Jogászhallgatóként és a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) delegáltjaként a szervezet generációk közötti együttműködésének jegyében, a fiatal generáció lábát erősítve, életre szóló, szakmai és emberi szempontból is transzformatív tapasztalat volt részt venni az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának 70. ülésszakán (CSW70) New Yorkban, 2026 márciusában. A nemzetközi jog és a globális diplomácia szívében testközelből figyelhettem meg, hogyan születnek a világ sorsát, az emberi jogokat és a nők esélyegyenlőségét formáló döntések. – Kovács Kincső Nárcisz, a Ludovika Collegium és az ELTE ÁJK Jogász osztatlan képzés hallgatójának rendhagyó New York-i beszámolója az alábbiakban olvasható.
Hogyan működik az ENSZ és milyen funkcionális bizottságok vannak?
Az ENSZ rendszere egy rendkívül összetett, a nemzetközi jog pilléreire épülő gépezet. A szervezet egyik legfőbb, alapokmányban rögzített szerve a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC), amely a nemzetközi gazdasági, szociális és kulturális kérdésekért felel. Az ECOSOC koordinálja a tagállamok, a szakosodott intézmények és a civil társadalom munkáját ezen a területen. A tanács az érdemi szakmai munkáját a funkcionális bizottságokon keresztül is végzi.
Az ECOSOC funkcionális bizottságai olyan szakértői és tanácsadó testületek, amelyek egy-egy specifikus témakörben adnak ajánlásokat, alakítanak ki globális szakpolitikai irányelveket, és követik nyomon a nemzetközi egyezmények végrehajtását. Jelenleg nyolc ilyen bizottság működik, a Statisztikai Bizottság, a Népesség- és Fejlődésügyi Bizottság, a Szociális Fejlődésügyi Bizottság, a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság (CSW), a Kábítószerügyi Bizottság, a Bűnmegelőzési és Büntető-igazságszolgáltatási Bizottság, a Tudományos és Technológiai Bizottság, valamint az ENSZ Erdészeti Fóruma. Ezek a testületek képezik az ENSZ emberi jogi és szociális munkájának gerincét.
Mi a CSW és mi volt az idei CSW tematikája?
A Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság (Commission on the Status of Women, röviden CSW) a világ legnagyobb és legjelentősebb éves fóruma, amely kizárólag a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdításával foglalkozik. Minden év márciusában tagállamok kormányzati képviselői, az ENSZ-ügynökségek szakértői és a civil társadalom képviselői ezrével gyűlnek össze az ENSZ New York-i székházában. A 2026-os, 70. ülésszak (CSW70) prioritási témája számomra joghallgatóként különösen releváns volt. Fókuszában ugyanis a nők és lányok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása és megerősítése állt, többek között inkluzív és méltányos jogrendszerek előmozdításával, a diszkriminatív törvények, politikák és gyakorlatok felszámolásával, valamint a strukturális akadályok kezelésével. Ez a téma élesen rávilágított arra a globális kihívásra, hogy a 21. században is elengedhetetlen a folyamatos, rendszerszintű cselekvés a nők és férfiak közötti egyenjogúság elérése érdekében.
Mi az az „ENSZ konzultatív státusz”, és miért kiemelten fontos a civil részvétel?
Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan vehet részt egy hazai civil szervezet ezen a zárt, magas szintű diplomáciai fórumon? A kulcs az ECOSOC konzultatív státusz. Ez a jogi státusz teszi lehetővé az NGO-k (nem-kormányzati szervezetek) számára, hogy beléphessenek az ENSZ épületébe, részt vegyenek az üléseken, írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatokat tegyenek, és kísérőrendezvényeket szervezzenek. A konzultatív státusznak három szintje van: az általános (general), a különleges (special) és a roster. Bár globálisan jelenleg több mint 6300 szervezet rendelkezik ilyen jogosultsággal, Magyarországon ez a szám alacsonyabb, három szervezet tudhatja magáénak ezt az akkreditációt: a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség, a Magyar Női Unió Egyesület és a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány.
Részvételem intézményi hátterét a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség biztosította, amely 2009-ben első magyarországi, női esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetként szerezte meg a különleges (special) ECOSOC konzultatív státuszt. A delegációhoz való csatlakozásom formai és szakmai alapját a szervezet, valamint Ferenczi Andrea elnök ifjúsági integrációt fókuszba helyező stratégiája teremtette meg, amiért köszönettel tartozom. Ezen az akkreditációs csatornán keresztül nyílt lehetőségem arra, hogy ifjúsági szakértőként részt vegyek a világ legjelentősebb nőjogi és esélyegyenlőségi fórumán.
Milyen dokumentum került idén elfogadásra, és az miért történelmi jelentőségű?
