A Ludovika Collegium szeptember 17-ei, félévindító közéleti beszélgetésén látta vendégül dr. Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát. Az eseményt Milán Ákos Péter, a Ludovika Collegium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatási szakos hallgatója moderálta.
A beszélgetés elején a miniszteri biztos asszony felhívta a figyelmet arra, hogy noha az űr és az űrpolitika a hétköznapoktól távolállónak tűnhet, valójában jelentős hatása van a mindennapi életre – elég a GPS navigációs rendszer példájára gondolni. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért az összes EU-s parlamenti pártnak érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani erre a területre, hiszen azoknak szerinte minden olyan kérdéssel foglalkozniuk kell, amely az embereket közvetlenül érinti.
Az említett témával kapcsolatban kiemelte, hogy 2018-as kinevezése óta a Külgazdasági és Külügyminisztériumban jelentős előrelépést értek el az űrpolitika terén: a korábban szinte láthatatlan helyzetből a szakág mai, meghatározó szerepéig. Ennek eredményeképp – a HUNOR Program révén – magyar űrhajós kerülhet a Nemzetközi Űrállomásra, továbbá az UniSpace programnak köszönhetően tizenhét magyar egyetemen indultak interdiszciplináris űrtudományi továbbképzések, például ilyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrpolitikai tanácsadó szakiránya is.
A folytatásban kiderült, hogy bár az Európai Unió képességei nem elhanyagolhatók az olyan űrnagyhatalmak mellett, mint az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, valamint a hamarosan ebbe a sorba lépő India, mégsem tekinthető közéjük tartozónak. Példának okáért az EU a hétéves költségvetési ciklusában kevesebbet fordít űrpolitikára, mint az USA egyetlen év alatt. Ezzel kapcsolatban dr. Ferencz Orsolya megjegyezte, hogy véleménye szerint mind az Európai Uniónak, mind Magyarországnak reális, elérhető célokat kell meghatároznia, amelyek megoldást kínálhatnak a brain drain, vagyis a magasan képzett szakemberek elvándorlásának problémájára is.
A diskurzus ezen szakaszában, visszatérő elemként jelent meg a gondolat, miszerint „Magyarország résztvevője lett az űrversenynek, de egyelőre nem fogunk éremért sorba állni”. Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy bár hazánk aktívan bekapcsolódott az űrkutatás és űrpolitika nemzetközi vérkeringésébe, a célkitűzéseknek továbbra is realisztikusnak kell maradniuk, figyelembe véve az ország erőforrásait és lehetőségeit a globális élvonalhoz képest.
Az esemény zárásaként a hallgatóknak is volt lehetősége kérdéseket feltenni, így fény derült arra is, hogyan válhat valaki űrhajóssá. A jelentkezési és kiválasztási folyamat részleteinek ismertetése után megerősítést kaptunk arról, a cél az, hogy a magyar űrprogram ne egy egyszeri projekt legyen, hanem lehetőséget teremtsen a jövőbeli folytatásra.
Szerző: Kovács Máté
Fotó: Sarnyai Benedek
