A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Vida Bernadett, az ELTE Jogász osztatlan képzésének hallgatója szemlézte egyrészt a klímaváltozást érintő legújabb ökológiai fejleményeket, másrészt pedig talált néhány további, a bolygónkat érintő fontos témát.
A napelem a sivatagban, amely képes vizet kivonni a levegőből
A kutatások bebizonyították, hogy a napelemek képesek vizet előállítani a sivatagi levegőből a napi felmelegedést és lehűlést kihasználva. A rendszer némileg növeli a panelek energiatermelésének hatékonyságát azáltal, hogy hidegen tartja őket. Peng Wang (Abdullah Egyetem) csapatával kifejlesztett egy olyan módszert, amely szerint minden panel alá hidrogélt helyeznek el egy metáldobozva zárva. Az éjszaka folyamán a doboz nyitva marad abból a célból, hogy sivatagi levegő áramoljon át rajta, amelyben a hidrogél elnyeli a vízgőzt. Ezzel ellentétben a dobozt nappal zárva tartják. A nap felmelegíti a napkollektort, és így az alatta lévő hidrogélből elpárolog a nedvesség. A három hónapos tesztidőszak alatt a kezdetleges prototípusrendszer 0,6 liter vizet állított elő napelem négyzetméterenként naponta. A csapat azt is felfedezte, hogy a villamos energia növekedett – közel két százalékkal –, mivel a hő átadása a hidrogélnek és a vízbegyűjtő doboznak egyben lehűti a paneleket, és ezáltal sokkal hatékonyabbá teszi az energiatermelést.
New Scientist, 12 March 2022, Page 23
Az Amazonas fordulópontja
A kutatók véleménye szerint az Amazonasi esőerdő közeledik ahhoz a ponthoz, amikor teljesen átalakul szavannává. A szakértők a kutatásaik alapján megállapították, hogy az esőerdő az elmúlt két évtizedben elérte azt az állapotot, hogy a biodiverzitása elvesztette az ellenállóképességét az aszállyal és egyéb, stresszt kiváltó tényezőkkel szemben. A jelenlegi kutatás során két műholdeszközt használtak fel annak érdekében, hogy felmérjék a „zöld területeket” 1996 és 2016 között, azt figyelve, hogy az évek során hogyan nyerte vissza az eredeti állapotát az aszályok és az erdőtüzek pusztítása után. Ezek alapján a 2000-es évek elejétől kezdve ezeknek a területeknek a 76 százaléka kevésbé ellenálló a fenti eseményekkel szemben, illetve nehezebben regenerálódik. És hogy miért fontos ez? Ha az Amazonas területe átalakul sokkal kevesebb biomasszával rendelkező füves övezetté, akkor nagyjából 90 billió tonna szén-dioxid szabadul fel, ami eddig a fákban és a talajban volt elraktározva. A felmérések alapján kisebb volt az ellenálló képességük azoknak a területeknek, ahol kevesebb eső esett, illetve amelyek közelebb feküdtek az emberi tevékenységhez köthető jelenségekhez, mint például a nagy kiterjedésű farmok és autópályák. Pontos adatok még nem állnak rendelkezésünkre, hogy mikor fog bekövetkezni az esőerdő fordulópontja, azonban annyi bizonyos, hogy el fog jönni.
New Scientist, 12 March 2022, Page 9
Nyom a Stonehenge megoldásához
Sokáig úgy gondolták, hogy a Stonehenge egy ősi naptárként funkcionált, ami segített nyomon követni a téli, illetve nyári napfordulók változását, azonban az építmény pontos működésére nem találtak magyarázatot. Egy kutatás elénk tárta, hogy az objektum egy nap kalendárként is működhet az ókori egyiptomi mintát alapul véve. A kulcsot a megoldáshoz az szolgáltatta, hogy két követ leszámítva a homokköveket ugyanabból a 25 kilométerre található területről hozták ide. A tudósok ebből arra következtettek, hogy ennek a két kőnek ugyanannak kell lennie funkciójuk szerint. A homokkövek három különböző formában voltak elrendezve, harminc kő a külső gyűrűn, ami megfelel a napok számának egy hónapban. Ha ezt megszorozzuk 12-vel, akkor 360 napot kapunk. Ehhez jön még hozzá öt, a belső körből származó kő, és így kijön a 365 nap. Ahhoz, hogy a kalendárt hozzáigazítsuk egy napévhez, szükséges, hogy hozzáadjunk minden negyedik évhez egy extra napot. A tudósok szerint ezt a plusz napot a külső körökben található négy darab kő jelképezi. A téli, illetve nyári napfordulót minden évben ugyanaz a kőpáros képezi.