A CSW kéthetes, megfeszített munkájának és tárgyalássorozatának csúcspontja a záróülésen jóváhagyott „Elfogadott Következtetések” (Agreed Conclusions). A CSW70 esetében ez az aktus valóságos történelmi jelentőséggel bírt. A Bizottság hetvenéves történetében precedens értékű módon az Elfogadott Következtetések (Agreed Conclusions) jóváhagyására a hagyományos konszenzus helyett regisztrált szavazás útján került sor. A dokumentumot a tagállamok 37 igen és 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el. A formális szavazáshoz az vezetett, hogy a tárgyalások során véleménykülönbségek alakultak ki bizonyos nemzetközi fogalmak értelmezése kapcsán. Ennek keretében egy olyan határozati javaslat is benyújtásra került, amely a korábbi nemzetközi dokumentumokban már rögzített alapfogalmak és terminológiák jelentését kívánta volna újradefiniálni az ENSZ rendszerén belül. Ennek érdemi vitáját végül a tagállamok egy eljárásjogi eszközzel, egy úgynevezett „no-action motion” (érdemi tárgyalás mellőzésére irányuló indítvány – a szerző) alkalmazásával akadályozták meg. Ennek a lépésnek a diplomáciai jelentősége abban áll, hogy a vitatott javaslat megnyitotta volna az utat a több évtizedes, széles körű államközi konszenzussal elfogadott alapfogalmak utólagos felülvizsgálata előtt. Az indítvány érdemi tárgyalásának elutasításával a tagállamok többsége a nemzetközi jogbiztonság és a multilaterális együttműködés stabilitása mellett foglalt állást, megakadályozva ezáltal a korábban közösen kialakított normatív keretek fellazítását, és megőrizve az ENSZ egyezményrendszerének kiszámíthatóságát.
A végleges dokumentum az eddigi nemzetközi megállapodásokra építve határozza meg a jövőbeli prioritásokat. A szöveg egyfelől megerősíti a szexuális és reproduktív egészségügyi jogokhoz (SRHR) fűződő tagállami kötelezettségvállalásokat, másfelől átfogó fellépést szorgalmaz a fizikai, illetve a technológia által közvetített erőszak minden formájával szemben. Ezzel párhuzamosan előirányozza a diszkriminatív nemzeti jogszabályok, köztük a gyermekházasságot lehetővé tevő rendelkezések felülvizsgálatát, kiemelt hangsúlyt fektetve az áldozatok hatékony jogorvoslathoz való hozzáférésének biztosítására.
Milyen az ülések menete, és milyen hosszúak a felszólalások?
A hivatalos ülések menete szigorúan szabályozott, diplomáciai protokoll szerint zajlik a lenyűgöző méretű ENSZ-termekben, mint például a Közgyűlési Terem (General Assembly Hall) vagy az ECOSOC Chamber helyszínén. A feszített tempó miatt az időkeretek rendkívül szigorúak, a tagállamok miniszterei és a delegációvezetők (nemzeti felszólalások) általában háromperces felszólalások keretében oszthatják meg hazájuk álláspontját és jó gyakorlatait. Egy ilyen háromperces felszólalás alkalmával képviselte a magyar delegációt Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár úr a Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről. ez a szigorúság megköveteli a rendkívül fókuszált, lényegre törő és jogilag tűpontos fogalmazást.
Milyen kísérőrendezvények vannak, és azok miért fontosak?
A hivatalos plenáris ülések protokolláris légköre mellett a CSW igazi, dinamikus pulzusa a kísérőrendezvényeken ver. Ezen a területen két fő típust különböztetünk meg: a hivatalos „side eventeket”, amelyeket az ENSZ székházán belül szerveznek a tagállamok vagy ENSZ-ügynökségek, valamint a „parallel eventeket” (párhuzamos rendezvények), amelyeket a civil társadalmat összefogó NGO Fórum keretében tartanak, leginkább a Church Centerben (CCUN), ilyen volt a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (angol nevén: Association for Women’s Career Development in Hungary) (továbbiakban: MNKSZ) rendezvénye is.
Ezek a fórumok felbecsülhetetlen értékűek, hiszen a merev interkormányzati tárgyalásokból kilépve itt nyílik tér a valódi, interaktív párbeszédre.
Míg a párhuzamos rendezvények elsősorban a széles körű hálózatépítés és a horizontális tapasztalatcsere helyszínei, addig a hivatalos kísérőrendezvényeken elhangzó felszólalások bírnak a legnagyobb stratégiai súllyal egy ECOSOC konzultatív státusszal rendelkező NGO számára. Ez a jogi felhatalmazás teremti meg ugyanis azt az akkreditációs csatornát, amelyen keresztül a civil társadalom közvetlenül az ENSZ székházán belül csatornázhatja be a terepen szerzett tapasztalatait a globális döntéshozatalba.
