A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Csóka Bercel András, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok alapszakon végzett hallgatója gyűjtött össze érdekesebb cikkeket a globálisan zajló és fokozódó technológiai hadviselés aktuális fejleményeiről.
Time: In the Tech War with China, the U.S. Is Finding Friends, A letöltés ideje: 2023. 03. 21.
Washington és Peking egyre inkább a „technológiai háború” szemüvegén keresztül látja a világ eseményeit. A két ország rivalizálásából azonban kevés szó esik arról, hogy az Egyesült Államok komoly szövetségi rendszerrel rendelkezik – írja a Time. Amerika legnagyobb versenyelőnye, hogy sok „barátja” van, míg hivatalosan Kína egyetlen szövetségese Észak-Korea (a két ország között ugyanis egy háború esetén támogató szerződés van hatályban). Amerika maga mellett tudhat olyan országokat, amelyek világelsők a stratégiai és geopolitikai szempontból fontos technológiák, például a félvezetők terén. Ilyen ország Tajvan vagy Hollandia. Mindkettőjük – más-más okokból ugyan – nagy szerepet játszik a globális chipgyártás terén.
Ahogy a globális gazdaság egyre inkább digitalizálódik, úgy válnak egyre fontosabbá a számítógépes chipek. Nem véletlen, hogy több szakértő is szokta mondani, hogy a félvezetők „az új olaj”, ha geopolitikáról és nemzetközi biztonságról van szó. Ezért is volt fontos lépés, amikor Joe Biden amerikai elnök 2022 októberében egyoldalúan exportellenőrzéseket vezetett be, amelyek korlátozzák a mesterségesintelligencia-alkalmazásokhoz és katonai szuperszámítógépekhez tervezett chipek, valamint az azok előállításához szükséges gyártóberendezések Kínába történő értékesítését. Ez nagyban érvágást jelenthet Pekingnek, mivel teljes önellátásra törekszik a félvezetők terén. Azonban az ehhez szükséges berendezések nagyrésze felett nincs ellenőrzése, fejlettség szempontjából pedig elmarad a versenytársaktól. Ahhoz, hogy az exportellenőrzésnek ne szenvedje kárát az amerikai ipar, Washingtonnak meg kellett győznie szövetségeseit, Japánt, Hollandiát és Tajvant. Elsőként Tajvan csatlakozott az USA-hoz és ő is korlátozó intézkedéseket vezetett be. Ennek oka, hogy egyrészt Biden többször is nyíltan beszélt a sziget esetleges kínai invázióval szembeni védelemről, másrészt a tajvani félvezetőipar is komoly áldozata a kínai kormány által támogatott ipari kémkedésnek. Japán és Hollandia fontossága abban rejlik, hogy az Egyesült Államokkal együtt uralják a chipgyártáshoz elengedhetetlen berendezéseknek a piacát, mivel bizonyos gépeket jelenleg csak az amerikai vállalatok tudnak gyártani, de a hollandok és a japánok is állítanak elő ilyen eszközöket hasonló műszaki területen.
A Time szerint hatalmas diplomáciai eredmény a Biden-adminisztráció részéről, hogy a kérdésben maga mellé tudta állítani az említett országokat. Január végén ugyanis megállapodást kötött Hollandiával és Japánnal is a Kínára vonatkozó félvezető-technológiai exportellenőrzés bevezetéséről. Tajvanhoz hasonlóan Japánnak is, Hollandiának is szembe kell néznie az ipari kémkedéssel, és bár van egy alapvető tartás a világ második legnagyobb gazdaságától, az orosz–ukrán háborúnak köszönhetően át kellett értékelniük külpolitikájukat. Emellett természetesen az is fontos, hogy mind a három ország osztja Amerika demokratikus értékeit és a jelenlegi nemzetközi rendben való érdekeltségét.
Politico: Brussels banned TikTok. Europe has questions., A letöltés ideje: 2023. 03. 21.
