A világpolitika eseményeiben való eligazodást segíti, ha folyamatosan követjük nemzetközi sajtó tudósításait. Ezúttal Péterfi Botond, a BCE Nemzetközi tanulmányok alapszakos hallgatója gyűjtötte össze, mire érdemes figyelnünk januárban.
Five world powers vow to prevent spread of nuclear weapons
https://www.aljazeera.com/news/2022/1/3/five-world-powers-vow-to-prevent-spread-of-nuclear-weapons letöltve: 2022. 01. 03.
Az első három 2022-ben szemlézett cikkem az arab nyelvű al-Dzsazíra testvércsatornájának tekinthető Al Jazeera English hírportálról származik. Január elején tudósítottak az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó tagjaitól érkező közös nyilatkozatról, amelyben arra tettek fogadalmat, hogy soha nem kerül majd sor nukleáris háborúra. Az öt globális hatalom a közleményben elkötelezte magát az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása és annak biztosítása mellett, hogy soha ne legyen nukleáris háború. A január 3-án kiadott nyilatkozat szerint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Kína és Franciaország elsődleges feladatuknak tekintik a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti háború elkerülését és a stratégiai kockázatok csökkentését.Mindeközben arra törekszenek, hogy a többi országgal együttműködve megteremtsék a biztonság légkörét. Az öt aláíró ország kormányainak reakciói főként a kölcsönös bizalom fontosságáról és a BT találkozóinak jelentőségéről szóltak.
French MPs debate COVID vaccine pass, denounce death threats
https://www.aljazeera.com/news/2022/1/3/france-debates-covid-vaccine-pass-as-lawmakers-defy-threats letöltve: 2022. 01. 03.
Számos nemzeti parlamentben okoznak heves vitákat a koronavírus elleni védekezés különböző módjai és eszközei. Franciaországban egy olyan törvényjavaslatot vitattak az országgyűlési képviselők, amely kötelezővé tenné a 12 éven felüli állampolgárok számára, hogy érvényes védettségi igazolványt mutassanak be az éttermekbe, bárokba vagy éppen szórakozóhelyekre való belépéskor. Franciaország lakosságának 77 százaléka már oltott, és folyamatosan halad az emlékeztető oltásokkal a koronavírus omikron nevű, rendkívül fertőző változata ellen. Azonban több mint négymillió felnőtt továbbra is oltatlan, köztük legalább egymillió 65 év feletti állampolgár. Oliver Veran, egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ennek a törvénynek nem a szabadságjogok korlátozása a célja, hanem az életek megmentése. A baloldali Jean-Luc Melenchon szerint a javaslat egy totalitárius, tekintélyelvű társadalmat hozna létre. A francia kormánypárt törvényhozói viszont kijelentették, hogy nem fognak meghátrálni a fenyegetések miatt, és a továbbiakban sem fognak engedni a javaslatból.
Apple becomes first company to reach $3 trillion market value
https://www.aljazeera.com/economy/2022/1/3/apple-becomes-first-company-to-reach-3-trillion-market-value letöltve: 2022. 01. 03.
A politikai rovat cikkei után egy friss, világgazdasággal kapcsolatos hír: az Apple lesz a bolygón az első vállalat, amely eléri a háromezer milliárd dolláros piaci értéket. Az Apple Inc. részvényei január 3-án 3 százalékot emelkedtek, ami elég volt ahhoz, hogy az iPhone-gyártó elérje hőn áhított célját, és a világ első olyan tőzsdén jegyzett vállalatává váljon, amely átlépte a háromezer milliárd dolláros lélektani kapitalizációs határt. A szerző kiemeli, hogy az Apple értéke immár meghaladja a világ 10 legnagyobb gazdasága közül hatnak, köztük az Egyesült Királyságnak, Indiának, Franciaországnak, Olaszországnak, Kanadának és Dél-Koreának a GDP-jét. 2007 januárja óta, amikor az Apple néhai társalapítója és vezérigazgatója, Steve Jobs bemutatta az első iPhone-t, a Szilícium-völgyi óriáscég részvényei 5800 százalékkal nőttek. Ez a mérföldkő persze nagyrészt szimbolikus jelentőségű, ráadásul más vállalatok (például a Microsoft vagy a Tesla) képesek voltak felülmúlni az Apple tavalyi növekedését.
EU flag is collateral damage as French presidential campaign heats up
https://www.politico.eu/article/arc-de-triomphe-paris-european-union-flag-france-election-2022-emmanuel-macron/ letöltve: 2022. 01. 04.
