A világpolitika aktuális eseményeiben való eligazodást segíti, ha figyelemmel kísérjük a nemzetközi sajtó tudósításait. Ezúttal Imre Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi osztatlan mesterszakos hallgatója gyűjtötte össze, hogyan hat a szankciós politika a különböző országok gazdaságaira és a globális élelmiszer-ellátásra.
The Economist: „The coming food catastrophe” – Az elkövetkező élelmiszer-katasztrófa https://www.economist.com/leaders/2022/05/19/the-coming-food-catastrophe
Letöltve: 2022. 05. 25.
Az Economist megállapításai szerint az orosz-ukrán háború még jobban meggyengíti a Covid-19, az éghajlatváltozás és az energiaválság által egyébként is megtépázott globális élelmiszer-ellátási rendszert. Mint írják: „A háború a leszakadó országokat még inkább a tömeges éhezés felé billenti. Mindenkinek ki kell vennie a részét ennek a problémának a helyreállításában.”
A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Ukrajna gabona- és olajos magvak exportja többnyire leállt, Oroszországét pedig veszély fenyegeti. A két ország együttesen a forgalmazott kalóriák (értsd: az élelmezéshez szükséges kalóriák) 12%-át adja. A búza ára az év eleje óta 53%-kal emelkedett, május 16-án pedig további 6%-kal ugrott meg a búza ára, miután India bejelentette, felfüggeszti az exportot a riasztó hőhullám miatt.
Ma Oroszország és Ukrajna szállítja a globálisan forgalmazott búza 28%-át, az árpa 29%-át, a kukorica 15%-át és a napraforgóolaj 75%-át. Oroszország és Ukrajna a Libanon és Tunézia által importált gabonafélék körülbelül felét adja; Líbia és Egyiptom esetében pedig az importált gabonafélék kétharmadát. Ukrajna élelmiszerexportja 400 millió ember élelmezéséhez elegendő kalóriát biztosít. A háború megzavarja ezeket az ellátásokat, mert Ukrajna aknákat telepített vizeibe, hogy megakadályozza a potenciális támadásokat, Oroszország pedig blokád alá vette Odessza kikötőjét.
A WFP (World Food Programme – Világélelmezési Program) már az invázió előtt figyelmeztetett, hogy 2022 szörnyű év lesz. Kína – a világ legnagyobb búzatermelője – kinyilvánította, hogy miután az esőzések elhalasztották a tavalyi ültetést, ez a termés minden idők legrosszabbja lehet. Emellett António Guterres, az ENSZ főtitkára is arra figyelmeztettette a világot május 18-án, hogy a következő hónapok „a globális élelmiszerhiány kísértetével” fenyegetnek, amely akár évekig is eltarthat.
A világ második legnagyobb termelőjének számító Indiában uralkodó szélsőséges hőmérsékletek mellett az eső hiánya más kenyérkosarak terméshozamának visszaesésével is fenyeget, egészen Amerika búzaövezetétől a francia Beauce régióig. A szubszaharai Afrikát pedig az elmúlt négy évtized legnagyobb szárazsága sújtja.
A cikk kiemeli, hogy a politikusok elhibázott válaszai még tovább rontják a helyzetet, ugyanis a háború kezdete óta 23 ország is korlátozásokat hirdetett az élelmiszerexportra vonatkozóan, amely a globálisan forgalmazott kalóriák 10%-át fedi le. Emellett az összes műtrágyaexport több mint egyötödét is korlátozták.
A cikk szerzője megoldási javaslatokat is kínál; mint írja, Európának segítenie kellene Ukrajnát, hogy vasúton és közúton szállítsa gabonáját a romániai vagy a balti kikötőkbe, bár még a legoptimistább előrejelzések is azt mondják, hogy a termés mindössze 20%-a kerülhet csak ki így. Valamint az importáló országoknak is támogatásra van szükségük, hogy fizethessék adósságaikat. A sürgősségi gabonaellátást csak a legszegényebbek kaphatják meg. Azonban kedvező feltételekkel az IMF-en keresztül biztosított importfinanszírozás lehetővé tenné, hogy az segélyek célba érjenek, emellett az adósságelengedés is megteremtené a létszükségletű forrásokat.
