A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Vida Bernadett, a Ludovika Collegium külföldi szakmai gyakorlat előtt álló hallgatója szemlézte egyrészt a klímaváltozást érintő legújabb és legaggasztóbb fejleményeket, másrészt az egyre sürgetőbb helyzet néhány megoldási kísérletét.
Már léteznek etikus megoldások az ipari gazdálkodás helyettesítésére
https://www.newscientist.com/article/mg25834413-200-we-already-have-ethical-options-for-replacing-industrial-farming/
(A letöltés ideje: 2023. 06. 16.)
Az élelmiszereknek jelenleg is alkalmazott, ipari előállítású rendszere igen káros a környezetre, az állatok jólétére, illetve a biodiverzitás fenntartására. A probléma már olyan mértékeket ölt, hogy egyes becslések szerint mindösszesen már csak hatvan aratásnyira elegendő a termőföldek termőképessége.
Két lehetőségünk van annak érdekében, hogy megállítsuk a fenti folyamatot. Az egyik opció a szántóföldi gazdálkodás alkalmazása a kisebb földterületeken, ötvözve a technológiai fejlődéssel.
A másik pedig a már jól ismert regeneratív gazdálkodás, ami a termőterületek megfelelő idejű pihentetésével valósul meg. Az alternatív élelmiszertermelés kritikusainak álláspontja szerint az előbb említett gazdálkodási formák élelmiszerhiányhoz vezethetnek, azonban a kutatások alapján bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, hogy az alternatív módok is elérik ugyanazt a produktivitási szintet, mint a hagyományos termelési technikák, csak nem járnak annyi káros melléktermékkel.
Manapság már lehetséges olyan karbonsemleges farmról származó termékeket venni, ahol az állatok nem ketrecekben, szűk helyeken összepréselve tengetik mindennapjaikat, hanem szabadon élnek. Az előállítási költségek miatt ugyan ezek a termékek drágábbak, mint a nagyüzemi gazdálkodással előállított produktumok, azonban fenntarthatósági és emberi fogyasztási szempontból előnyösebbek.
Az úgynevezett „Chalk stream”-ek helyreállítása több évtizedet is felölelhet
https://www.newscientist.com/article/2378597-plan-to-restore-englands-chalk-streams-may-take-decades/
(A letöltés ideje: 2023. 06. 19.)
„Chalk stream” elnevezéssel illetjük azokat a folyókat, amelyek a kréta kori alapkőzetekből emelkedtek ki, és tápanyagban rendkívül gazdag vizeknek minősülnek. Ezeknek a folyóknak a 85%-a Angliában található, amelyek közül mindösszesen csak 17% egészséges ökológiailag, köszönhetően az ember által végzett fizikai beavatkozásoknak, a szennyvíztúlcsordulásnak, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyező melléktermékek hatásának.
A fent hivatkozott folyók vizei rendkívül népszerűek a vízgazdálkodással foglalkozó nagyvállalatok számára, mivel a tiszta vizük könnyen helyettesítője lehet az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíznek.
A további károsodás megfékezése, illetve a folyók helyreállítása érdekében az angol kormány új stratégiát vezetett be, amely szerint a vízgazdálkodó társaságoknak kötelező előírniuk fogyasztóik számára a vízmérő eszközök alkalmazását. Emellett az ország vezetése komoly bírságok kiszabását helyezte kilátásba arra az esetre, ha további szennyezést tapasztalna a „Chalk stream” környékén. A bírságok által egybegyűlt összeget pedig teljes egészében a környezetileg megkárosított folyók helyreállítására kívánja fordítani. A beruházás célja, hogy ellenállóbbá tegye a hivatkozott területet a klímaváltozás nemkívánt hatásaival szemben.
Miért tűnik úgy, hogy a 2023-as lesz a valaha mért legmelegebb év?
https://www.newscientist.com/article/2378692-why-2023-is-shaping-up-to-be-the-hottest-year-on-record/
(A letöltés ideje: 2023. 06. 20.)
A globális időjárási viszonyok idén rendkívüli felmelegedést mutatnak. Ha ehhez hozzáadjuk a népesség által előidézett klímaváltozás következményeit, akkor könnyen lehet, hogy 2023 lesz a legforróbb év, ami valaha feljegyzésre került a civilizáció történetében.
Az eddigi legmelegebb évként 2016-ot tartjuk számon, amikor az utolsó úgynevezett „melegedő El Nino” időjárási mintázat volt megfigyelhető a Földön. A jelenlegi hónap hőmérséklet-feljegyzései alapján a Copernicus (Európai Unió Föld-megfigyelési Program) jelentései azt mutatják, hogy a mostani június első tizenegy napja volt a legmelegebb eddig, amit valaha mértek a Földön az év ilyen időszakában. A csúcs június 9. napjára datálható, amikor a globális átlaghőmérséklet 16,7 Celsius-fok volt, ami csak 0,1 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a 2016-os csúcsértéknél.
