Ugrás a tartalomhoz
  • Rólunk
    • Hallgatók
    • Programkabinet
    • Board
    • GY.I.K.
    • Céljaink
  • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Beszámoló
    • ÚtOn
  • Szakmai anyagok
    • Interjú
    • Tollhegy
    • Nemzetközi sajtószemle
    • Könyvrecenzió
    • Jogász szemmel a világ
  • Podcast
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
  • Felvételi
  • Rólunk
    • Hallgatók
    • Programkabinet
    • Board
    • GY.I.K.
    • Céljaink
  • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Beszámoló
    • ÚtOn
  • Szakmai anyagok
    • Interjú
    • Tollhegy
    • Nemzetközi sajtószemle
    • Könyvrecenzió
    • Jogász szemmel a világ
  • Podcast
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
  • Felvételi
Instagram Facebook Youtube

Jogász szemmel a világ: Mindennapi jogeseteink – 8. rész

Mozgalmas napok a Ludovika Collegium 2025-ös nyári táborában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tehetséggondozó programjának közössége, a Ludovika Collegium (továbbiakban: LC) immár harmadik alkalommal is korábban jól bevált helyen, a Víztudományi Kar (továbbiakban: NKE

Tovább»
2025.08.29.

Hogyan válaszolhat a nevelés a mai világ kihívásaira? – Dr. Pécsi Ritával Barlay Borbála beszélget

Aktuális podcastadásunk meghívott vendége Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai tanára, az Organikus Pedagógia Módszertani Központ vezetője, akivel Barlay Borbála,

Tovább»
2025.08.08.

A közösség ereje megmutatkozott az LC Szakmai napjain

A Ludovika Collegium június 29. és július 1. között tartotta Szakmai napok elnevezésű eseményét a kollégiumban, a Ludovika Campuson, valamint az Orczy Úti Kollégiumban. A

Tovább»
2025.07.04.

A kibertér pszichológiai hatásai – Dr. Császár-Nagy Noémivel Szilágyi Bori beszélget

Aktuális podcastadásunk meghívott vendége Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi docense, akit Szilágyi Bori, az

Tovább»
2025.06.29.

Rekordszámú jelentkező a Ludovika Collegiumban

A szokásokhoz híven 2025-ben is egy rendkívül intenzív és változatos Felvételi napban csúcsosodott ki a Ludovika Collegium felvételi kampánya, amely március közepén vette kezdetét, ez

Tovább»
2025.06.13.

Globális dilemmák, külpolitikai erőterek és a mesterséges intelligencia – közéleti est Dr. Feledy Botonddal

A Ludovika Collegium közéleti estjén ezúttal Dr. Feledy Botond külpolitikai elemző, az LC Board tagja volt a vendég, akivel Ollár Richárd, az LC és a

Tovább»
2025.06.10.

Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek magukban jogi vonzatokat. A Warner Brothers Entertainment Inc. gyártásában készült „Másnaposok 2.” című film a 2010-es évek egyik meghatározó amerikai vígjátékaként vonult be a filmtörténelembe. Az események középpontjában a nősülni készülő Stu (Ed Helms) és az ő korántsem zökkentőmentes legénybúcsúja áll. A baráti társaság kalandjai azonban nem álltak meg a filmvásznon. A csapatnak ugyanis az igazságszolgáltatással is kellőképpen meggyűlt a baja. Hogy hova is vezethet egy szerencsétlen termékmegjelenítés, és hogyan kerülhetők el annak buktatói? Cikksorozatunk nyolcadik részében ennek járunk utána.

A kép forrása: port.hu

A Másnaposok művészete, avagy a Louis Vuitton Mallatier S. A. v. Warner Brothers Entertainment Inc. ügy

Az első, jogi szempontból kompromittáló félperces jelenet felkutatásához nem is kell nagyon belemerülnünk a film forgatagába. Az első negyedórában az utazásra készülő társaság egyik tagja, Allen (Zach Galifianakis) számos Louis Vuitton márkájúnak tűnő poggyásszal sétál végig a reptéri váróban, pár vágóképpel később pedig már erélyes hangon, kifigurázott kiejtéssel szólítja fel a táskát félrehelyező Stút (Ed Helms) arra, hogy óvatosan bánjon a „Lewis Vuitton” darabbal.

A humoros jelenetre a köztudottan harcias, márkavédő üzletpolitikát folytató Louis Vuitton divat- és kereskedőház előbb egy felszólító levéllel, majd egy keresetlevéllel válaszolt. A cég sérelmezte, hogy a termékmegjelenítés arra engedi következtetni a nézőket, hogy a Louis Vuitton kifejezett szponzorációjával jelent meg a táska a képsorok között, emellett egyenesen a divatcég jóváhagyásának eredménye az, hogy a Warner Brothers a kelléket az eredetiként beállítva és használva vitte filmvászonra. Kellemetlen mellékhatás továbbá, hogy a jelenet negatív asszociációt alakít ki a fogyasztókban a termék minőségét és eredetét illetően. Jogszabályhelyekre levetítve ez a hamis eredetmegjelölés, a tisztességtelen verseny gyakorlása, illetve a jó hírű védjegy felhígításának szövetségi és tagállami rendelkezésekbe ütköző tetteit jelenti.