A védettségi igazolványok kérdése után ugyancsak Franciaországhoz kapcsolódik egy Politico-n jegyzett beszámoló, melynek középpontjában az Unió zászlaja és a francia elnökválasztási kampány áll. Emmanuel Macron elnököt ugyanis gyakorlatilag minden oldalról támadások érték, amiért az Európai Unió lobogóját (a francia zászló nélkül) a Diadalív alá tűzte ki. Az uniós zászló felvonása az Európai Tanács francia elnökségének január elsejei kezdetét volt hivatott jelezni. Ehelyett egy nemzeti identitás körüli harcba torkollott, és előrevetítette, hogy mi várható a francia politikát áprilisig uraló, rendkívül feszült elnökválasztási kampányban. Még a mérsékelt jobboldali elnökjelölt, Valerie Pécresse is úgy fogalmazott, hogy a lépés „a francia identitás eltörlését” jelenti, és felszólította Emmanuel Macron elnököt, hogy az európai lobogó mellett tűzzék ki a nemzeti zászlót. A zászlót végül vasárnap levették a Diadalívről, a kormány szóvivője szerint nem a növekvő nyomás hatására, hanem egyszerűen az eredeti tervek szerinti időpontban.
Germany downplays coalition anger over ‘dangerous’ EU nuclear push
https://www.politico.eu/article/germany-reject-eu-nuclear-energy-dangerous/
letöltve: 2022. 01. 04.
Az elmúlt napok európai sajtóban fontos téma volt az a brüsszeli terv, amely bizonyos feltételek mellett fenntartható energiaforrásnak minősítené az atomenergiát. A német kancellár szóvivője hétfőn azt az információt továbbította az újságírók felé, hogy „Berlin veszélyesnek tartja az atomenergiát, ezért nem tudja támogatni az Európai Bizottság tervét, mely szerint az atomenergiát felvegyék a fenntartható beruházások listájára”. Németország az év végéig fokozatosan befejezi az atomenergia felhasználását, a múlt héten például három atomreaktort is leállított. A vita az újonnan megalakult kormány első erőpróbája: a zöld politikusok attól tartanak, hogy elveszíthetik hitelességüket a közelgő tartományi választásokig, ha nem lépnek fel határozottan kormányzati szinten a javaslat ellen. A feszültségek akkor kezdtek el fokozódni, amikor Olaf Scholz megegyezett Emmanuel Macronnal, hogy engedélyezi a nukleáris energia zöld címkézését, ha cserébe ugyanezt kapja a gáz esetében is, amelyre Németország nagymértékben támaszkodik, mivel leállítja az atomenergia és a szénalapú fosszilis energiahordozók felhasználását. Az uniós országoknak nemsokára visszajelzést kell adniuk a tervezetről, a Bizottság pedig valószínűleg még ebben a hónapban végleges döntést hoz majd.
Hundreds of protesters in Serbia call for an end to lithium mine plan
https://www.euronews.com/2022/01/04/hundreds-of-protesters-in-serbia-call-for-an-end-to-lithium-mine-plan letöltve: 2022. 01. 06.
Január 3-án, hétfőn déli szomszédunk második legnagyobb városában több százan torlaszolták el az utakat, hogy tiltakozzanak a Rio Tinto vállalat esetleges lítiumbányászata ellen. A tüntetők megtöltötték Újvidék fő útkereszteződését, követelve, hogy Aleksandar Vučić elnök űzze el a vállalatot Szerbiából. A környezetvédők megnyugtatására tett kísérletként Szerbia kormánya még decemberben (a környezetvédelmi aktivisták tüntetései már november óta tartanak) felfüggesztett két kulcsfontosságú törvényt, amelyek segítettek volna a Rio Tintónak abban, hogy engedélyt kapjon egy lítiumbánya megnyitására Nyugat-Szerbiában. Vučić tagadta, hogy a törvények felfüggesztése a tüntetők nyomásának hatására történt volna. Nyugat-Szerbiában azonban sokan továbbra is attól tartanak, hogy ha megnyílik a lítiumbánya, el kell hagyniuk az otthonukat. A balkáni országban a hulladékgazdálkodással, a levegő- és vízszennyezéssel kapcsolatos különböző problémák miatt az elmúlt időszakban a környezetvédelmi kérdések egyre inkább a közvélemény figyelmének középpontjába kerültek.
Europe’s gas crisis prompt Polish coal miners to protest over pay
https://www.euronews.com/2022/01/05/europe-s-gas-crisis-prompt-polish-coal-miners-to-protest-over-pay letöltve: 2022. 01. 06.