Forrás: Forbes
Elsőként az Európai Bizottság döntött úgy, hogy betiltja a szolgálati eszközökön a TikTok használatát, lépését azonban nem sokkal később követte az EU Tanácsa, az EU diplomáciai szolgálata, majd az Európai Parlament is. Ez volt az első alkalom, hogy az uniós intézmények biztonsági okokból megtiltottak egy közösségi médiaalkalmazást a munkahelyi eszközökről. A döntés indoklása azonban homályos, egyes EP-képviselők nagyobb átláthatóságot követelnek a meghozott döntés hátteréről. Johannes Hahn uniós biztos, aki többek között az intézmény belső kiberbiztonságáért felelős, a döntés napján újságíróknak azt mondta, hogy „nincs közvetlen fenyegetés”, de „intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy a jövőben bármit is elkerüljünk”. A Politico által látott e-mailek alapján az adatvédelemtől a kiberbiztonsági fenyegetésekig sokféle indokot említett a Bizottság. Mindeközben a TikTok egyik szóvivője elmondta: „Meglepődtünk, hogy a Bizottság nem lépett velünk közvetlenül kapcsolatba, és nem adott magyarázatot”. A lap azt állítja, hogy a folyamatba alig vonták be az uniós kiberbiztonsági és adatvédelmi politikával foglalkozó biztosok kulcsfontosságú kabinetjeit. A lap megemlíti, hogy az európai adatvédelmi szabályozó hatóság egyébként vizsgálatot folytat a TikTok ellen, mivel a cég állítólag illegálisan küldte az európai felhasználók adatait Kínába. A vállalat még decemberben elismerte, hogy a ByteDance (a TikTok anyavállalata) néhány, később elbocsátott kínai és egyesült államokbeli munkatársa követte az alkalmazást használó újságírókat. A rengeteg kérdőjel és bizonytalanság a brüsszeli lap szerint azt mutatja, hogy Európa nem szívesen foglalkozik biztonsági kérdésekkel, különösen, ha Kínáról van szó.
Az intézmények döntése több európai országra is hatással lehet. Néhányan – köztük Lengyelország, Franciaország, Hollandia és Svájc – az elmúlt napokban szintén a Bizottsághoz fordult, hogy Brüsszel értékelését és további információkat kérjen a döntés mögött álló technikai részletekről. Emellett többen is jelezték, hogy az EU útmutatásai alapján megfontolják saját korlátozásaikat. Korábban Finnország utasította kormánytisztviselőit, hogy töröljék az alkalmazást a munkaeszközeikről, a német minisztériumok pedig iránymutatást adtak, hogy az alkalmazást távol kell tartani a telefonoktól.
Foreign Policy: What the ChatGPT Moment Means for U.S.-China Tech Competition, A letöltés ideje: 2023. 03. 21.
Közel két hónapja rajtolt el a kaliforniai székhelyű OpenAI cég által készített ChatGPT, amely azóta bejárta a világot. A mesterséges intelligencia (AI) chatbot és a hasonló alternatívák körüli felhajtás a kínai technológiai szektorban is nagy rohamot indított el; a Baidu, Kína vezető keresőmotorja közölte, hogy márciusban tervezi bevezetni „Ernie Bot”-ját, míg más kínai technológiai óriások is bejelentették saját chatbotjaikat. Kína évek óta fejleszti mesterséges intelligencia képességeit, tervei szerint pedig 2030-ra „globális innovációs központtá” tenné az országot. Ezek a célok versenyt és együttműködést is jelentettek egyaránt az amerikai és kínai tudósok és vállalatok között, az együttműködést azonban beárnyékolja a két nagyhatalom közötti viszony elmérgesedése. A ChatGPT nem elérhető Kínában, a betiltását pedig az USA-Kína közötti rivalizálással indokolják.
A Foreign Policy kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciához való hozzáállás merőben eltér a két nagyhatalom között: míg az Egyesült Államok inkább a már szabályozott ágazatok kiegészítő elemeként közelíti meg a kérdést, a kínaiak olyan technológiának tekintik az AI-t, amely szabályozási keretet igényel. Amerikában a ChatGPT inkább egy nagyvállalat terméke, amely elsősorban saját érdekei mentén cselekszik (ami adott esetben egyezhet a nemzeti érdekekkel), Kínában viszont a cégek széles körű állami ellenőrzés alatt vannak. A kínai vállalatoknak így egyensúlyozniuk kell, hogy megtalálják az AI-technológia felhasználásának módját anélkül, hogy a kínai cenzúrával ütközzenek.
Ami az AI felhasználását illeti, Peking kiválóan fel tudja használni a propaganda működtetésére, ami azonban hosszú távon gondot okozhat, az a fejlett félvezetők – és az ezek előállításához szükséges berendezések – értékesítésének beszüntetése, amit az USA vezetett be tavaly. Ha Kína nem tudja orvosolni a problémát, akkor egyre nagyobb hátrányba kerülhet az AI-algoritmusok legmodernebb hardvereken való kifejlesztése terén. A mesterséges intelligenciának egy másik fontos aspektusa a gazdasági növekedésben betöltött szerepe. Az AI egy ország számára egyaránt jelenthet gazdasági és nemzetbiztonsági előnyöket is.
