2025. október 8-án a Magyar Tudományos Akadémia épületében „UN’80 an International Conference with ART4PEACE Exhibition” címmel szervezett nagyszabású konferenciát a Magyar ENSZ Társaság, az Institute of Cultural Diplomacy, a Women4Diplomacy International és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával. A konferencia főszervezője Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke volt. A reggel 9-től délután 3-ig tartó konferenciát Bogyay nagykövet asszony köszöntője után Dr. Lamm Vanda – az MTA alelnöke, a Magyar ENSZ Társaság elnökségi tagja – beszéde nyitotta meg.
Dr. Lamm Vanda bemutatta az ENSZ megalakulását és történelmét, kiemelve, hogy az 1945-ben hatályba lépő ENSZ alapokmány több, mint egy nemzetközi szervezetet létrehozó szerződés. A nemzetközi és államközi közösség alkotmányaként is szolgál. Egyesíti a nemzetközi jog 300 éves fejlődésének lényegét. Hangsúlyozta továbbá az ENSZ 80 éves fennállása alatt az emberiségért tett szolgálatának fontosságát. Kezdve az emberi jogok biztosításával és fejlődésével, a béke fenntartásáért tett erőfeszítéseken át a szegénység elleni küzdelemig. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásáról és Széchenyi István felajánlásáról is szót ejtett. Végül a világ előtt álló kihívásokra, a háborúkra, a klímaváltozásra, a szegénységre, a technológiai fejlődés hatásaira hívta fel a figyelmet, valamint hogy azok megoldásában az ENSZ-nek kiemelt felelőssége van a multilaterális diplomácia színterének biztosítójaként.
Ezt követően Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora tartotta meg beszédét, amelyben az ENSZ 80 éves fennálása alatt elért eredményeinek bemutatása mellett kiemelte az NKE és a Magyar ENSZ Társaság közötti együttműködés jelentőségét, amelynek célja, hogy a jövő számára a nemzetközi kapcsolatok komplexitását értő, a jogállamiságot tiszteletben tartó és a hazájukat szolgálni vágyó vezetőket adjon az országnak.
Mr. Miguel Ángel Moratinos, Spanyolország korábbi külügyminisztere, az ENSZ főtitkárhelyettese beszédében feltette azt az igen aktuális kérdést, hogy miként teljesített az ENSZ az elmúlt 80 évben. Felsorolt számos eredményt, amelyet az ENSZ elért, ugyanakkor amellett jelezte, hogy a kritikákat mindenképpen meg kell hallgatni, tekintettel arra, hogy jelenleg a világ számos pontján háború dúl.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Magyar ENSZ Társaság tagja úgy értékelt, hogy az ENSZ súlyos problémákkal küzd, amelyeket mindenképpen orvosolni szükséges, egy szebb jövő biztosítása érdekében. Az észt és lengyel légtérsértésekre, valamint az ukrajnai orosz invázióra hivatkozva kiemelte, hogy a nemzetközi helyzet komoly, és az érintett szereplőknek, így az ENSZ-nek is – a békéért való kiállás mellett – cselekednie is kell, amit véleménye szerint elsősorban precíz kommunikációval és a NATO legerősebb tagja, az Amerikai Egyesült Államok által vezetett szövetség építésével lehet elérni.
Dr. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai államtitkára beszéde elején építő jellegű kritikával illette az ENSZ szervezetét. Álláspontja szerint az ENSZ sosem volt tökéletes, azonban elvitathatatlan érdeme, hogy teret nyitott a nemzetek közötti párbeszédre, amit semelyik másik nemzetközi szervezet nem tudott megtenni, hozzátéve, hogy mindamellett, milyen értékes ez a fórum, egyúttal rendkívül törékeny is. Az ENSZ-nek vigyáznia kell arra, mert anélkül a szervezet veszít jelentőségéből és hatékonyságából is. Emellett kiemelte, hogy az ENSZ-nek reagálnia kell a világban zajló változásokra, majd megemlítette Magyarország álláspontját az ENSZ jövöjét érintő kérdésében, miszerint az ENSZ-nek a világ új kihívásaira való felkészülést kell misszióként és célként megjelölnie. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy ezekben a bizonytalan és veszélyes időkben fel kell erősíteni az észérveken alapuló és a békéért szóló hangokat.
