A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Kőszegi Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogász osztatlan képzésének végzős hallgatója gyűjtött hasznos információkat a koronavírus elleni harcról.

Hongkong nem hajlandó együtt élni a koronavírussal, ezzel káoszba sodorja magát.
(Hong Kong’s refusal to live with covid-19 is causing chaos | The Economist, 2022. 02. 25.)
A letöltés ideje: 2022. 04. 26.
Míg Európában egyre több ország készül a korlátozások feloldására, Hongkongban nagyobb a koronavírus miatti leterheltség, mint eddig bármikor. Február 23-án 8 ezer új esetet jelentettek, míg egy hónappal korábban százat. A zéró esetszámhoz való ragaszkodás eredménye ez, ami két éven keresztül sikerült a szigetországnak, ám most a vesztét idézte elő. A közegészségügyi katasztrófához egy meg nem nevezett egészségügyi dolgozó elmondása szerint hozzájárult, hogy korábbi sikerük következtében a döntéshozók elbízták magukat, nem fejlesztették az infrastruktúrát, nem halmoztak fel tesztkészleteket, nem emelték meg a tesztelési kapacitásukat, és a nyugdíjasok körében is magas az oltatlanok aránya. Bár a helyzet kezelésére Kína szakembereket, gyógyszereket és teszteket is küldött, nem valószínű, hogy mindez megállíthatja az omikront. A Hongkongi Egyetem modellje szerint pár héten belül napi 180 ezer eset várható.

Számos ország most kidobja a zéró-Covid stratégiát, pedig valaha a legjobb lehetőség volt.
(Zero-covid strategies are being ditched, but they were the best option | New Scientist, 2022. 03. 30.)
A letöltés ideje: 2022. 04. 26.
Michael Marshall cikkében arról ír, mióta két éve a WHO világjárványnak nyilvánította a Covid-19-et, az egyik legnagyobb változás, hogy azok az országok, amelyeknek fő célja a nulla esetszám elérése volt, most megválnak ettől a tervtől. Új-Zéland, Vietnám és más országok ezúttal szándékosan nem állnak a vírus útjába.
Ez azt jelentené, hogy a megközelítés hibás volt? Azok az országok, amelyek eddig ezt a stratégiát követték, minden téren jobban teljesítettek: alacsonyabb volt a halálozási ráta és magasabb a gazdasági növekedés. A módszer sikeres volt, de az omikron variáns terjedését csak drákói szigorral lehetne nullán tartani, így a kormányoknak fel kellett adniuk ezt a tervüket.
Marshall elmélete szerint ha 2020 óta minden ország a zéró-Covid stratégiát követi, a halálozás világszerte alacsonyabb lett volna, kevesebben szenvednének utóhatásoktól, és a gazdasági kár is kisebb mértékű lenne. A vírus lassabban terjedne, és az omikron ki sem fejlődött volna. Az író szerint a következő világjárvány felbukkanásakor csak ez lehet a járható út.

Gyűjtötte és fordította: Kőszegi Anna
A kiemelt kép forrása: www.paho.org