A Ludovika Collegium április 21-ei közéleti estjén Mocsáry Péter nagykövet urat, Szerbia Európai Integrációs Minisztériumának szakértőjét láttuk vendégül, akivel a diplomácia és az európai integráció útvesztőiről – fókuszban a Nyugat-Balkánnal – beszélgettünk. Az eseményt Kovács Kincső Nárcisz, a Ludovika Collegium és az ELTE ÁJK Jogász osztatlan képzés hallgatója moderálta, aki köszöntőjében kiemelte a hallgatóság sokszínűségét, hogy a nemzetközi tanulmányokat folytatók mellett leendő jogászok, közgazdászok, orvosok és rendőrök is részt vettek az esten. Ennek szellemében a beszélgetés célja az is volt, hogy rávilágítson, a balkáni térség geopolitikája hogyan kapcsolódik ezekhez a látszólag távolabbi szakterületekhez.

Az est egy rendhagyó és személyes felvezetéssel indult. A korábbi megszokásokkal ellentétben a moderátor arra kérte a nagykövet urat, hogy ő maga mutassa be szakmai útját, és emelje ki azokat a sorsdöntő választásokat, amelyek eljuttatták jelenlegi pozíciójához. Az első, személyes életútra fókuszáló blokkban megismerhettük az embert a diplomata mögött. Szó esett a nemzetközi kapcsolatok iránti elköteleződés mozgatórugóiról, az országokon átívelő karrier nehéz pillanatairól és az azokból levont tanulságokról. Emellett hasznos útravalóval és tanácsokkal is ellátta azokat az egyetemistákat, akik a jövőben uniós intézményeknél szeretnének elhelyezkedni.

A második rész fókuszába Szerbia és a Nyugat-Balkán EU-integrációja került. Mocsáry Péter nagykövet úr jelenleg a szerb Európai Integrációs Minisztérium szakértőjeként dolgozik, így egyedülálló nézőpontból, a szerb közigazgatásba beágyazódva segíti a csatlakozási folyamatokat. A beszélgetés során kitért ezen kettősség mindennapi megélésére, valamint Szerbia komplex, a keleti és nyugati orientáció egyensúlyozását igénylő geopolitikai helyzetére. Megvitatták a bővítést lassító adminisztratív és szakmai kihívásokat, és választ kaptunk arra is, miért kulcsfontosságú az európai stabilitás szempontjából, hogy a Nyugat-Balkán ne maradjon fehér folt Európa térképén az integrációs fásultság ellenére sem.

A harmadik, multidiszciplináris blokk kifejezetten a különböző szakterületek hallgatóit szólította meg, bizonyítva, hogy egy ország integrációja a jogtól az egészségügyig mindenre kihat. A joghallgatók számára a nemzetközi jog, az ENSZ-határozatok és a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ – The International Court of Justice – a szerk.) koszovói helyzetre vonatkozó döntéseinek integrációs hatásai kerültek terítékre, boncolgatva, hogy a jog felülírhatja-e a történelmi sérelmeket. A rendészeti hallgatókra fókuszálva a térség stabilitása és a határok védelme, illetve a migrációs útvonalak kezelése volt a téma. Közgazdász szemmel a Nyugat-Balkán óriási gazdasági potenciáljáról és az „agyelszívás” (brain drain) leküzdésének kitörési pontjairól esett szó, míg az orvostanhallgatók kedvéért a régió egészségügyi és szociális rendszereinek pandémia okozta sebezhetőségét, és az uniós segítségnyújtás lehetőségeit elemezték.

A negyedik blokk oldotta a feszes témákat, és betekintést engedett a diplomácia kulisszatitkaiba. A nagykövet úr emlékezetes tapasztalatokon keresztül érzékeltette a brüsszeli intézményrendszer és a balkáni világ eltérő ritmusából fakadó kulturális kettősséget. Külön hangsúlyt kapott az informális diplomácia és a híres balkáni vendégszeretet ereje, amely egy közös étkezés vagy egy jó zenei est formájában nemegyszer segített már átbillenteni egy-egy feszült tárgyalást a holtponton. Az estét a közönség kérdései zárták, ahol a hallgatók az előre jelzett menetrendnek megfelelően megoszthatták gondolataikat, és reflektálhattak a szakmai út, az integráció, valamint a saját szakterületeik balkáni vonatkozásaira.

Szöveg: Kovács Kincső
Fotó: Hajnal Dominik