Mr. Emil Constantinescu, Románia korábbi elnöke, az ICD Academy of Cultural Diplomacy elnöke beszédét a nyugati civilizáció vívmányára, a demokratikus és jogállamiságon nyugvó rendszerek létezésének fontosságára, valamint az ezekben rejlő értékek hangsúlyozására fűzte fel. Kiemelte, hogy ezekkel szemben állnak a mindenkori autoriter rendszerek, amelyek a jog helyett az erő uralmában hisznek, és ezáltal háborúkat okoznak. Az ukrajnai orosz invázió kapcsán Constantinescu kiemelte, hogy szerinte az esemény célja és az ENSZ feladata, hogy megkeresse és megtalálja a választ arra a kérdésre, hogy ma a nemzetközösség miért egy kudarcról, és miért nem egy sikerről beszél, hol van a nyugati cilivizáció felelőssége a mai helyzet, az ukrajnai háború és a gázai vérengzések létrejöttében.
Gjorge Ivanov, Észak-Macedónia korábbi elnöke, az Institute for Cultural Diplomacy tanácsadó Boardjának tagja a második világháború szörnyű eseményeinek felidézésével kezdte beszédét, amelyben kitért arra, hogy 80 éve, az ENSZ megalapításakor a jelszó a „Never again” volt, utalva a második világháborúban történtekre. Majd, a jelenbe visszaugorva, feltette a kérdést, hogy sikerült-e? Elmondható-e ma, hogy háborúk, igazságtalanság és félelmek nélkül élünk? A kérdését egyből meg is válaszolva folytatta, hogy ez semmiképpen sem jelenthető ki, tekintve az elmúlt évtizedek háborúit, és a jelenlegi konfliktusokat. Felszólalását ő is azzal zárta, hogy az ENSZ legfontosabb feladata, hogy felkészüljön a jelen és a jövő kihívásaira, adaptálódjon a változó világhoz, valamint hogy elősegítse, állandósítsa a nemzetek közötti párbeszédet.
A konferencia délelőtti programját követően került sor az Art4Peace kiállítás megnyitójára, amelyen számos országból érkező festő és művész mutatta be alkotásait.
A kiállításmegnyitó után két panelbeszélgetésre került sor. Kertész Ágnes, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Dr. Mark Donfried, az Institute for Cultural Diplomacy alapító-igazgatója, Dr. Nagy András, az iASK – Institute of Advanced Studies Kőszeg óraadója, Dr. Judy Kuriansky pszichológiaprofesszor, valamint Dr. Szalai Anikó, a Szegedi Tudományegyetem professzora az ENSZ hitelességének és hatékonyságának megőrzéséről beszélgettek. A paneltagok hangsúlyozták a kultúrák ismeretének fontosságát, a kulturális diplomácia béketeremtésben játszott szerepét. Emellett bemutatásra került Magyarország ENSZ-hez való csatlakozásának története, valamint az ENSZ hatékony működését akadályozó problémák.
A konferecia zárásaként Dr. Ivan Ivanov, az International Balkan University professzora, Dr. Csicsmann László, a Corvinus Egyetem professzora, a Magyar ENSZ Társaság tagja; Erdős André, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke, valamint Aziel Philippos Goulandris, a World Federation of United Nations Associations főtitkárának részvételével került sor a második panelbeszélgetésre. A beszélgetést Widad Brimo, a Ludovika Collegium és a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója moderálta. A beszélgetés tárgya az ENSZ előtt álló kihívások megvitatása volt.
Írta: Csapody Sebestyén
Fotó: Mihály Bendegúz