New Scientist, 12 March 2022, Page 21
A jegesmedvék alkalmazkodása a klímaváltozás hatásaihoz
Ahogy majdnem minden élőlénynek, úgy a jegesmedvék csoportjainak is alkalmazkodniuk kellett az éghajlatváltozás hatásaihoz. A jegesmedvék eredetileg a tengert borító jégen található lékek mentén várakoznak, ahová a zsákmányuk levegőt venni jön fel. Azonban a felmelegedés hatására a nyári hónapok alatt a tengeren található jég egyre inkább visszahúzódik, így ez idő alatt az élőlények a gleccserekből származó édesvízi jégtömbökön vadásznak. A tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy bizonyos fajok már korábban is kihasználták a gleccserekből származó édesvizeket vadászterületként. Azonban ez a lehetőség csupán a Grönlandon megtalálható, néhány elszigetelt populáció számára nyújt megoldást az éghajlatváltozás hatásaival szemben, így a faj nagy többsége védtelen marad. Emellett a felmelegedés a jegesmedvék leggyakoribb prédájának, a fókáknak az élőhelyét is veszélyezteti. Ha a fókák költőhelyei megsemmisülnek, akkor a jegesmedvék fő táplálékforrása veszik el. A jegesmedvék populációja hosszú távú fennmaradásának biztosítása végső soron a tengeri jégnek mint élőhelynek a megőrzésétől függ. Ehhez azonban egyértelműen csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
https://www.newscientist.com/article/2324834-polar-bears-adapting-to-climate-change-by-hunting-on-freshwater-ice/?fbclid=IwAR1J5GdAnrkWZsrjP1GFr_mT6hvTa4ynC-hTgyUogShdZVc5mKvbOyhhgx4
Letöltés ideje: 2022. 06. 17.
42% az esélyünk, hogy elérjük az 1,5 Celsius-fokos melegedést
A legújabb adatok alapján szinte lehetetlen, hogy tartsuk a felmelegedésre kitűzött célt, a 1,5 °C fokot. A szakértők szerint ennek reális esélye mindösszesen 42%. Ez azt jelenti, hogy az emberiség az elmúlt évtizedekben annyi szén-dioxidot pumpált a levegőbe, hogy ha egyik napról a másikra teljesen megszűnne a kibocsátás, akkor sem biztos, hogy tartani tudnánk világszinten a 1,5 fokos célkitűzést. Az előrejelzések alapján azonban a Párizsi Megállapodás gyengébb, 2 fokos tartalékmegoldásának teljesítésére vonatkozó kilátások még mindig karnyújtásnyira vannak, feltéve, hogy a kibocsátásokat gyorsan csökkentik. A kutatók mindösszesen 2%-ra teszik annak az esélyét, hogy túllépjük a 2 fokot, ha ma abbahagyjuk a kibocsátást. Ez a szám akkor fog lehetetlenné válni, ha a kibocsátások a jövőben közepes vagy magas pályát mutatnak, és akkor is csak 2043 és 2057 között. A világ jelenleg jó úton halad a közepes kibocsátási pálya felé, de a további éghajlat-politikai fellépés várhatóan visszafogja ezt. Azonban azt is fontos megemlíteni, hogy a valóságban lehetetlen, hogy az egyik pillanatról a másikra megszüntessük a kibocsátást, így ez azt jelenti, hogy elköteleztük magunkat a 1,5 fok mellett.
https://www.newscientist.com/article/2322998-42-chance-of-breaching-1-5c-goal-even-if-all-carbon-emissions-cease/?fbclid=IwAR2jlQtj3U6Q1L1ieZTOfLz0fPO5fGHiiJ6Kifwqcwur31JA2HitV6x-lFI
Letöltés ideje: 2022. 06. 17.
