Március 13-tól újra lehet jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tehetséggondozó programjára, a Ludovika Collegiumba. Ennek apropóján a Karc FM Lábjegyzet – vesszők és gondolatjelek című műsorának felelős szerkesztője, Petz Margó készített részletes interjút Velkey György László programigazgatóval.

Karc FM, Lábjegyzet – vesszők és gondolatjelek (a Karc FM napzáró közéleti elemző műsora), 2023. 03. 14.
A mikrofonnál: Petz Margó felelős szerkesztő
(A beszélgetés teljes hosszában 21:05-től 32:50-ig hallgatható meg a felületen.)

PM: Újra lehet jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tehetséggondozó programjára, a Ludovika Collegiumba. Aki velem van, az Velkey György László, a Ludovika Collegium programigazgatója. Jó napot kívánok, üdvözlöm!

VGY: Jó napot kívánok, üdvözlöm a hallgatókat!

PM: Mikor és milyen céllal jött létre a Ludovika Collegium?

VGY: A Ludovika Collegium 2020-ban jött létre, azzal a céllal, hogy a legtehetségesebb egyetemi hallgatókat nyerje meg a közigazgatás számára. A célunk tehát az volt kezdettől fogva, hogy a magyarországi egyetemek kiváló diákjai közül toborozzunk hallgatókat a Közszolgálati Egyetemre.

PM: Hogyan dolgozták ki a programot, hogyan zajlik egy ilyen program? Meddig tart, és hogyan fogja össze az oda jelentkező, felvételt nyert hallgatókat?

VGY: A programunk az egyetemi képzés mellett valósul meg, tehát az az elképzelésünk, hogy különböző egyetemek hallgatói (nemcsak a Közszolgálati Egyetem, hanem más egyetemek hallgatói), akik nálunk folytatják a tanulmányaikat, ők az anyaegyetemükön is tanulnak, és emellett esténként, illetve hétvégén további kurzusokban vesznek részt, nekünk köszönhetően. Tehát mi, úgymond, a szabadidejükben nyújtunk számukra további szakmai képzést.

Egy ilyen program kidolgozása, az egy hosszú és bonyolult folyamat, éveken át zajlott, amint az előbb említettem, két évvel ezelőtt indultunk, ez azt jelenti, hogy azóta vannak hallgatóink, de előtte további két éven át dolgoztunk a programon, dolgoztunk azon, hogy kitaláljuk a program kereteit. Ez a munka nagyon fontos [volt], és megelőzte a tényleges, hallgatókkal történő munkát.

PM: Milyen tudományterületekről várják a hallgatók jelentkezését?

VGY: Ebben a tekintetben nincsen megkötés, tehát bármilyen tudományterületről jelentkezhetnek hozzánk hallgatók. Mindenki előtt nyitva áll a Ludovika Collegium. A felvételi során kizárólag a hallgatóknak kizárólag a szakmai teljesítményét figyeljük, diszciplináris tudományterületi megkötés nélkül. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy mivel mi a közigazgatás, a közszféra számára fürkészünk utánpótlást, ezért a hallgatók elsősorban a Közszolgálati Egyetem szakjairól, valamint a jogi karokról érkeznek hozzánk, valamint közgazdaságtudományi, illetve társadalomtudományi képzésekből jön a legtöbb hallgató. Vannak Nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóink, vannak számosan, ahogy említettem, jogász hallgatóink, de van például matematikusunk, sőt egy orvostanhallgatónk is.

PM: Hogyha ennyire szerteágazó tudományterületekről érkeznek a hallgatók, akkor hogyan tudják összehangolni az ő képzésüket?

