Beni az előző tanév egyéni céljaként a második kéktúrája bejárásának befejezését tűzte ki. Először 2016. és 2018. között teljesítette az országos túrát.
Sokan kérdezték tőle, hogy mégis miért kezdte újra az utat. A válasza egyszerű: a természet és a táj mindig tud újat mutatni. A második túra során számos új kihívással és új nehézséggel találta szembe magát.
A Kéktúra az országot keleti-nyugati irányba szeli át, így sok olyan szakasz van, amelyet nem lehet egy nap alatt teljesíteni, ezért több napos utakat kell szervezni. Beni ezt legtöbbször sátrazással, vadkempingezve oldotta meg. A sátorban való pihenés során is a természet közelségét élvezte, az állatokat már a hangjuk alapján megismerte, és a kirándulás természetesen bátorságpróbának sem volt utolsó.
Mivel a Kéktúra nagyon sok kisebb-nagyobb településen áthalad, így remek betekintést enged a vidéki életbe. Hallgatótársunk gyakran elegyedett szóba helyi lakosokkal, akik készségesen meséltek az életükről, a település nevezetességeiről és olykor pikáns pletykáikról is. Számtalan jó élménye köthető a túrához, illetve a helyi emberek kedvességéhez, ezek közül csak néhányat emelnénk itt ki:
- A tokodi pincéknél a borospince tulajdonosok meginvitáltak Benit és társait a saját készítésű boruk megízlelésére.
- A Balaton-felvidéket egy belga túratársával járta be és szállás hiányában a helyi sportpálya öltözőjében aludtak.
- Makkoshotykán a kéktúrázók körében méltán híres Vilma néninél szálltak meg, aki Rockenbauer Pál kultikus „Másfélmillió lépésben Magyarországon” filmjében is szerepelt, illetve vendégül is látta a stábot.
- Egy februári napon a Bükkben egy barlangban éjszakáztak.
Beni a második Kéktúrája után sem állt meg, az Írott-kőnél júliusban bekerülő utolsó pecsét után egyből elkezdte a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát, amelyből a nyáron már 300 kilométert megtett.
Írta: Holló-Szabó Benedek
Fotó: Holló-Szabó Benedek