A szennyezés kilencmillió ember halálát okozta 2019-ben
Három évvel ezelőtt minden kilencedik ember halálát a szennyezés okozta, és ez a szám nem változott az előző, 2015-ös felmérés óta. Fontos kihangsúlyozni, hogy magától a szennyezéstől senki nem hal meg, viszont amiatt veszélyes, hogy olyan betegségeket okoz, amely megöli az embereket. Ugyan a környezetszennyezés által okozott halálesetek száma nem változott a 2015-ös felméréshez képest, azonban kifejezetten a háztartási levegőszennyezés, például a fa beltéri égetése miatti halálesetek száma 2,9 millióról 2,3 millióra esett 2019-ben, mivel sok ország áttért a tisztább üzemanyagra. Ezzel ellentétben azonban a kültéri levegőszennyezés miatti halálozások száma 4,2 millióról 4,5 millióra emelkedett, köszönhetően a gyárak és az autók növekvő számának. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során felszabaduló káros anyagok mélyen behatolnak a testünkbe, és összefüggésbe hozhatóak szívbetegségekkel, illetve különböző rákos megbetegedésekkel. Emellett az ólomszennyezés is növekszik világszerte, habár ennek a pontos oka még nem ismert. Összességében elmondható, hogy a szennyezéssel összefüggő halálesetek több mint 90 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be.
https://www.newscientist.com/article/2320777-pollution-killed-9-million-people-worldwide-in-2019-alone/
Letöltés ideje: 2022. 06. 18.
Az amazóniai erdőirtás áprilisban negatív rekordot döntött
Az amazonasi esőerdő megtisztított területe csaknem megkétszereződött az előző évhez képest, ugyanis a 2021. áprilisi 579 km2-ről a múlt hónapban 1012 km2-re emelkedett. Ez a brazíliai Amazonas esőerdejében 2016 óta minden idők legrosszabb áprilisi erdőirtási aránya volt a műholdfelvételek szerint. A pusztítás több éven át tartó növekvő erdőirtás következtében következett be Jair Bolsonaro elnök alatt, aki azzal érvelt, hogy Brazíliának joga van kiaknázni az erdőt, amely a biológiai sokféleség gócpontja és a szén-dioxid-kibocsátás kulcsfontosságú tényezője. Bolsonaro elnök szabotálta a brazíliai környezetvédelmi szerveket, és ennek következtében az elmúlt években az erdőirtási riasztások mindössze két százalékát vizsgálták ki. Emellett a műholdak átlag feletti tűzkibocsátást észleltek április végén, az erdőirtási csúcsszezon kezdetén. Az erdőirtás felgyorsult annak ellenére, hogy Brazília megígérte, 2030-ra leállítja az erdőirtást. Az elmúlt hetekben a több száz kilométerre északra fekvő erdőkre is nyomás nehezedett, a sarkvidéket övező térségben is kezdetét vette az erdőtüzek szezonja. Oroszországban rendkívüli állapotot hirdettek a tüzek miatt, míg az északi területeken egyelőre tisztázatlan, hogy vajon itt is rekordot döntenek-e a tüzek a meleg időjárás okán.
https://www.newscientist.com/article/2319326-amazon-deforestation-in-april-was-the-worst-in-modern-records/
Letöltés ideje: 2022. 06. 18.
A szennyezéstől távol eső korallok ellenállóbbak a hőhullámokkal szemben
A Hawaii-szigetek több mint 200 km2-nyi zátonyát vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a szennyezéstől és a part menti fejlesztésektől távol eső korallzátonyok jobban tartották magukat a hőhullámokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy azok a korallzátonyok, amelyek a szárazföldi fejlődéshez és szennyezettséghez legközelebb eső területeken helyezkednek el, kisebb valószínűséggel maradnak életben, amikor az óceánok hőmérséklete megugrik. A korallok több ezer apró állatból állnak, úgynevezett polipok gyűjteménye, amelyek együttműködésben állnak az algákkal. A kutatások szerint, ha a korallt nagy hővel vagy savas vízzel stresszeljük, a korall elűzi az alga partnerét, illetve kifehéredik. A kifehéredés után a korallok még felépülhetnek, azonban, ha túl sokáig tesszük ki stressznek őket, akkor elpusztulnak. A változó korallfedettség jobb megértése érdekében a kutatók speciális infravörös spektrométerrel felszerelt géppel mérték a korallok által kibocsátott fény spektrumának a különbségeit. A csapat hat hawaii sziget körüli, több mint 200 km2-nyi zátonyt elemzett, és ennek alapján feltárta, hogy bizonyos régiók ellenállóbbak, mint mások. A korallok egyes területeken akár 40 százalékkal nagyobb eséllyel élnek túl, mint a szomszédos zátonyokon. A korallveszteség legjobb előre jelzője a korallzátony állapota volt a hőséghullám előtt. A zátony part menti fejlődéshez vagy üledékfolyáshoz közelebb eső területei nagyobb valószínűséggel pusztultak el. Ahogy a hőhullámok gyakoribbá válnak, úgy fokozódik a termikus stressz is, aminek a korallok ki vannak téve. A kutatók már használják az eredményeket, hogy tájékozódjanak a területeken végbement természetvédelmi erőfeszítésekről annak érdekében, hogy csökkentsék a káros szennyezést ott, ahol életben maradtak a korallok.
https://www.newscientist.com/article/2318364-corals-further-from-pollution-were-more-resistant-to-hawaiian-heatwave/
Letöltés ideje: 2022. 06. 18.