VGY: Ez egy nagyon jó kérdés. Kettőféleképpen. Az egyik az, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a készségfejlesztésre. Tehát az a gondolat, az a célja a programunknak, hogy a hallgatóknak ne csak az elméleti tudást adjuk át, azt, ugye, megkapják az egyetemükön nagy mértékben, hanem a készségeiket fejlesszük. Így például konfliktuskezelés, tárgyalástechnika, prezentációtechnika készségre mindenkinek szüksége van, függetlenül attól, melyik szakterületnek a képviselője. Úgyhogy mi erre nagy hangsúlyt fektetünk. Ugyanígy arra törekszünk, hogy olyan általános témákat találjunk, olyan tematikus íveket hirdessünk meg minden félévben, amelyhez különböző diszciplináris háttérrel lehet kapcsolódni.

Például ebben a félévben van egy Média- és hírközlés tematikus ívünk. A médiának a működése mindenki számára releváns kérdés, függetlenül attól, hogy ki milyen szakon folytat tanulmányokat. A médiához köze van, és a szakmai pályafutásához is köze lesz. Fontos, hogy értse a média működését, akár közösségi médiára, akár a hagyományos médiumokra gondolunk.

Egy másik kurzusunk, ami most zajlik éppen, az oktatási rendszerekkel foglalkozik, megint egy olyan tág terület, amihez nagyon sokféle oldalról lehet kapcsolódni. Gazdasági oldalról, jogi oldalról, szociológusként, vagy akár tanári képzésben részt vevő hallgatóként. Úgyhogy ez a megoldásunk erre a diszciplináris sokszínűségre. De ez nem egy kényszer, hanem egy adottság, mert a hallgatók így egymástól is nagyon sokat tanulhatnak, a különböző tudományterületek párbeszédre léphetnek egymással.

PM: Milyen oktatási módszerekkel tudják átadni ezt a fajta tudást, ezt a fajta képzést?

VGY: Az elsődleges szempontunk, hogy kis létszámú kurzusokat szervezünk. A mai felsőoktatásban nagyon sokszor igen nagy létszámú kurzusokon, akár online, akár tömeges előadásokon vesznek részt a hallgatók. Itt, nálunk az a cél, hogy személyesen és kis létszámban tudjanak együtt dolgozni, tehát egy-egy oktató körül tíz, legfeljebb tizenöt hallgató dolgozik együtt ezeken az órákon. A kis létszám mellett nagyon fontos az, hogy bevonják az oktatóink a hallgatókat a munkába. Itt a Közszolgálati Egyetemen komoly törekvés az oktatáshoz kapcsolódó módszertannak, a módszertani naprakészségnek a biztosítása, a színvonal javítása ebben a tekintetben a felsőoktatásban is. Mert ma már a felsőoktatásban is nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy fogyasztható módon adjuk át az ismereteket a hallgatóknak. Nálunk is kiemelt cél, hogy különböző feladatokkal, csoportmunkával, ötletversennyel, szimulációs játékokkal vonjuk be a hallgatókat, aktív részvételre buzdítva őket a kurzus során.

PM: A hétköznapi gyakorlatban is megtapasztalhatják a készségeiket, kipróbálhatják?

VGY: Természetesen. Vannak olyan projektmunkák a kurzusokhoz kapcsolódóan, amelyeken a konfliktuskezelési vagy az – akár idegen nyelvű – prezentációs készségeiket is kipróbálhatják és kamatoztathatják. Az a célunk, hogy azonnal, a gyakorlatban tudják az ismereteiket és a készségeiket átültetni a hallgatók.

PM: Mennyire tudnak figyelni az ő egyéni céljaikra, az ő egyéni karriervágyukra?

VGY: Köszönöm a kérdést. Fontos említeni, hogy ez egy kis létszámú képzés. Nemcsak a kurzusok alacsony létszámúak, hanem a Ludovika Collegium is egy 30-40 fős hallgatói közösséget jelent. Tehát itt mindenkire személyes figyelem jut, és arra figyelünk, amit ő megjelöl karriercélként, ahhoz hogyan segítsük hozzá. Nyilván ennek a karriercélnak a közigazgatáshoz kell kapcsolódnia. A programnak ez a célkitűzése, és ehhez igazodnia kell az egyéni karrierválasztásoknak. Az a célunk, hogy egyéni mentorok biztosításával, nagy egyéni figyelemmel tudjuk a hallgatókat a saját céljaik felé segíteni. Ennek egy fontos eszköze, hogy az egyes hallgatók minden félévben megjelölnek valamilyen célkitűzést, egy lépést, amit szeretnének megtenni az adott félévben, vagyis egy egyénire szabott képzési lába is van a Ludovika Collegiumnak. A hallgatók teljesítményértékelése úgy áll elő – ami meghatározza az ösztöndíjuknak a mértékét –, hogy ebben komoly szerep jut a hallgató által önmaga elé kitűzött célnak.

