Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapjának alkalmából került megrendezésre Bogyay Katalin nagykövetasszony, a Magyar ENSZ Társaság elnöke és a Women4Diplomacy alapítója szervezésében a Women’s stories – Incredible stories/Nők ecsettel és tollal a Békéért című rendezvény.
Az alkalmat Balatonfüreden tartották, és olyan, Magyarországon akkreditált nagykövetasszonyokat hívtak meg, akik női szerzők által készített festményeket és verseket hoztak saját országukból. A kiállításon együtt szerepelt művek célja az volt, hogy kultúrákon átívelően elősegítse a párbeszéd lehetőségét. A létfontosságú, ugyanakkor gyakran beteljesítetlen női szerep kiemelten fontos a béketeremtés és konfliktusmegoldás területén, szerte a világon. Ez a törekvés mérföldkőnek számít a diplomáciában, melyet az 1325-ös számú ENSZ határozat is külön kiemel, felszólítva a nők egyenlő részvételére a béketeremtésben.
A rendezvény első részének az ikonikus, 18. században épült Esterházy-kastély adott teret, az épület manapság közkulturális és közösségi felületként szolgál. Az esemény Bogyay Katalin köszöntőbeszédével vette kezdetét, melynek során elnök asszony megköszönte a Diplomáciai Akadémia szervezésben nyújtott közreműködését. Beszédében bemutatta a különleges vendégeket, köztük Hedva Ser szobrászművészt, az UNESCO Kulturális diplomáciáért felelős nagykövetét, aki az 56’-os forradalom hatvanadik évfordulójára készített bronzszobrot. A galériateremben voltak megtekinthetők az alkalomra kiállított további irodalmi és festészeti műalkotások, melyet hársfa és fuvolazene kísérete mellett csodálhattak meg az érdeklődők.
„A Cry for Freedom, 2016” – Hedva Ser bronzszobra
Ezután Balatonfüred polgármestere, Dr. Bóka István tartott beszédet. Megemlítette, hogy ezen a napon született gróf Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”, akinek köszönhető a balatoni hajózás is. Büszkeségét fejezte ki, hogy Balatonfüred megkapta a „kultúra és művészetek városa” címet, és hogy a város szolgált a 19. századi magyar arisztokrácia találkozópontjaként. Az 1920-as években itt gyógyult a Nobel-díjas Rabindranath Tagore indiai költő is, aki gyógyulása emlékére fát ültetett a part menti sétányon, amely a mai napig látogatható. Egy másik Nobel-díjas költő, az olasz Salvatore Quasimodo szintén egy fát ültetett a sétányon gyógyulása emlékére, ennek apropóján évről évre versünnepet tartanak a városban. A polgármesteri beszéd lezárásaként a meghívott művészek hársfán és fuvolán játszottak el egy, az emberi érzelmek széles skálájára ható zeneművet.
Ezt követően a Magyar Diplomáciai Akadémia képviselője, Szűcs Ádám is szót kapott. Hangsúlyozta, hogy az akadémiában kiemelt szerepet tulajdonítanak a „soft power” diplomáciában rejlő lehetőségeinek, amelyek a konfliktusok megoldásához jó eszközként szolgálhatnak. Bogyay Katalin nagykövetasszony mindezt azzal egészítette ki, hogy az úgynevezett „puha befolyásolásos” diplomácia zászlóshajója az UNESCO, melynek képviseletében a már említett Hedva Sert hívta meg, aki beszédében az UNESCO világbékére törekvő céljait és a világszervezet tevékenységét mutatta be.
Hedva Ser beszéde után Bogyay nagykövetasszony átadta a szót Dr. Judy Kurianskynak, aki egy nemzetközileg ismert humanitárius klinikai pszichológus, az ENSZ civil szervezetének képviselője. Különleges ismertetőjegye volt, hogy az eseményen, mintegy demonstrációként, a „béke tollai” kabátot hordta, amelyet még Új-Zélandon kapott ajándékba. További kedves gesztusként úgynevezett „Földanya-plüss”-öket osztogatott a résztvevőknek. Judy kiemelte a pszichológia fontosságát a diplomácia megközelítéséhez, példaként felhozva, hogy már egy gyengéd érintésre is oxitocint, avagy „szeretethormont” termel az emberi szervezet. Ez a hormon felelős az anya és gyermeke közötti kapcsolat kialakulásáért, ezért is fontos a békében a kötődés, a kapcsolódás szerepe. Hangsúlyozta, hogy az empátia, a „valakit meghallgatás” képessége is nagyon fontos, mivel így tudhatjuk meg, hogy a másik félnek vagy országnak diplomáciai értelemben milyen igényei, törekvései vannak.
A nagyobb lélegzetvételű beszédek után a nagykövetasszonyok mutathatták be választott műalkotásaikat. Röviden meséltek róla, hogy egy-egy műalkotást miért választották, és mit akarnak szimbolizálni vele. Minden darab önkifejezés is volt egyben, amely a női élet egy-egy elemét, gyönyörét vagy nehézségét mutatta be.
A vernisszázst követően ünnepélyes ebédet tartottak az Anna Grand Hotel éttermében. Itt a vendégek több helyi étel közül választhattak ízlésük szerint, és diszkurzust folytathattak az eseményen hallottakról és látottakról. Az ebéd után a vendégek átsétáltak a Vaszary Galériában található Szőcs Géza Irodalmi Szalonba.
A szalon névadója a 2020-ban elhunyt Szőcs Géza, erdélyi magyar költő és politikus, aki a Nemzeti Erőforrások Minisztérium korábbi államtitkáraként tevékenykedett. Politikai karrierje mellett időt szentelt a költészetnek is, versgyűjteményeit mind Magyarországon, mind Erdélyben kiadták. Közeli barátja volt a balatonfüredieknek, a szalonhoz kapcsolódó fontos üzenete, miszerint a „műfajiságot figyelmen kívül hagyva a legfontosabb értéke egy műnek a minősége”.
A délután folyamán a költészetet a zene egészítette ki, a Liszt Ferenc Zeneakadémiáról két operaművész hallgató és egy zongorista érkezett, akik három válogatott áriát adtak elő. E három ária három figurát mutatott be az operai életből. Egy nagyon tiszta, szerény világ igazságában bízó női figurát, aztán egy magabiztos nőt, aki tanult a hibáiból, és kezébe vette az irányítást. Végül pedig egy nagyon nehéz sorsú nőt, aki a halálán van, mégsem magára, hanem szeretőjére gondol az utolsó pillanataiban. Ezeket a figurákat Mozart, Donizetti, Puccini vitték színre a zenében. Előadásuk után tizenkét vers következett, tizenkét ország irodalmának kiemelkedő költőnőitől, amelyeket a nagykövetasszonyok olvastak fel.
Mindennel együtt egy rendkívüli rendezvénynek lehettünk mi, Ludovika Collegiumosok támogatói és vendégei. A szívhez szóló történeteket zene és költészet társműfajai hangolták összművészeti benyomássá.
Szerző: Csopák Csongor
Fotók forrása: balatonfured.hu