Az alperesi védekezés főként az első alkotmánykiegészítésben szereplő szólásszabadságra támaszkodott, amely USA-szerte erős helyzete miatt adott esetben olyan más jogokat is maga mögé utasíthat, mint az ún. „publicity jog”-a. Ez utóbbi a nyilvánossághoz fűződő olyan szellemi tulajdonjogi jogosultságként fogható fel, melynek rendeltetése a – jelen esetben – védjeggyé vált személynév védelme a kereskedelmi hasznosítás elleni fellépés eszközével. Az alperesi érveléssel analóg módon tehát előfordulhat, hogy a nyilvánossághoz való jog vége ott húzható meg, ahol az erős korlátozóképességű szólásszabadság kezdődik.

A bizonyítási kérdésekhez elérve hamar egyértelművé vált, hogy az utóbbi dilemma kibontása lesz a perdöntő. Az USA szövetségi szintű védjegyjogi törvénye, a Lanham Act 43(a) szakaszában rendelkezik az eredetmegjelölés és védjegybitorlás okán történő igényérvényesítésről. A szakaszhoz szorosan fűződő gyakorlatok sokaságából kiemelendőek a Rogers v. Grimaldi ügyben kifejezést nyert precedens megállapításai, melyek eligazítást adnak a publicity jog és a szólásszabadság harcában. Mivel egyes művészeti alkotások alkalmasak lehetnek az alkotói kifejezés szabadságának gátjaként jelentkezni, a szerzői jogi törvényt (jelen esetben a hatályos Lanham Actet) a művészeti alkotásokra csak akkor lehet alkalmazni, ha a fogyasztók megtévesztésének elkerüléséhez fűződő közérdek nagyobb, mint a szólás- és véleménynyilvánításhoz fűződő közérdek szintje.

Az alperesnek tehát ahhoz, hogy a Rogers-teszten átmenjen és pernyertessé válhasson, két komponensben kellett diadalmaskodnia: a jelenet művészeti relevanciájának elnyerésében és a fogyasztókat félrevezető jelző hiányának bizonyításában. Vizsgáljuk meg most ezeket!

Az első kitétel vonatkozásában a bíróság kiemelte, hogy a művészeti relevancia teljesülésének küszöbértéke igen alacsony, így azt kimeríti, ha a védjegy használata nem kereskedelmi indíttatásból ered, és természetesen mellőzi a rosszhiszeműséget. Mind Allen ügyetlen karakterének ábrázolása és jellemfejlődése, mind pedig a film egészének oldaláról a művészeti relevancia megállja a helyét, ennélfogva a táska hitelessége sem képez releváns tényezőt.

A második kitétel szerint a megtévesztő jelleg akkor áll fent, ha és amennyiben a fogyasztókban az a meggyőződés alakul ki, hogy a védjeggyel ellátott terméket vagy a felperes készítette, vagy annak használatát ő engedélyezte. A bíróság a kellékek rövid idejű megjelenéséből és a jelenet kontextusából arra következtetett, hogy az átlagnézőben az eredeti márkát illető téves következtetések megjelenési esélye minimális. A termék puszta megjelenése önmagában nem képes arra, hogy kifejezetten félrevezessen.

A fentiekből kitűnik tehát, hogy a kritériumoknak megfelelő alperesi védekezés sikerrel járt. Bátran kijelenthető azonban, a diadalon túl a Warner Brothers egy világos tanulságot is hazavihetett magával. Az a tétel ugyanis, hogy a humor fegyverének élével érdemes körültekintően bánni, a filmipar világában újból beigazolódni látszik.

Szerző: Dittrich Anna

Felhasznált irodalom:
Andy Bart and Gianni Servodidio: Unpacking the Louis Vuitton v. Warner Brothers Decision. Section of Litigation Intellectual Property, American Bar Association, (2013) https://jenner.com/system/assets/publications/11935/original/bart_servodidio.pdf?1369917654
Konstantin Gluvacevic: Trademark Troll? Louis Vuitton and the Relentless Quest for Brand Protection. University of Central Florida Department of Legal Studies Law Journal, vol. 3., (2020) 41-53. https://heinonline.org/HOL/LandingPage?handle=hein.journals/ucflaegs3&div=8&id=&page=
Mezei Péter: Sportolói képmások védelme az Egyesült Államokban Sportolói képmások védelme az Egyesült Államokban, Sportjog, 2020/4. 1-7. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/21750/1/Sportoloikepmasok.pdf
Rikki Bahar: The Copyright Infringement Test A New Approach to Literary Misappropriation in Film. Pace Intellectual Property, Sports & Entertainment Law Forum, vol. 4, no. 2, Spring (2014), 553-555. https://heinonline.org/HOL/Page?public=true&handle=hein.journals/pipself4&div=20&start_page=529&collection=journals&set_as_cursor=0&men_tab=srchresults
https://itlaw.fandom.com/wiki/Section_43(a)_of_the_Lanham_Act

Hasznos linkek

uni-nke.hu
Sütikezelési tájékoztató
Adatvédelmi tájékoztató

Kapcsolat

+36 1 432 9000 /20 885
info@ludovikacollegium.hu 

1089 Budapest, Diószegi Sámuel utca 30.
Gépjárművel a Sárkány utca felől megközelíthető.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése érdekében. Bővebb információt a Sütikezelési Tájékoztatóban talál.
Elfogadom a javasolt sütibeállításokat