Az Economist szerint az államoknak együtt kell fellépniük és közösen kell kinyitniuk a piacaikat. A szerző pozitív példaként említi Indonéziát, amely a világ pálmaolajának 60%-át adja, míg feloldotta az ideiglenes exporttilalmat.
Továbbá a szerző szerint a helyettesítés is enyhítené az élelmiszerválságot, ugyanis az összes gabona körülbelül 10%-át bioüzemanyag előállítására használják fel; a növényi olajok 18%-a pedig biodízelbe kerül. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet szerint a gabona a szarvasmarha-száraztakarmány 13%-át teszi ki. 2021-ben Kína 28 millió tonna kukoricát importált sertései etetésére, ami több, mint Ukrajna exportja egy év alatt, ezeket mind ki lehetne váltani.
Azonnali megkönnyebbülést azonban csak a fekete-tengeri blokád feltörése jelenthetne a cikk tanulsága szerint, hogyha az Ukrajnában beragadt 25 millió tonna kukorica és búza eljuthatna a célországokba, de mint látjuk, a háborús feleknek ezzel ellentétes a szándéka.
The Financial Times – „Ukraine war will increase poverty in developing economies, warns World Bank” – Az ukrán háború növeli a szegénységet a fejlődő gazdaságokban – figyelmeztet a Világbank
https://www.ft.com/content/f09f4864-fc81-4dbd-8086-25e70ed01019
Letöltve: 2022. 05. 26.
Az ukrajnai háború azzal fenyeget, hogy maradandó károkat okoz az alacsony és közepes jövedelmű országok gazdaságában, emberek millióit sodorja szegénységbe, és országok tucatjait billenti adósságválságba – figyelmeztetett a Világbank.
Ahogy Indermit Gill, a bank méltányos növekedésért felelős alelnöke fogalmazott, a magas nyersanyagárak, az összeomló kereskedelmi növekedés, valamint az emelkedő kamatlábak és az erősödő amerikai dollár súlyosbítják a fiskális nyomást számos országban. Ez különösen a nettó importőrök számára nehezíti meg a növekvő adósságállomány kezelését. Mint a közleményben Gill megjegyzi, az olaj és a búza árának szárnyalása önmagában elég lesz ahhoz, hogy súlyosan gátolja a növekedést számos fejlődő országban az elkövetkező fél évben – és ha egy teljes éven át is ilyen magas marad, akkor az egy százalékponttal csökkenteni fogja azon növekedési rátákat, amelyeket a világbank alig több mint egy hónappal ezelőtt prognosztizált.
A cikk szerint különösen az olajimportőrök, például Kína, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország a különösen veszélyeztetettek, a növekedés százalékpontos csökkenése ugyan kezelhető lehet néhány ázsiai országban, de Törökország vagy Brazília számára ez óriási gazdaság hátrányt fog eredményezi a világbank alelnöke szerint.
A cikk az Institute of International Finance (IIF) pénzügyi ágazati szövetség nemrégiben készült jelentése kapcsán hazánkról is szót ejt. A jelentés a háborúnak a feltörekvő piacokra gyakorolt hatását hasonlította össze az áruexporton, az általános kereskedelmen és a nyersanyagárak folyó fizetési mérlegre gyakorolt hatásán keresztül. Mint írják, a közép-európai országok, mint például Lengyelország, Csehország és Magyarország, különösen ki vannak téve az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott kereskedelem megszakadásának, azonban Törökország és Egyiptom esetében a szerző még nagyobb kockázatot és kitettséget lát a kereskedelem, valamint az olaj- és búzaimporttól való függés miatt.
Az IIF megjegyezte, hogy Latin-Amerika nyersanyagexportőrei profitáltak az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedéséből. Arra azonban figyelmeztetett a kutatóintézet, hogy a háború és az Oroszország elleni szankciók további eszkalációja valószínűleg válogatás nélküli tőkekiáramlást fog okozni az összes feltörekvő piacról.
