A 2025/2026. tanév első közéleti beszélgetésén Dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára volt a Ludovika Collegium (továbbiakban: LC) vendége, a beszélgetést pedig Muhari Anna, az LC és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász szakos hallgatója moderálta. Államtitkár úr előadásában a magyar köznevelés legfontosabb kormányzati lépéseit tárta a hallgatóság elé, részletesen bemutatva a rendszert alakító 40 meghatározó intézkedést az elmúlt évtizedből, majd az est második felében készséggel válaszolt személyes és szakmai kérdésekre.

Az esemény felvezetőjében köznevelési államtitkár úr részletesen is bemutatta az oktatás elmúlt másfél évtizedének változásait. Dr. Maruzsa Zoltán előadása elején kiemelte: a cél nem a viták megnyerése, hanem a lehető legjobb oktatási rendszer megszervezése. Ennek szellemében negyven intézkedést sorolt fel, amelyek a köznevelés minden területét érintették, a központosítástól kezdve a digitális fejlesztéseken át egészen a pedagógusokat és diákokat támogató programokig.

A központosításra való törekvés az oktatásügy számos területén, több szegmensben felbukkan 2010-től napjainkig. Ennek egyik példája, hogy 2013-tól a köznevelési intézmények fenntartását az önkormányzatoktól Klebelsberg Központ (röviden: KK – a szerk.) vette át. Ezzel párhuzamosan a tankönyvek ügye is állami kézbe került: megindult az egységes tankönyvfejlesztés, a diákok számára ingyenessé vált a tankönyvellátás, és az Alföldi Nyomda felvásárlásával a gyártás területén is összehangoltabb rendszer jött létre.

Az oktatás digitális átalakításának egyik sarokpontja a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer – a szerk.) bevezetése volt, amely a kezdeti nyolcféle nyilvántartásból mára egységes nemzeti platformmá vált. A rendszer ma már nemcsak a tanulói adminisztrációt tartalmazza, hanem napi riportokkal segíti az oktatáspolitikai döntéseket; sőt mi több, a KRÉTA-ba mesterségesintelligencia-modulokat integráltak, és még az idegen nyelvek oktatása is elérhetővé vált a tanulmányi rendszerben. A szülők és diákok szintén hozzáférhetnek a felülethez, amely tavaly szeptembertől például KRESZ- és egészségügyi tanfolyamokkal is bővült. A 2024-ben elindított funkciók közé tartozik az orvosi igazolások elektronikus kezelése is: az orvosok az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (röviden: EESZT – a szerk.) rögzítik az adatokat, amelyek TAJ-szám alapján automatikusan átkerülnek a KRÉTA-ba.

Az iskolák ellenőrzésének területén 2013-ban vezették vissza a tanfelügyeleti rendszert, amely még jóval korábban, a nyolcvanas években szűnt meg. Az oktatásirányítás a pedagógusokra is nagy hangsúlyt helyezett: ma mintegy 11 ezer gyógypedagógus dolgozik a rendszerben, számuk pedig folyamatosan bővül a sajátos nevelési igényű diákok számának növekedésével párhuzamosan. A pedagógusok számára új, ingyenes továbbképzési rendszert vezettek be, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai közreműködésével valósítanak meg. 2025-től elindult az igazgatóképzés, amelyet a felsőoktatási intézmények közreműködésével a jövőben két féléves, ingyenes formában kínálnak. Az idei év egyik legfontosabb újdonsága az új teljesítményértékelési rendszer (röviden: TÉR – a szerk.), ahol a pedagógusok és az iskolai vezetők teljesítménye átláthatóan, rögzített kritériumok alapján kerül értékelésre, és a visszajelzések beépülnek az érintettek szakmai fejlődésébe.

A fenntarthatósági nevelés területén ma már 1645 intézmény működik ökoiskolaként, továbbá évente tematikus hetek zajlanak pénzügyi tudatosság, digitális kultúra és környezettudatosság témákban. Az elmúlt évek egyik tudatos fejlesztése a mindennapos testnevelés bevezetése volt, amelyet a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt – a szerk.) mérések rendszerével egészítettek ki, a diákok fizikai állapotának pontos nyomon követésére. Emellett 2015 óta a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás is hozzájárul a későbbi eredményesebb tanuláshoz, biztosítva, hogy a gyerekek már idejekorán megkezdjék az alapvető készségek fejlesztését.

A korai iskolaelhagyás sokáig az egyik legsúlyosabb problémának számított a köznevelésben. A korábbi évek statisztikái ennek arányát 12–13% körül mutatták, ám a szakmai ösztöndíjprogramoknak köszönhetően ez a szám mostanra 10,3%-ra csökkent, ami a mérések kezdete, 2000 óta a legjobb adat. Az ösztöndíjak közül kiemelkedik az Arany János Tehetséggondozó Program, a szakmát tanulók ösztöndíjai, valamint speciális támogatások, például a diabétesszel élő diákok számára nyújtott egyéni odafigyelés. A lemorzsolódás ellen hat a 2015 óta működő tanodahálózat is, amely ma már közel 200 helyszínen 5-6 ezer gyereket ér el, valamint a kötelező iskolai közösségi szolgálat, amely 50 órányi közhasznú tevékenységet ír elő minden középiskolás számára.

A beszélgetés záró szakaszában a közönség is aktív szerepet kapott, több szakmai kérdés is elhangzott államtitkár úr felé. Dr. Maruzsa Zoltán válaszolt többek között a korábban említett TÉR működésével kapcsolatos kérdésre, továbbá a Nemzeti alaptantervhez (NAT) fűződő kritikákra. A közéleti est nemcsak átfogó képet nyújtott a magyar köznevelés elmúlt másfél évtizedes átalakulásáról, hanem lehetőséget is adott a hallgatóságnak, hogy elgondolkodjanak arról, miként lehetne a bevezetett újításokat még hatékonyabban alkalmazni, illetve milyen további fejlesztésekkel gazdagítható a pedagógiai gyakorlat.

Írta: Békés Dominika
Fotó: Koltai Álmos