Az extrém éghajlatváltozás a tengeri élet kipusztulását vonhatja maga után
A múltbéli tömeges kipusztulások adatain alapuló számítógépes program segít megjósolni, hogy milyen arányban veszhetnek el a tengeri élőlények a felmelegedés hatására. A program a tengeri élőlények oxigénigényén alapul. Az óceánjaink körülbelül két százalékkal kevesebb oxigént tartalmaznak ma, mint ötven évvel ezelőtt, mivel a gáz kevésbé oldódik a melegebb vízben. Ezért sok organizmus halad a hűvösebb régiók felé. Azonban ahogyan az óceán melegszik, néhány fajnak nem marad hely, és nem tudnak hová menni. A kockázat jobb megértése érdekében dolgozták ki a szakértők a modellt, amely alapján meg lehet jósolni, mikor csökken olyan alacsony szintre az óceán oxigénszintje, hogy az már nem lesz elegendő az élőlények számára. A modell nem veszi figyelembe a tengeri élővilágra nehezedő további problémákat, mint például a túlhalászás, szennyezés és korallzátonyok kifehéredés miatti elvesztése. A modell azt jósolja, hogy a tengerek felmelegedésével párhuzamosan fokozatosan emelkedni fognak a kihalások, amint a globális felszíni átlaghőmérséklet 6 Celsius-fokkal emelkedik. 8 fokos emelkedés után gyorsabban fog emelkedni, 14 fok után nagyjából negyvenszázalékos lesz a kihalás aránya.
https://www.newscientist.com/article/2318061-extreme-global-warming-could-see-major-ocean-life-extinction/
Letöltés ideje: 2022. 06. 18.
Az éghajlatváltozás és a gazdálkodás hatása a rovarpopulációkra
A melegebb hőmérséklet és az intenzív mezőgazdaság felelős lehet a rovarok számának 49 százalékos csökkenéséért bizonyos területeken, és ez a jelenség a trópusokat sújtja leginkább. A tanulmányok szerint azokon a területeken, ahol nagy intenzitású gazdálkodás folyik, ami egybeesik az éghajlatváltozással, a rovarok bősége 50 százalékkal csökkent azokhoz a növényzettel rendelkező területekhez képest, ahol nagyon kevés éghajlatváltozás történt. A tanulmány elsőként méri a melegebb hőmérséklet és éghajlat hatását a rovarok biológiai sokféleségére nézve, globális szinten. A csapat először csoportokba sorolta a több ezer helyszín mindegyikét attól függően, hogy az emberi tevékenység megzavarta-e őket, beleértve azt is, hogy nagy vagy alacsony intenzitású mezőgazdaságra használták-e őket. A nagy intenzitású helyszíneket úgy határozták meg, mint ahol csak egyetlen növényfajtát termesztenek, vagy ahol magas mennyiségű peszticidet használtak. A kutatás eredményeképpen megállapításra került, hogy a felmelegedés és az emberi tevékenység befolyásolta a rovarok számát. A szakértők azt is feltárták, hogy a rovarok száma és a diverzitás jobban csökkent a trópusi régiokban, ami valószínűleg annak a következménye, hogy a trópusi régiókban élő rovarok kevésbé alkalmazkodnak a hőmérséklet-emelkedéshez. Azokon a területeken, ahol több természetes élőhelyet találtak, kisebb volt a rovarpusztulás aránya, mint ahol kevesebbet.