Tiltakozások kezdődtek Lengyelországban is. A lengyel szénbányászok blokádot állítottak fel a szerintük elégtelen bérezés miatt, illetve azért, mert megnövelték a munkaidejüket, hogy enyhítsék az országot és az Európát sújtó energiaválság hatásait. A kétnapos blokád január 4-én reggel 7 órakor kezdődött azzal, hogy a bányászok megakadályozták a szénszállítmányok bejutását az erőművekbe. A Szolidaritás szakszervezet közleményéből kiderül, hogy a tüntetők kompenzációt követelnek a ledolgozott hétvégékért, hiszen a fennálló energiaválság miatt több hónapja túlóráznak akár hétvégente is, és ezért nem kapják meg a megfelelő díjazást. A szakszervezet szerint a blokád csak az ipar áramellátását érinti, a polgárokat nem. Az Európai Unió egyes törvényhozói azzal vádolták Oroszországot, amely a blokk földgázellátásának több mint 40%-át szállítja, hogy a válságot nyomásgyakorlásra használja. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben a múlt hónapban a német gázimportőröket tette felelőssé a megugró árakért, arra hivatkozva, hogy Németország ahelyett, hogy a túlfűtött piacot enyhítené, orosz gázt ad el Lengyelországnak és Ukrajnának.
NATO to hold special foreign ministers meeting over Ukraine tensions
https://www.euronews.com/2022/01/04/nato-to-hold-special-foreign-ministers-meeting-over-ukraine-tensions letöltve: 2022. 01. 06.
Ugyancsak az Euronews tudósításában olvashatunk arról, hogy a NATO rendkívüli külügyminiszteri találkozót tart az ukrán-orosz konfliktus miatt. A NATO bejelentette, hogy január 7-én, pénteken virtuális külügyminiszteri találkozót tart, hogy értékelje az ukrajnai helyzetet és felkészüljön a közelgő tárgyalásokra Oroszországgal. A szövetség harminc tagjának rendkívüli találkozójával egy héten át tartó intenzív diplomáciai munka veszi kezdetét, melynek fő témája az orosz-ukrán határmenti feszültség és a konfliktus enyhítését célzó kezdeményezések. Az elmúlt időszak történései közé tartozik a téma kapcsán Joe Biden amerikai elnök figyelmeztetése Vlagyimir Putyin orosz elnök irányába, miszerint Washington újabb szankciókat vezethet be Moszkva ellen, ha az további katonai lépéseket tesz Ukrajna ellen. Putyin erre úgy reagált, hogy egy ilyen lépés akár a két ország közötti kapcsolatok teljes megszakadásához is vezethet. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrell január 4-én kétnapos látogatásra indult Ukrajnába, hogy támogatásáról biztosítsa Kijevet, amely a NATO-hoz kíván csatlakozni.
Covid: Deadly Omicron should not be called mild, warns WHO
https://www.bbc.com/news/world-59901547 letöltve: 2022. 01. 07.
Előző sajtószemlém során is foglalkoztam a koronavírus járványról szóló nemzetközi tudósításokkal, ezúttal is kiemelnék egy cikket a témában; mégpedig a BBC írását az omikron variánssal kapcsolatos legújabb információkról. Decemberben sokan „enyhe változatnak” minősítették a legújabb variánst, mivel a legtöbb tanulmány szerint nem okoz olyan súlyos megbetegedést, mint az eddigi változatok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban óva int attól, hogy az omicron változatot enyhe betegségnek nevezzék, mondván, hogy világszerte embereket öl. A WHO vezetője szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a betegséget elkapó állampolgárok magas száma komoly nyomás alá helyezte az egészségügyi rendszereket. Január 3-án az Egyesült Államokban például 24 óra alatt több mint egymillió Covid megbetegedést regisztráltak. Tudni lehet, hogy az omikron rendkívül fertőző, és még akkor is fertőzhet, ha valaki már többször be van oltva. A vakcinák azonban továbbra is kulcsfontosságúak, mivel segítenek megvédeni a betegség súlyosabb lefolyásától.
Quelles sont les dates-clés de l’élection présidentielle 2022?
https://www.lemonde.fr/les-decodeurs/article/2021/11/09/quelles-sont-les-dates-cle-de-l-election-presidentielle-2022_6101525_4355770.html letöltve: 2022. 01. 07.
Nem csak a francia politikusok, hanem a francia sajtó is elnökválasztási lázban ég. Tekintsünk rá az áprilisi kétfordulós voksolást megelőző legfontosabb dátumokra a Le Monde gyűjtése alapján. Érdekesség, hogy Franciaországban minden elnökjelöltnek legalább 500 válaszott tisztségviselő (polgármesterek, képviselők, tancsások stb.) támogató aláírását kell megszereznie az induláshoz, ennek leadási határideje március 4. Ugyancsak március 4. a szavazásra való állampolgári regisztráció végső időpontja, a választói névjegyzékbe való feliratkozás egyébként már 2020 januárjában megkezdődött. A következő állomás március 11., ekkor teszik közzé a jelöltek listáját. A lista ellenőrzése minden esetben az Alkotmánytanács feladata, ők vizsgálják felül az 500 támogató hitelességét, illetve a jelöltek választhatóságának feltételeit is. A hivatalos kampány ezek után máricus 28-án indul, két héttel a szavazás első fordulója előtt. A választókat első körben április 10-én hívják az urnákhoz, a második fordulót pedig április 24-én rendezik majd.
