2024. december 3-án Dél-Korea belpolitikájától volt hangos a nemzetközi sajtó, amikor is Jun Szogjol elnök statáriumot hirdetett, hivatkozva az általa „államellenesnek” nevezett, Észak-Koreával szimpatizáló erők jelentette fenyegetésre. Döntése széles körű felháborodást váltott ki, az ellenzéki törvényhozók és civil szervezetek alkotmányellenes hatalomátvételként ítélték el lépését. Válaszul a Nemzetgyűlés gyorsan hatályon kívül helyezte a rendeletet, arra hivatkozva, hogy az sérti a demokratikus alapelveket és súlyos veszélyt jelent a jogállamiságra. Egy héttel később, 2024. december 9-én a dél-koreai parlament megszavazta Jun elnök felelősségre vonását, ami azonnali felfüggesztését eredményezte. Az egymást követő események odáig vezettek, hogy január 15-én a hajnali órákban a rendőrség összehangolt akciót hajtott végre, és Junt a rezidenciáján őrizetbe vették, és egy fogvatartási intézménybe szállították. Jun jelenleg továbbra is őrizetben van, és lázadás, valamint hatalommal való visszaélés vádjával néz szembe.

• Mennyire számít stabilnak a dél-koreai demokrácia a jelenlegi kihívások fényében?

•  Mit jelent Dél-Korea demokratikus intézményei számára Jun elnök vád alá helyezése és letartóztatása, és milyen hatással lehet ez a válság az ország nemzetközi megítélésére?
• Hogyan befolyásolhatják ezek a belső zavarok a legfontosabb szövetségesekkel, például az Egyesült Államokkal és Japánnal való kapcsolatokat?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kétrészes podcastadásunk első felében Dr. Csoma Mózes Korea-kutató történész, volt szöuli nagykövet, akit Molnár Dóra, a Ludovika Collegium és a Károli Gáspár Református Egyetem Külügyi szaktanácsadó képzésének hallgatója kérdez.

Az „Egyszeregy” podcast további epizódjai elérhetők streaming felületünkről.

Fotó: Szilágyi Dénes
Grafika: Szilágyi Gáborné Dely Szilvia
Felvétel, vágás: Tinkó Máté