https://www.newscientist.com/article/2316858-climate-change-and-farming-may-have-halved-some-insect-populations/
Letöltés ideje: 2022. 06. 18.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának „nettó nullás” ígérete
A világ legnagyobb vállalatai több mint egyharmadának, illetve a világ gazdaságának legnagyobb részét képviselő országoknak most már kitűzött céljai között szerepel, hogy nullára csökkentsék az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. E „nettó nulla” fogadalmak közül azonban sokaknál hiányoznak az alapvető részletek arról, az alanyok hogyan fogják ezt elérni, illetve ellenőrizni. A Net Zero Tracker nevű kutatókonzorcium több mint 4 ezer szervezet, köztük városok, államok, országok és nyilvánosan kereskedő társaságok elérhető éghajlati ígéreteit vette számba. A jelentésből kiderül, elmondhatjuk azt a jó hírt, hogy a nettó nulla ígéret általánossá vált. Az első, 2021-es kutatások óta jelentős javuláson ment át a helyzet, ugyanis akkor még csak a világgazdaság 68 százalékát képviselő államok tettek „nettó nulla” ígéretet, azonban idén már az országok 91 százaléka rendelkezett ilyennel. A vállalatok helyzete is javult, ugyanis a kutatók által nyomon követett vállalatoknak csak az egyötöde jelentette be, hogy 2020 végére nettó nulla lesz, szemben a mostanival. A fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok több mint a fele nettó nulla összegű ígéretet tett. Bár az ambíció nőtt, azonban továbbra sem világos, hogyan valósítják meg azokat, illetve a „hitelesség riasztó hiánya” még mindig áthatja az egész tervet.
https://www.newscientist.com/article/2323884-a-third-of-the-worlds-largest-companies-now-have-net-zero-targets/
Letöltés ideje: 2022. 06. 20.
Hat év alatt 29 százalékkal csökkent a műanyag szemét az ausztrál strandokon
Ausztrália jelentősen csökkentette strandjainak műanyagszennyezését olyan helyi kezdeményezésekkel, mint például közösségi takarítási rendezvények szervezése, vagy éppen kukák telepítése. Ausztrália strandjain a műanyag szemét mennyisége hat év alatt 29 százalékkal csökkent a helyi tanács kezdeményezéseinek köszönhetően. Átlagosan 29 százalékkal kevesebb szemetet találtak, amikor felmérték a strandokat 2019-ben, mint a korábbi felmérés során, 2013-ban. Néhány területen az eredmény még lenyűgözőbbnek mondható, ugyanis 73 százalékos műanyagszemét-csökkenést értek el. A legnagyobb mértékű csökkenés azokon a strandokon volt megfigyelhető, ahol a helyi önkormányzat bizonyos kezdeményezéseket vezetett be. Ezek közé tartozott a kukák felszerelése, táblák kihelyezése, szelektív szemetesek biztosítása, illetve olyan rendszerek kidolgozása, amelyek fizetnek az embereknek a műanyag palackok újrahasznosításra történő leadásáért. A strandokkal való közösségi kapcsolat, illetve a helyi gondnokság fontos szerepet játszott a fenti eredmények elérésében. A tanács egyik tagja elmondta, hogy a táblák önmagukban mit sem érnek, a figyelmeztető jelzéseket össze kell kötni a kihelyezett kukákkal, enélkül ugyanis nem várható a szemét csökkenése az adott területeken.
https://www.newscientist.com/article/2323662-plastic-litter-on-australian-beaches-cut-by-29-per-cent-over-six-years/
Letöltés ideje: 2022. 06. 20.
A klímakatasztrófát még elkerülhetjük – azonban fogy az időnk
Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – a szerk.) legújabb jelentése szerint megvannak az eszközeink a kibocsátás gyors csökkentésére – már csak a politikai akarat hiányzik. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület üzenete világos. Egyértelműen az emberek okolhatóak a hőmérséklet emelkedéséért; túllépjük az alkalmazkodási képességünket; illetve még meg tudjuk oldani ezt a válságot. A korrekció megköveteli, hogy az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása három éven belül elérje a csúcsot, és 2030-ra 43 százalékkal csökkenjen. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor ötven százalék az esélyünk, hogy a felmelegedés a globális 1,5 Celsius-fok alatt maradjon. Ámde, ahogyan az IPCC is rámutat, a kormányok határozottabb politikája nélkül a globális kibocsátás az előrejelzések szerint 2025 után továbbra is növekedni fog. A jelenlegi pálya egy pokolian, 3,2 fokkal felmelegedett bolygóra változik. Ezek után mégis milyen reményeink lehetnek, hogy elérjük a 1,5 fokot? A kibocsátás nőtt, annak ellenére, hogy az ENSZ évek óta klímatárgyalásokkal és csúcstalálkozókkal igyekszik megoldást találni a helyzetre. Azonban a növekedés üteme lassult. Az átlagos éves növekedés 1,3 százalék volt 2010 és 2019 között, míg az évezred első évtizedében 2,1 százalék volt. A jelentés bőséges alternatívát kínál fel annak érdekében, hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát. A kibocsátás csökkentésénél a szél- és napenergiában rejlik a legnagyobb potenciál, az atomenergia pedig kisebb támogató szerepet élvez. Mindeközben át kell állnunk a fosszilis tüzelőanyagokról az elektromosságra, mind az épületek fűtése, mind az autók meghajtása terén. Növelnünk kell az alternatív tüzelőanyagok mennyiségét, beleértve a hidrogént, illetve javítanunk kell az energiahatékonyságot.
https://www.newscientist.com/article/2314966-we-can-still-avert-climate-catastrophe-but-there-is-barely-time/
Letöltés ideje: 2022. 06. 20.