Mindezek ellenére Kína – mint az élet számos területén – az AI-technológiában is rohamosan fejlődik, és megvan a potenciál, hogy vezető szerepet töltsön be ezen a területen, de fontos lesz, hogy Kína foglalkozzon a magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokkal, és biztosítsa, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése és használata felelősségteljesen történjen.” – zárja a ChatGPT szavaival sorait a Foreign Policy.
Politico: The Netherlands to block export of advanced chips printers to China, A letöltés ideje: 2023. 03. 21.
Forrás: Politico
Március 8-án a holland kormány megerősítette, hogy új exportellenőrzéseket vezet be a mikrochipeket gyártó berendezésekre vonatkozóan, engedve ezzel az amerikai nyomásnak, hogy megakadályozzák az értékes chipnyomtató gépek Kínának történő eladását. Az egyesség Washington és Amszterdam között még január végén köttetett és Japán is csatlakozott hozzá. A Politico azt írja: a kezdeményezés célja, hogy „megfékezzék a csúcstechnológiájú chipek Kínába történő szállítását”.
Liesje Schreinemacher külkereskedelmi miniszter a holland törvényhozóknak egy levelében kifejtette, a kormány megakadályozná, hogy a holland technológiát katonai rendszerekben vagy tömegpusztító fegyverekben használják fel, valamint meg akarja őrizni a chipgyártó eszközök gyártásában elfoglalt vezető szerepét. Bár a levél név szerint nem említi Kínát, az új politika célja, hogy megakadályozza a kínaiak azon törekvését, hogy megakadályozzák Kína globális mikrochip-ellátási láncban való előretörését.
A kormány döntését a holland ASML – amely cég a fejlett mikrochipeket nyomtató gépek gyártásában világelső – közleményben erősítette meg. A dél-hollandiai vállalatnak nagy érvágást jelentenek a korlátozások, Kína ugyanis a megrendelésállomány 18%-át tette ki. Viszont ami a 2023-as pénzügyi kilátásaikat illeti, nem történt változás – jegyzi meg a Politico.
Az új exportellenőrzést a holland kormány szeretné kiterjeszteni az úgynevezett Wassenaari Megállapodás keretében (amelyben 42 részt vevő ország állapodik meg a hagyományos fegyverek és a kettős felhasználású áruk exportellenőrzéséről), azonban gondot okozhat a későbbiekben, hogy a megállapodásnak Oroszország is tagja, aki potenciálisan blokkolhatja a javaslatot.
Reuters: Germany could ban China’s Huawei, ZTE from parts of 5G networks –source, A letöltés ideje: 2023. 03. 21.
Forrás: Council on Foreign Relations
Németország azt fontolgatja, hogy betiltja a Huawei és a ZTE kínai vállalatok bizonyos alkatrészeinek használatát távközlési hálózataiban. A Reutersnek nyilatkozó kormányzati szóvivő szerint a német kormány általános felülvizsgálatot végez a távközlési technológiai beszállítókkal kapcsolatban, azonban ez nem irányul konkrét gyártókkal szemben. Ez a felülvizsgálat azt eredményezheti, hogy az állam felszólítja a szolgáltatókat a már beépített alkatrészek kicserélésére.
A fő kritika most is nemzetbiztonsági aggályokból fakad, ugyanis a két kínai tech céget gyakran bírálják a Kínai Kommunista Párttal való szoros kapcsolata miatt, amit rendre visszautasítanak. A lépés egyes elemzők szerint azt mutatja, hogy a német kormány immáron komolyan veszi a Kínával kapcsolatos biztonsági kockázatokat, bár a kritikusabb hangok szerint már jóval előbb el kellett volna kezdeni a függőség csökkentését. Ami az 5G hálózatot illeti, Németország erősen függ a kínai beszállítóktól, sőt, egy új jelentés szerint az 5G-s rádió-hozzáférési hálózati berendezések (RAN) terén valójában még inkább függ a Huaweitől, mint a 4G-s hálózat esetében.
A Reuters megkeresésére Kína külügyminisztériuma közleményében azt írta, hogy reméli, Németország „saját érdekeinek, gazdasági mintáinak és a nemzetközi szabályoknak megfelelő, független döntést hoz, amelybe harmadik fél nem avatkozik be” – utalva ezzel az Egyesült Államokra.
Európában egyébként nem egyedülálló a német helyzet, egyedül Svédország és az Egyesült Királyság tiltotta be teljesen a Huawei és a ZTE számára a kritikus 5G hálózati berendezések szállítását.
Gyűjtötte és fordította: Csóka Bercel
A kiemelt kép forrása: stratsea.com