Ennek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy ugyan az emberiség által előidézett klímaváltozás egyértelműen növeli az átlaghőmérsékletet, azonban nincs rendelkezésre álló bizonyítékunk arról, hogy ez a folyamat felgyorsul ebben az évben.
Az elmúlt években észlelt rendkívüli felmelegedés jelentős része az óceánok feletti térségben volt érzékelhető. Ugyan nem teljesen tisztázott ennek a jelenségnek az oka, azonban a tudósok szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy az észak-atlanti térségben mérséklődő szélerősség csökkenthette a Szaharából az óceánba áramló por mennyiségét, amely általában hűtő hatással van az óceán hőmérsékletére.
A szakértők véleménye alapján a klíma vonatkozásában „feltérképezetlen területre” léptünk. Az emberiség történetében még soha nem látott csúcsokba emelkedett az óceánok hőmérséklete, és a levegő melegsége szintén rekordmagasságba ért. Habár a 2023-as év felmelegedésének a mozgatórugói ugyanazok, mint 2016-ban, mégis ebben az évben a hőség jelenlétében az előrejelzések szerint eltérés lesz látható. Ugyanis amíg 2016-ban a számottevő felmelegedés elsősorban a szibériai sarkvidéki területek felett koncentrálódott, addig a jóslatok szerint ez 2023-ban több helyszínen fog megvalósulni.
Az első 1,5 °C-os emelkedés átmeneti, de pusztító következményekkel fog járni
https://www.newscientist.com/article/2354824-the-first-breach-of-1-5c-will-be-a-temporary-but-devastating-failure/
(A letöltés ideje: 2023. 06. 20.)
A globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása a siker meghatározó mércéje lett a klímaváltozás ellen vívott háborúban. Az ipari forradalom óta a Földünk átlagosan 1,2 °C-kal melegedett fel, és a következő négy évben átléphetjük az 1,5 °C küszöbét, ami egy hatalmas mérföldkövet jelentene az emberiség történetében. A tudomány egyértelművé tette, hogy az előbb hivatkozott mértékű átlaghőmérséklet-növekedés elérése hatalmas pusztítást okozna a világ legsebezhetőbb közösségeiben. A remény és a sürgős cselekvésre irányuló késztetés érzése egyszerre omolna össze, illetve a politikai következmények is súlyosak lennének. A világ vezetőit azzal vádolnák, hogy hamis, üres ígéretekkel kecsegtették a választópolgárokat, illetve felelőssé tennék a nagyvállalatok vezetőit, hogy a profitmaximalizálás érdekében feláldozták a bolygónk jövőjét. A kudarccal szembesülve egyesek egyre radikálisabb és kockázatosabb lehetőségeket javasolnának a bolygó megmentésére, mint például geomérnökség létrehozása. Mások kétségbeesésükben felemelhetik a kezüket, és a populista, klímaváltozás-ellenes retorika irányába fordulhatnak, különösen a kiszolgáltatott országok klímakompenzációra irányuló követelésével szemben.
Anglia és Írország a valaha volt legsúlyosabb tengeri hőhullámtól szenved
https://www.newscientist.com/article/2378819-uk-and-ireland-suffer-one-of-the-most-severe-marine-heatwaves-on-earth/
(A letöltés ideje: 2023. 06. 20.)
Az Atlanti-óceán északi részén továbbra is érzékelhető, rendkívül meleg időjárásnak köszönhetően az Egyesült Királyság és Írország körül található vizeket 4. kategóriájú, azaz extrém hőhullámnak kitett vizeknek minősítették a meteorológusok, ugyanis a hőmérséklet ezeken a területeken jelenleg 4 °C-kal meghaladja az év ebben a szakaszában átlagosan jellemző hőmérsékletet. Anglia néhány partszakaszán az óceán hőmérséklete már eléri a 20 °C-t. Ez az extrém óceáni hőmérséklet könnyen a halak és más tengeri élőlények halálát okozhatja, emellett erőteljes viharok kialakulását segítheti elő. Továbbá hosszú távú veszélyt jelenhet az emberi egészségre is, ugyanis az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynökségének 2023-as jelentése arra figyelmeztet, hogy a gyakoribb óceáni hőhullámok növelik annak az esélyét, hogy a kagylók megfertőződjenek a Vibrio baktériumokkal, és így ezek elfogyasztva komoly betegséget okozhatnak az emberi szervezetben.
Számtalan tényező hozzájárulhat az észak-atlanti térségben érzékelhető rendkívüli felmelegedéshez. A tudósok szerint a legvalószínűbb magyarázat, hogy a gyengébb passzátszelek korlátozhatták az óceán felett szállított szaharai homok mennyiségét, amely jellemzően lehűti az óceán hőmérsékletét. A homok ugyanis blokkolja és visszaveri a nap energiájának egy részét, azonban az átlagosnál gyengébb szél csökkentette a homok mértékét a régió légkörében, ami magasabb hőmérséklethez vezethet. A szakértők szerint a hőhullámot súlyosbította a nyugodt óceán és a napsütéses időjárás, ami miatt az óceán felszíni hőmérséklete drámaian megemelkedett az elmúlt tíz napban, elérve az augusztus közepén szokásos szintet.