Az NGO-k szakértői jelenléte és felszólalása ezeken a hivatalos fórumokon garantálja, hogy a magas szintű diplomáciai viták ne szakadjanak el a társadalmi valóságtól. Itt nyílik lehetőség a legújabb kutatások megvitatására és a bevált gyakorlatok megosztására, az itt kiépülő szakmai szövetségek pedig közvetlenül képesek inspirálni és formálni a jövőbeli nemzetközi jogalkotást.
A magyar és az MNKSZ által szervezett események
Magyarország rendkívül aktív és értékteremtő szerepet vállalt a kísérőrendezvények terén. Magyarország Állandó ENSZ Képviselete 2026. március 10-én a Conference Room E-ben tartott side eventet „Intergenerational solidarity as a key for empowering women in society” („Generációk közötti szolidaritás, mint a nők társadalmi szerepvállalásának kulcsa”) címmel. A panel arra fókuszált, hogy a demográfiai változások korában miként lehet az egyenlőtlenségeket csökkenteni a generációk tudásának összekapcsolásával, különös tekintettel arra, hogy globálisan a nők végzik a gondozási feladatok 80%-át.
A civil szférában az egyik legmeghatározóbb magyar jelenlétet a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség biztosította. A CSW70 NGO Fórumon 2026. március 11-én került sor az MNKSZ és az INPEA (International Network for the Prevention of Elder Abuse) közös kísérőrendezvényére (parallel event) az ENSZ Church Center épületének 11. emeletén „Raising the Volume on Silent Voices: Research / Violence / Older Women / Career – Together for a Better World for All Generations” („Hangot adni az elnémítottaknak: Kutatás / Erőszak / Idősebb nők / Karrier – Közösen egy jobb világért, minden generáció számára”) címmel.
Az esemény kiemelkedő szakmai jelentőségét az a komplex megközelítés adta, amely szerves egységben kezelte az idősebb, gyakran marginalizált nőkkel szembeni erőszak emberi jogi aspektusait a nők teljes életciklusát átívelő karrierútjával. Ez a keretrendszer rávilágított arra, hogy a nők társadalmi és gazdasági biztonsága elválaszthatatlan a generációk közötti aktív együttműködés és kölcsönös szolidaritás megteremtésétől.
Az MNKSZ programjára az esemény második részében került sor, amely az aktív idősödés, az egész életen át tartó tanulás, a generációk közötti együttműködés, a meghosszabbított munkaerő-piaci részvétel, valamint a nők életút alapú karrierszemléletének jelentőségét állította középpontba.
Az MNKSZ elnöke, egyben a konferencia levezető elnöke, Ferenczi Andrea „Hídépítés az idősödés, a női vezetés és a generációk közötti együttműködés között” című nyitóelőadásában a szövetség munkájának és célkitűzéseinek bemutatásával adta meg a fórum alaphangját. Ezt követően Dobi Kitti, az MBH Bank HR vezérigazgató-helyettese „Karrier minden generáció számára – Díjnyertes munkáltatói gyakorlat a pénzügyi szektorban” című előadásában a pénzintézetnél alkalmazott, minden korosztályt támogató munkáltatói gyakorlatokat mutatta be, míg Adonicsné Püski Kata, a Semmelweis Egyetem főigazgatója „A családbarát munkahelyektől az életútbarát szervezetekig” című előadásában a családbarát megközelítésről az úgynevezett életútbarát szervezeti modellek felé történő elmozdulás társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Külön megtiszteltetés volt számomra, hogy Ferenczi Andrea felkérésére az MNKSZ ifjúsági tanácsadójaként „Generációk kéz a kézben” címmel tarthattam előadást, amelyben a generációk közötti együttműködés fontosságát a fiatalok perspektívájával egészíthettem ki. A mintegy 50-60 fős hallgatóság körében nagy érdeklődés övezte a felkért hozzászóló, Moravecz Márton felszólalását, aki a fiatal férfiak mentális egészségének jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Az MNKSZ jelenléte és szakmai súlya egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar civil szféra a CSW70 konferencián ne csupán látható, hanem meghatározó szereplőként legyen jelen.
A magyar jelenlét sokszínűségét, valamint a családok és a társadalmi kohézió melletti elkötelezettséget kiválóan szemléltették a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány (Regős Judit elnök vezetésével megvalósuló) programjai. Az alapítvány március 9-én a Church Centerben tartott civil kísérőrendezvényt, amelyen a Magyar Női Unió Egyesület képviseletében Batthyány-Schmidt Margit is előadást tartott, hangsúlyozva a civil összefogás jelentőségét.
