egyes országok milliárdokat kapnak, míg mások igazságtalanul kis összegekhez jutnak. Az uniós energiaügyi miniszterek már megállapodtak abban, hogy a tagállamoknak lehetővé teszik azt, hogy az alacsony költségű energiatermelőktől és a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatoktól visszavegyék a bevételeket, és ezt a pénzt a fogyasztókat segítve az egekbe szökött energiaárak enyhítésére fordítsák. A finn Wärtsilä energetikai-technológiai vállalat által elemzett adatok összeségében azt mutatják, hogy míg Franciaország és néhány közép-európai ország jelentős összegekhez jutna az intézkedés végrehajtásával, más országok – például Olaszország – sokkal kevesebbet kapnának. Ebben a kérdésben gyakorlatilag minden azon múlik, hogy az országok milyen módon termelik az áramot. Az ebben rejlő különbségek pedig természetesen államok közötti konfliktushoz is vezethetnek. Litvánia és Luxemburg a villamos energia több mint 70 százalékát importálja, így kevés olyan energiacégük van, amelyből bevételt tudnának realizálni. Ez azt is jelenti, hogy ezekben az országokban a fogyasztók gyakorlatilag más országok fogyasztóinak fizetnek. Az uniós intézkedés ezért előírja, hogy a tagállamoknak kétoldalú „szolidaritási megállapodásokat” kell kötniük, ha a viszony torz, bár nem írja elő, hogy a bevételt milyen arányban szükséges megosztani.
EU leaders tap new top powerbroker at the Council
https://www.politico.eu/article/eu-leaders-therese-blanchet-tap-new-top-powerbroker-at-the-council/
Letöltve: 2022. 10. 07.
Az EU-nak lett egy új vezetője, akire talán kevéssé figyelt fel a nyilvánosság, de szinte minden fontos témában beleszólása lesz: Thérèse Blanchet. Az uniós vezetők pénteken megállapodtak arról, hogy Blanchet-t nevezik ki az EU Tanácsának következő főtitkárává. A francia-svájci származású Blanchet jelenleg a Tanács jogi szolgálatát vezeti. Blanchet az elmúlt napokban kompromisszumos jelöltként tűnt fel, miközben az uniós tagok között vita alakult ki arról, hogy ki váltsa Jeppe Tranholm-Mikkelsent, Blanchet elődjét. Tranholm-Mikkelsen márciusban mondott le, hogy hazája, Dánia külügyminisztériumának vezető tisztviselője legyen. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón erősítette meg a kinevezést. Blanchet neve sokakat meglepett, mielőtt Michel pénteken, a csúcstalálkozó során hivatalosan is bemutatta őt mint jelöltet. Az EU Tanácsának főtitkári posztja az egyik legbefolyásosabb Brüsszelben, még ha ezt sokan nem is tudják. A főtitkár nemcsak az uniós vezetők tanácsülésein vesz részt, hanem szerepet játszik a vezetők döntéseinek megfogalmazásában is, így minden kulcsfontosságú dossziéban befolyása van.
Italy’s Meloni furious after France vows to monitor rule of law
https://www.politico.eu/article/italy-giorgia-meloni-france-rule-of-law-laurence-boone/
Letöltve: 2022. 10. 07.
Laurence Boone francia Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy miután Olaszország új kormánya átveszi a hatalmat, Franciaország nagy figyelmet fog fordítani a közös értékek és a jogállamiság tiszteletben tartására. Giorgia Meloni leendő olasz miniszterelnök dühösen reagált a kijelentésre. A la Repubblica olasz napilapnak adott interjújában Boone azt mondta, hogy együtt akarnak működni Rómával, de figyelemmel fogják kísérni az alap- és szabadságjogok tiszteletben tartását. Meloni, akit várhatóan Olaszország miniszterelnökévé neveznek ki, miután jobboldali koalíciója a szeptember 25-i választásokon a szavazatok 44 százalékát szerezte meg, a megjegyzéseket egy szuverén állam belügyeibe való elfogadhatatlan beavatkozásnak nevezte. Mario Draghi miniszterelnöksége alatt szorosabbá váltak a francia–olasz kapcsolatok, ő és Emmanuel Macron elnök stratégiai partnerséget kötöttek, és közösen tettek javaslatot az európai költségvetés reformjára. A választások előtt a Le Figarónak adott interjújában Meloni már azt sugallta, hogy kormánya felboríthatja ezt a kapcsolatot, és Olaszország érdekét kívánja előtérbe helyezni.
Macron announces €100-million fund for Ukraine to buy arms
https://www.france24.com/en/europe/20221007-macron-announces-%E2%82%AC100-million-fund-for-ukraine-to-buy-arms
Letöltve: 2022. 10. 07.