A repülőgépeken érzékelhető turbulencia az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre rosszabb lesz
https://www.newscientist.com/article/2377658-turbulence-on-flights-is-getting-worse-because-of-climate-change/
(A letöltés ideje: 2023. 06. 20.)
A tudósok bizonyítékokat gyűjtöttek arról, hogy a repülőutak valóban nehézkesebbé váltak, és az elemzések szerint a turbulencia világszerte jelentősen nőtt az elmúlt négy évtizedben. A tanulmány 1979 és 2020 között éghajlati adatokat vizsgált annak felmérésére, hogy hogyan változott a turbulencia mértéke az elmúlt évtizedekben. Az Atlanti-óceán északi részének területén, amelyet a világ legforgalmasabb repülési útvonalai szelnek át, a turbulencia teljes éves időtartama 55 százalékkal ugrott meg, az 1979-es 17,7 óráról 2020-ra 27,4 órára.
A turbulencia növekedését az magyarázza, hogy a magasabb szén-dioxid-koncentrációból eredő meleg levegő erősebb széllökéseket generál, illetve vertikális és horizontális eltéréseket eredményez a szél irányában és sebességében.
Ugyan a turbulencia az Atlanti-óceán északi részén, illetve az Egyesült Államok területén nőtt a legnagyobb mértékben, azonban jelentős növekedés figyelhető meg Európa, a Közel-Kelet és a Dél-Atlanti-óceán feletti repülési útvonalakon is. A tanulmány szerint a turbulencia nagyobb ütemben növekszik, mint azt a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett várható éghajlati modellek jósolják.
Az előrejelzések szerint a turbulencia az éghajlatváltozásnak megfelelően tovább fog erősödni, ami a légitársaságok számára nagyobb kopást és elhasználódást jelenthet a repülőgépek tekintetében, valamint növekedni fognak az üzemanyagköltségek, mivel a pilóták majd eltérítik a járatokat, hogy elkerüljék a turbulenciára hajlamos területeket.
A légszennyezettség miatti aggodalom erősítheti a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket
https://www.newscientist.com/article/mg25834433-000-concern-about-dirty-air-can-galvanise-the-fight-against-climate-change/
(A letöltés ideje: 2020. 06. 21.)
A politikusok úgy gondolják, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem melletti elköteleződés vesztes szavazatnak minősül a politika színterén, ugyanis az állampolgárok mindig is „a holnap problémájának” titulálták a környezeti kihívásokat, amelyekkel ma még nem akarnak foglalkozni. Azonban az általunk mindennap belélegzett, súlyosan szennyezett levegő talán megváltoztathatja a fenti gondolkodásmódot.
Ugyan minden emberi szervezetnek szüksége van oxigénre, de mégsem mindenki ugyanazt a levegőt lélegzi be. A WHO jelentése szerint a népességünk 99%-a szennyezett levegőt szív be a mindennapok során, és a nem megfelelő légköri körülmények által okozott halálesetek száma ma már eléri a dohánytermékek áldozatainak a számát.
A légszennyezés azonban mégsem egyenletesen oszlik meg a bolygónkon, ugyanis az áldozatok száma – 90% – javarészt az alacsony és közepes jövedelmű, azaz a szegény országokban koncentrálódik. A fejlett országokban a légszennyezettség a társadalmi igazságosság kérdésévé vált, mivel a legszegényebb rétegek azok, akik a legjobban szenvednek a káros hatásoktól, annak ellenére, hogy ők járulnak hozzá a legkisebb mértékben a szennyezéshez.
Az ózonréteg védelméről szóló egyezmény akár 15 évvel is elhalasztotta az első jégmentes sarkvidéki nyár bekövetkeztét
https://www.newscientist.com/article/2374909-ozone-layer-treaty-pushed-back-ice-free-arctic-summers-up-to-15-years/
(A letöltés ideje: 2023. 06. 21.)
Az első jégmentes sarkvidéki nyár az előrejelzések szerint valamikor az évszázad közepe tájékán valósul meg. Ez a mérföldkő talán még korábban is bekövetkezhetett volna, ha nem született volna meg a Montreali Jegyzőkönyv, az ózonpusztító gázok betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény.
Az elsődleges szempont akkor az ózonréteg megőrzése volt, de a szerződés váratlan éghajlati előnyöket is magával hozott, mivel csökkentette a felmelegedést, illetve a trópusi ciklonok intenzitását, és segítette a szén-dioxid megkötését a növényekben.
Az elemzés kimutatta, hogy a jegyzőkönyv nélkül az első jégmentes sarkvidéki nyár valamikor 2030 és 2038 között következett volna be, azonban a szerződés életbe lépésével a tudósok úgy vélik, hogy az első jégmentes nyár 2037 és 2054 között várható.
Gyűjtötte és fordította: Vida Bernadett Euniké
A kiemelt képek forrása:
1: SEI_160486384.jpg (900×600) (newscientist.com)
2: SEI_140503929.jpg (900×600) (newscientist.com)