Ezt követően március 10-én este a New York-i Magyar Főkonzulátuson, a Liszt Intézettel együttműködésben valósult meg egy további kiemelt esemény, amely szintén a hazai értékek nemzetközi bemutatását szolgálta.
Milyen egyéb rendezvényekbe kaphattam betekintést?
A New York-i tartózkodásom alatt igyekeztem minél átfogóbb képet kapni a konferenciáról. A 2026. március 8-i CSW70 Youth Forumon Paulo Fellipével, az ENSZ Ifjúsági Ügyekért Felelős Főtitkárhelyettesével közösen dolgoztunk a fiatalok globális hálózatépítésén. A konferencia során megtekintettem a március 10-i ENSZ Főtitkári (Townhall) találkozót, amely kiváló alkalmat biztosított arra, hogy a civil szektor képviselői személyesen egyeztessenek António Guterres ENSZ-főtitkárral.
Kiemelkedően hasznos volt számomra egy Libanon és a UN Women közreműködésével megvalósult panel, amely az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a gondoskodás, a fenntartható béke és a reziliencia szempontjából vizsgálta.
A fiatalok szerepe és az „érdemi ifjúsági részvétel” (Meaningful Youth Participation)
A CSW70 alatt a fiatalok szerepe látványosan átalakult. Már nem csupán csendes megfigyelők, hanem aktív, hangadó alakítói az eseményeknek. A kifejezetten ifjúsági fókuszú programok (mint a Youth Forum) mind a „Meaningful Youth Participation” (érdemi ifjúsági részvétel) paradigmáját testesítették meg.
Az ENSZ értelmezésében az érdemi ifjúsági részvétel azt jelenti, hogy a fiatalokra nem csupán a látszat kedvéért (tokenism) tekintenek, hanem egyenrangú partnerként, a pozitív változások katalizátoraként vonják be őket a döntéshozatalba. Ezt a szemléletváltást, a szimbolikus jelenlétből a valódi partnerségbe való átmenetet tette hivatalossá egy történelmi jelentőségű dokumentum bemutatása a CSW70 keretében. 2026. március 16-án az ENSZ Ifjúsági Irodája (UN Youth Office) hivatalosan is elindította az „Alapelvek az érdemi ifjúsági részvételhez az interkormányzati folyamatokban és az ENSZ munkájában” (Core Principles for Meaningful Youth Participation) elnevezésű iránymutatását.
A „Jövő Paktuma” (Pact for the Future) kezdeményezésből organikusan következő, António Guterres ENSZ-főtitkár által is fémjelzett alapelvek egyértelmű keretrendszert adnak a fiatalok inkluzív, egyenjogú és bizalomra épülő bevonásához. Az irányelvek rögzítik többek között a jogalapú, sokszínű, transzparens, biztonságos és megfelelően finanszírozott ifjúsági részvételt, valamint a generációk közötti együttműködés és a társkormányzás (co-governance) fontosságát.
Ez az érdemi részvétel egy szándékos, tudatosan felépített folyamat, amely az inkluzív partnerségen alapul. A fiatalok a szakpolitikai folyamatok minden egyes szakaszában aktívan, egyenrangúan és érdemben részt vesznek, az agendatervezéstől és az ötleteléstől kezdve a megvalósításon át egészen a monitorozásig és az értékelésig. A koncepció elismeri, hogy a fiatalok friss, innovatív megoldásokat és hosszú távú perspektívát hoznak a rendszerbe, amelyek elengedhetetlenek a globális kihívások megoldásához. A koncepció alapvető üzenete, hogy a fiatalok bevonása nem korlátozódhat csupán a szűken vett ifjúsági ügyekre, hanem minden, a jövőnket meghatározó jogalkotási és társadalmi döntésben intézményesíteni kell az egyenrangú, érdemi részvételüket.
Zárszó
Összességében a CSW70 számomra egy rendkívül intenzív és inspiráló mérföldkő volt, amely szakmai és emberi határaimat egyaránt kitágította. Jogászhallgatóként testközelből láthattam a nemzetközi jogalkotás küzdelmeit, a diplomáciai kompromisszumok anatómiáját és az emberi jogi harcok frontvonalát. A CSW ráébresztett, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés sosem lesz teljes, amíg a generációk nem fognak össze, és amíg a fiatalok hangja nem épül be rendszerszinten a törvényhozásba. Mély hálával tartozom az MNKSZ-nek és Magyarországnak a lehetőségért és az iránymutatásért. Az itt megszerzett intergenerációs szolidaritás, a felbecsülhetetlen értékű jogi tapasztalatok és a kiépített globális kapcsolatrendszer egész életemen át végig fog kísérni a hazai és a nemzetközi igazságszolgáltatás fejlesztésének útján.
Írta és a fotókat összegyűjtötte: Kovács Kincső