Franciaország létrehozott egy alapot – kezdetben 100 millió euró (98 millió dollár) értékben – Ukrajna számára, hogy közvetlenül vásárolhasson fegyvereket és más anyagokat, amelyekre az Oroszország elleni háborúban szükség lehet. „Létrehozzuk ezt a speciális, célzott alapot, kezdetben 100 millió euróval, hogy lehetővé tegyük a felszerelések beszerzését, amelyeket már leszállítottunk, és amelyeket továbbra is le fogunk szállítani” – mondta Macron a prágai csúcstalálkozó után. Hozzátette, hogy tárgyalásokat folytatnak (különösen Dániával), hogy további nagy pontosságú CAESAR teherautóba szerelhető ágyúkat szállítsanak Ukrajnának, a Franciaország által már átadott 18 darabszámon felül. Franciaország egyébként már az első naptól kezdve katonai támogatást nyújt Ukrajnának, páncéltörő és egyedi légvédelmi rendszerekkel. Az új alap lehetővé teszi, hogy a francia védelmi ipari bázissal is együttműködjön Ukrajna, és bizonyítja, hogy Európa továbbra is elkötelezetten támogatja az ukrán erőfeszítéseket. Eddig az Egyesült Államok a legnagyobb katonai szállítója Ukrajnának 25 milliárd eurónak megfelelő összeggel, míg Nagy-Britannia mintegy 4 milliárd euró, Lengyelország pedig 1,8 milliárd euró értékben adott fegyvereket és felszereléseket,.
France is a friend, says UK’s Truss, in a bid to turn page on bilateral strains
https://www.france24.com/en/europe/20221006-france-is-a-friend-says-uk-s-truss-in-a-bid-to-turn-page-on-bilateral-strains
Letöltve: 2022. 10. 07.
Emmanuel Macron francia elnök Nagy-Britannia barátja – jelentette ki csütörtökön Liz Truss miniszterelnök, miután az év elején, a miniszterelnöki kampány során még viszonylag bizonytalanul nyilvánult meg a kérdés kapcsán. Truss kétoldalú megbeszélést folytatott Macronnal a francia elnök által gründolt Európai Politikai Közösség találkozójának margóján, amelynek célja a kontinens összefogása az orosz agresszióval szemben. A két vezető ezt követően ambiciózus intézkedéseket ígért az illegális migráció elleni küzdelemre, hiszen rekordszámú ember teszi meg a veszélyes utat a La Manche csatornán át Észak-Franciaországból hajóval. A Nagy-Britannia és Franciaország közötti, történelmileg bonyolult kapcsolatok egyre feszültebbé váltak azóta, hogy Nagy-Britannia 2020 elején kilépett az EU-ból, amit a határok ellenőrzésével kapcsolatos viták és a tengeren át a franciaországi Calais-ból Dél-Angliába érkező menekültek áradata okozott. A két ország mindeközben szoros NATO-szövetséges és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.
EU to send ‘civilian mission’ to Armenia to help mark borders with Azerbaijan
https://www.france24.com/en/europe/20221007-eu-to-send-civilian-mission-to-armenia-to-help-mark-borders-with-azerbaijan
Letöltve: 2022. 10. 07.
Az Európai Unió civil missziót küld Örményországba, hogy segítsen az Azerbajdzsánnal közös határok kijelölésében. Ezt jelentették be az érdekeltek pénteken a Franciaországgal folytatott prágai találkozójuk után. A misszió októberben indul, és legfeljebb két hónapig fog tartani, ahogy az a Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közötti megbeszéléseket követően kiadott közös nyilatkozatban áll. A három vezető és az Európai Tanács elnöke több órán át tárgyalt az Európai Politikai Közösség első prágai találkozójának alkalmával. Közölték azt is, hogy Örményország és Azerbajdzsán megerősítette elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és az 1991-es Alma-Ata megállapodások mellett, amellyel mindketten elismerik egymás területi integritását és szuverenitását. A két volt szovjet szomszéd már régóta érzékeli Moszkva befolyását az ingatag kaukázusi térségben. Moszkva azonban láthatóan veszít befolyásából az utóbbi időben, mivel figyelmét Ukrajnára fordítja, ezzel lehetővé téve, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió vezető szerepet vállaljon az örmény–azerbajdzsáni konszolidációs folyamat közvetítésében.
EU Commission Warns Europeans of Blackouts this Winter
https://europeanconservative.com/articles/news/eu-commission-warns-europeans-of-blackouts-this-winter/
Letöltve: 2022. 10. 07.
Az Európai Bizottság figyelmeztette a tagállamokat, hogy az elkövetkező hónapokban készüljenek fel áramkimaradásokra és egyéb vészhelyzetekre, tekintettel a gázhiányra, amelyet részben az Oroszország ellen bevezetett szankciók idéztek elő. Janez Lenarčič (EPP), az EU válságkezelésért felelős biztosa egy német médiacsoporttal beszélgetve elmondta, hogy az áramkimaradások Európa-szerte reális lehetőségnek számítanak az idei télen, az EU végrehajtó szerve jelenleg készenléti terveket készít arra az esetre, ha a zord kilátások valósággá válnának. Az uniós biztos komor kijelentései napokkal azután hangzottak el, hogy Robert Habeck, Németország gazdasági minisztere az energiaválság közeledtével egyenesen a polgárokhoz fordult, hogy csökkentsék gázfogyasztásukat, és arra figyelmeztetett, ha nem így tesznek, az ország a téli hónapok során kifogyhat gáztartalékaiból.
Gyűjtötte és fordította: Péterfi Botond
A borítókép forrása: tmgrup.com