A cikk tesz még egy fontos megállapítást, ennek kapcsán Mark Rosenberget, a GeoQuant politikai kockázati tanácsadó cég vezérigazgatóját idézik, aki elmondta, a gazdaságilag leginkább kiszolgáltatott országok, köztük Egyiptom, Törökország, India, Dél-Afrika és Thaiföld egy igen faramuci helyzetben vannak (Rosenberg szerint Egyiptom van kitéve leginkább a háborúnak, nem véletlen az sem, hogy segítséget kértek az IMF-től). Ugyanis ők azok, akik a leginkább kedvező kapcsolatokat tartják fenn Oroszországgal, ami ugyan lehetővé tenné számukra, hogy továbbra is élelmiszert vagy üzemanyagot importálhassanak Oroszországból, ahogyan azt India tette, de az Oroszországot és esetlegesen kereskedelmi partnereit sújtó nyugati szankcióknak is nagyobb mértékben vannak kitéve.
The Economist: „Russia’s economy is back on its feet” – Az orosz gazdaság meg fog állni a saját lábán
https://www.economist.com/finance-and-economics/2022/05/07/russias-economy-is-back-on-its-feet
Letöltve: 2022. 05. 26.
Az economist.com-on már április elején megjelent egy cikk, amely azt taglalta, hogy miért lesznek hatástalanok a nyugati szankciók az orosz gazdasággal szemben. A friss gazdasági adatok beváltották ezt a fajta várakozást.
A tőkeszabályozás és a magas kamatlábak révén a rubel utolérte a háború előtti árfolyamát. Jelenleg Oroszország tudja tartani a lépést a külföldi devizakötvény kifizetéseivel.
A cikk megjegyzi, ugyan az orosz fogyasztói árak több mint 10%-kal emelkedtek az év eleje óta, tekintve, hogy a rubel kezdeti leértékelődése megdrágította az importot, és mivel sok nyugati cég kivonult, ezért a kínálat is csökkent, valamint a fizetésképtelen orosz cégek száma szintén növekszik, de az orosz reálgazdaság ennek ellenére is meglepően rugalmasnak bizonyult.
A valós idejű orosz gazdasági mutatók jól teljesítenek. A teljes villamosenergia-fogyasztás alig csökkent, valamint a Sberbank által működtetett kiadásfigyelő is azt mutatja, hogy az oroszok nagy számban veszik igénybe a vendéglátó-ipari egységek szolgáltatásait.
Emellett április 29-én az orosz jegybank 17-ről 14%-ra csökkentette irányadó kamatát, ami a cikk szerzője szerint annak a jele, hogy a februárban kezdődött pénzügyi pánik némileg enyhült.
Mindamellett az orosz gazdaság kétségtelenül összehúzódik, de azon közgazdasági előrejelzések, amelyek a GDP akár 15%-os idei visszaesésével összefüggő prognózist állítottak fel, kezdenek túlzottan pesszimistának és hiteltelennek tűnni.
Ugyanakkor Oroszország már az Ukrajna ellen indított háború megkezdése elött is egy meglehetősen zárt gazdaság volt, ezáltal tudta hatékonyan korlátozni a szankciókat. Valójában a gazdaság rugalmasságának legfőbb okát a fosszilis tüzelőanyagok adják. Ahogy azt a Centre for Research on Energy and Clean Air (Energia és Tiszta Levegő Kutató Intézet) névre keresztelt finn think-tank megjegyzi, 2022 első negyedévében az oroszok szénhidrogénekből származó bevételei éves szinten több mint 80%-kal nőttek.
Az Európai Bizottság május 4-én javasolta az összes orosz olaj behozatalának tiltását, amely az év végére lépne hatályba.
Mindent összevetve továbbra is számítani kell az orosz gazdaság visszaesésére, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint azt az előrejelzések korábban mutatták.
Gyűjtötte és fordította: Imre Gyula
A borítókép forrása: econlib.org