PM: Ösztöndíjról tett említést, illetve kollégiumi elhelyezésről. Hogy működik ez a gyakorlatban? Tetszett mondani, hogy az egyetemi képzésük mellett működik ez a kollégiumi képzés. Akkor hétköznap, mondjuk, Pécsett van valaki, hétvégén pedig felutazik?

VGY: A programunk az országból minden hallgató előtt nyitva áll, de jellemzően – éppen az időbeosztás miatt – elsősorban a vidéki, de Budapesten tanuló hallgatók adják a kollégium hallgatóságát. Az ő időbeosztásuk nagyjából úgy néz ki, hogy hetente kettő este vannak ezek az általunk szervezett kurzusok, és hétvégenként, egy félévben körülbelül 3-4 alkalommal pedig a készségfejlesztő tréningek vagy egyéb szakmai programok. Tehát a hallgató napközben a szokott idősávban végzi a tanulmányait, és délután/este pedig itt, a kollégium épületében kap további képzést. Ez egy kollégium, valóban, itt egy együtt lakó közösségről beszélünk, vagyis a hallgatók egy kollégiumi épületben élnek, és itt 0–24 órában egymást is csiszolják, fejlesztik, és egy közösséget alkotnak.

PM: Milyen hosszú a képzés?

VGY: A képzés időtartama 4–6 félévig terjed. Van egy bevezető félévünk, amikor általánosabb kurzusokat kapnak a hallgatók, és utána következnek az úgynevezett tematikus félévek, amikor az említett témák egyikét választhatják ki a kínálatból, hogy mivel szeretnének az adott félévben a többiekkel együtt foglalkozni. És az utolsó félév – amelyik a 4. vagy 6. félév – egy külföldi szakmai gyakorlatot jelent a hallgató számára, amikor Európa különböző városaiban tudnak – elsősorban szakmai – tapasztalatot szerezni. Tehát nem tanulmányútra mennek, hanem egyes szervezeteknél vagy magyar külképviseleteken tudnak tapasztalatot szerezni szakmai gyakorlat formájában.

PM: Elképzelhető a képzés úgyis, hogy valaki, mondjuk, végzős hallgató, és utána elhelyezkedik, dolgozik valahol, és közben fejezi be a Ludovika Collegiumot?

VGY: Ennek nincs akadálya. Tehát a jelentkezés feltétele a hallgatói jogviszony, de hogyha valakinek időközben az elsődleges hallgatói jogviszonya megszűnik, akkor a Ludovika Collegiummal fennálló hallgatói jogviszonya továbbra is biztosított. Akár az egyetemi tanulmányok végén is érdemes jelentkezni hozzánk, és mi átsegítjük a hallgatót a munkavállalás első időszakán. Akár segítünk abban, hogy a megfelelő irányba tudja a karrierjét elindítani a munkaerőpiacon, a közszférán belül.

PM: Meddig lehet jelentkezni, hol tájékozódhatnak azok, akik esetleg hallgatták most ezt a beszélgetést?

VGY: A honlapunkat ajánlom a figyelmükbe. Ez a ludovikacollegium.hu. A jelentkezési határidő pedig április 24.

PM: Nagyon szépen köszönöm. Az elmúlt percekben a Ludovika Collegium programigazgatójával, Velkey György Lászlóval beszélgettem annak kapcsán, hogy újra lehet jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tehetséggondozó programjára, a Ludovika Collegiumba. Köszönöm még egyszer!

VGY: Köszönöm szépen!