2025. október 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Főépületének Széchenyi Dísztermében megrendezésre került a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara által – a Nemzetgazdasági Minisztérium OECD Együttműködési Osztály közreműködésével – „az Üzleti és Emberi Jogi Cselekvési tervet megalapozó szakértő elemzés bemutatása” című konferencia, melynek homlokterében a két intézmény közös projektjének bemutatása és értékelése állt.
A köszöntőbeszédek során Dr. Varga Réka dékán asszony mutatta be a cselekvési terv elkészítésének főbb mozzanatait, a felkéréstől az elkészült változat véglegesítéséig. Megtudtuk, hogy az anyag összeállításában 35 kutató vett részt az egyetem részéről, melyben a lektorok és a két főszerkesztő is benne van. Dékán asszony kiemelte, hogy kutatótársaival törekedtek arra, hogy észrevételeket és ajánlásokat is meg tudjanak fogalmazni, különös tekintettel arra, hogy a cselekvési terv részei hogyan illeszkednek nemzetközi trendekbe. Bár az anyag hosszú (összesen 330 oldal), mégis felhasználóbaráttá és könnyen áttekinthetővé tették a munka során, azonban a projekt a kézirat leadásával nem fejeződött be, így most konferenciák és egyéb események keretében szeretnének teret adni a felmerülő kérdések és vitatott pontok továbbgondolására.
Dékán asszony a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében Bókay Márton nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és kifektetéspolitikáért felelős helyettes államtitkárral közösen nyitotta meg az eseményt, ahol mindketten hangsúlyozták a példaértékű együttműködést. Kiemelték, hogy azért rendkívül hasznos a cselekvési terv, mert nem csak tudományos indíttatású, hanem megvalósítható, gyakorlati ajánlásokat is tartalmaz a kormány számára.
A köszöntőket követően Inmaculada Valencia mutatta be az OECD országok cselekvési terveit, azok néhány főbb pillérét és egyben jógyakorlatait. Ezek közül néhányat kiemelve: Peruban közvetlenül egyeztetnek az érintettekkel, hogy véleményük megjelenjen már a terv kialakítása közben, az Egyesült Államok cselekvési terve a nemzeti kapcsolattartó pont (NCP) szerepét és a felelős üzleti magatartás melletti kormányzati elkötelezettséget hangsúlyozza, míg Brazília az RBC (Responsible Business Conduct – felelős üzleti magatartásra vonatkozó nemzeti cselekvési terv) iránti nemzeti elköteleződést emeli ki, ösztönözve a vállalati szféra felelősségteljes működését.
A nemzetközi példák bemutatását követően Strihó Krisztina, az NKE ÁNTK tudományos munkatársa ismertette az elkészült elemzés eredményeit. Az elemzés három fontos pillérre épül: Protect (az állam szerepe az emberi jogok védelmében), Respect (az üzleti szféra szerepe az emberi jogok tiszteletben tartásában), Remedy (az emberi jogok és jogorvoslat biztosítása). A projekt fő gondolatai az oktatás és a társadalmi felelősségvállalás, amelyet egyfajta „nulladik” pontként kezelnek, és nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a jövőben a vállalati együttműködés ösztönzésére, oktatók képzésére, valamint a társadalmi felelősségvállalás integrálását a tantervekbe. A bemutatás végén a szakmai vezető asszony három hívószót határozott meg a projektnek: összehangolt stratégia, érdekképviseleti szervezetek széles körű bevonása, és tudatosság.
A bemutatók után a konferencia panelbeszélgetése következett Pásztor Szabolcs egyetemi docenssel, Kun Attilával, aki a tanácsadó testület tagja, Mr. Lejo Sibbel társadalmi párbeszéd és munkajog területén vezető szakértővel, továbbá Inmaculada Valenciával, amelynek során a terv és a nemzetközi példák kérdéses részeit vitatták meg az előadók. A panel során Pásztor Szabolcs felhívta a figyelmet arra a különbségre, amely élesen húzódik az Egyesült Államok és az Európai Unió között: a cselekvési tervek megvalósítása során az USA-ban ösztönzőket, az EU-ban törvényeket és korlátozásokat hoznak, és érdemesebb lenne motiválni a vállalatokat a fejlődésre és a fenntarthatóságra, nem pedig szankcionálni őket emiatt, hiszen versenyelőnyt veszíthetnek ezáltal. Mr. Lejo Sibbel a beszélgetés során arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy mindenképp érdemes bevonni a vállalatokat a szabályozások megalkotásakor, hiszen a túlszabályozás szülhet olyan anomáliákat, melyek következtében bizonyos cégek kiszállnak a piacokról, ami árt az ország gazdaságának. A munkaügyi normák és jógyakorlatok terén elhangzott, hogy érdemes családbarát foglalkoztatási rendszert kialakítani, foglalkozni a harmadik világból érkező vendégmunkások társadalmi helyzetével, illetve főként bevonni a munkavállalókat a döntéshozatalba, és a részvételiségre helyezni a hangsúlyt. A beszélgetés végén történelmi, kulturális és az országok előtt álló közös nehézségek szempontjából kiemelték, hogy a környező országok közül Szlovákiával, illetve Lengyelországgal érdemes Magyarországnak együttműködni és közösen gondolkodni. Záró gondolatként pedig elhangzott, hogy érdemes bevonni a munkavállalók mellett a stratégiai partnereket is, és az intézkedések fő céljává kell kitűzni, hogy bizalmat keltsenek velük az emberekben, hogy végül nyitottak legyenek az előttük álló változásokra.
Írta: Kecskés Barnabás
Fotó: Szilágyi Dénes