A Politikai kihívások elemzése kurzuson a Ludovika Collegium hallgatói a döntési elméletekről és a tényeken alapuló, döntési alternatívákat szisztematikusan áttekintő döntéselőkészítés módszerekről tanulhattak. Mindennapi életünkben számos esetben szembesülünk olyan döntési szituációkkal, amikor meg kell határoznunk preferenciáinkat, azt, hogy a különféle, akár egymással ellentétes szempontok mennyire fontosak számunkra. Így megalapozottan értékelhetjük és hasonlíthatjuk össze a lehetséges alternatívákat.

A kormányzati és szakpolitikai döntéseknél sincs ez másképpen. Ideális esetben a döntéselőkészítés során az egyes szakpolitikai alternatívák összehasonlításra és a döntéshozó szempontjai alapján értékelésre kerülnek.

Azonban felismerni a probléma fontos dimenzióit, előrejelezni döntésünkkel lehetséges hatásait és ezeket kvantifikálni, összehasonlíthatóvá tenné korántsem egyszerű feladat. A döntési alternatívák szisztematikus összehasonlítását, döntési mátrix tervezését a hallgatóink életszerű példákon keresztül gyakorolták. Az alábbi írással betekintést nyújtunk abba, hogy képzéseink során alkalmazott módon történik az ismeretek elsajátítása.

Hallgató döntési alternatíva-elemzés
Döntési alternatíva-elemzés I: A villámhárító gazdasági és biztonsági értéke

A feladat annak eldöntése, hogy vajon szükségem van-e arra, hogy villámhárítót szereltessek be az ingatlanomra. A táblázatban meghatározott kritériumok alapján mérem, hogy egy villámhárító mennyiben valósítaná meg az egyéni preferenciáim fontosságát. A kritériumokat egytől-húszig súlyoztam.

A legfontosabb szempontként a biztonságérzetet jelöltem tizennyolc ponttal, a legkevésbé fontosnak pedig a ingatlan esztétikai képének a villámhárító felszerelésével járó torzulását tartom, amit négy ponttal értékeltem.

Az összérték eredménye alapján a villámhárító beszerelése az egyéni preferenciáim szerint számomra racionális döntés.

Döntési dilemmák

A probléma a feladat táblázattal történő megoldásánál ott merül fel, hogy vajon sikerült-e az összes olyan kritériumot tekintetbe venni, ami felmerülhet egy villámhárító beszereltetésénél, és vajon tényleg a megfelelő súlyozású pontokat rendeltem-e az egyes kritériumok mellé. A másik probléma, hogy mivel a táblázatban a tulajdonságokhoz rendeljük az egyéni fontossági sorrendet, így könnyen előfordulhat, hogy túlzottan szubjektív jellegű lesz az eredmény. Így esetlegesen bizonyos olyan egyéni félelmek (biztonságérzet) is felértékelődhetnek, amelyeknek a valóságban szinte semmi vagy minimális bekövetkezési esélye van. És kisebb súllyal esnem olyan gazdasági szempontok, mint az ár.

A fenti dilemma elemzésének és döntés meghozatalának mások szisztematikus eszköze lehet a döntési fa felvázolása.

A döntési fánál figyelembe veszünk tőlünk független tényezőket is, gondolok itt a valószínűségi faktorra. Ezáltal sokkal objektívebb képet kapunk az eredménynél. Az elemző mátrix gyengesége egyben erősségként is funkcionál, hiszen a személyes prefereniáink alapján hozzuk meg döntésünket. A szubjektív elem által lesz pontosan hozzánk illeszkedő a döntés, hiszen nincs két olyan egyén, akinek egyforma lenne a fontossági sorrend. A döntési fa gyengeségét pedig pontosan a szubjektív elem hiánya okozza.

Döntési alternatíva-elemzés II: Páros döntéshozatali helyzet a szálláshelykiválasztásánál

Ebben a döntési helyzetben a megoldandó probléma, hogy két ember részére szálláshelyet válasszunk a lehetséges három szálláshely közül. A cél a pihenés, a feltöltődés, a szabadidő kiélvezése. A kritériumok mellett az 1 és 2 szám a két döntéshozó preferenciáját jelöli. A súlyozás 1-20-ig terjedő skálán jelzi a kritériumok fontossági sorrendjét.

Ha a fenti táblázaton megnézzük a kapott eredményt, azt láthatjuk, hogy a legmagasabb összértéket a hotel érte el, ugyanis az alacsony árt leszámítva minden kritériumnál magasabb értékelést ért el, mint a másik két szálláshely.

Az elemzést készítette: Vida Bernadett
Képek: Szilágyi Dénes