A káros légszennyezés ma már a Földön élők 99 százalékát érinti
Az Egészségügyi Világszervezet új irányelve szerint a bolygón szinte mindenkit érint a káros levegőszennyezés. A hivatalos adat szerint a népesség 99 százalékát sújtja, szemben a négy évvel ezelőtti 90 százalékkal. Indiában található kilenc a tíz legrosszabb légszennyezettségű városok közül a Földön. A WHO által közzétett új adatbázis szerint a lista élén Ahmedabad áll, míg a harmadik hely Delhié. A szennyező anyagokat az autókban és az erőművekben elégetett fosszilis tüzelőanyagok keveréke, valamint a mezőgazdaság és a természetes források, például a sivatagi homok okozza. A kínai városoknak, amelyek korábban „A világ legszennyezettebb városai” címét uralták, mára jelentősen megtisztították a levegőjét. Peking ugyan még mindig magas éves légszennyezettséggel rendelkezik, azonban mára már csak a 76. legszennyezettebb város a világon. A globális átlaghoz képest az alacsony és közepes jövedelmű országokat érinti legrosszabbul a por káros szintje. A WHO szeptemberben frissített adatbázisa szerint Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában sehol nem felel meg a PM (káros anyag) szint az új szabványoknak. Az európai települések mindössze 13 százaléka felel meg az előírásoknak, míg Amerikában ez az arány 23 százalék.
https://www.newscientist.com/article/2314659-harmful-air-pollution-now-affects-99-per-cent-of-everyone-on-earth/
Letöltés ideje: 2022. 06. 20.
Kifogyunk a homokból, és a globális kereslet 46 százalékkal növekedhet 2060-ra
A homok mint kulcsfontosságú építőanyag iránti kereslet a következő negyven évben az egekbe szökhet az afrikai és az ázsiai fejlesztéseknek köszönhetően. Azonban ezt elkerülhetjük, ha újrahasznosítjuk a betont, és könnyebb épületeket tervezünk. A kutatók szerint a népesség homok iránti kereslete négy évtizeden belül 45 százalékkal megugorhat, és az ellenőrizhetetlen fogyasztás környezeti károkat és városbővítés szempontjából kulcsfontosságú anyagok beszerzését veszélyezteti. A beton, az üveg és más létfontosságú építőanyagok előállításához használt építési homok iránti kereslet máris a „homokkalózok” felemelkedéséhez vezetett, mivel több tucat sziget tűnt el Indonéziában a gátlástalan bányászat következtében. A 2060-ra tervezett fogyasztás körülbelül fele elkerülhető lenne, ha az országok egy sor intézkedést hajtanának végre, beleértve az épületek élettartamának meghosszabbítását, a beton újrafelhasználását, könnyebb épületek kialakítását, és alternatív anyagok, például favázak felhasználását. A kutatások szerint a homokfelhasználás csökkenése a hatékonyabb helykihasználásból származhat: kevesebb egy főre jutó alapterület kiosztása az épületekben, az irodák megosztása.
https://www.newscientist.com/article/2313170-we-are-running-out-of-sand-and-global-demand-could-soar-45-by-2060/
Letöltés ideje: 2022. 06. 20.
Az egymáshoz közel növő fák ellenállóbbak a viharokkal szemben
Az egymáshoz közelebb ültetett fák ellenállóbbak a viharokkal szemben, mivel egymást támogatva megakadályozzák, hogy a szél kárt okozzon bennük. Egy japán egyetemen két különböző cédrusparcellát figyeltek meg, amelyek közül az egyiket megritkították, hogy felmérjék, az egyes fáknak nagyobb teret engedve érzékenyebbé teszi-e őket a szél által okozott kárral szemben. A kutató csapat a tájfun előtt, alatt és után a fák által tapasztalt stresszerőket mérte fel, és feltérképezte az ebből eredő károkat. A nem ritkított területek minden fát megtartottak, míg a ritkább telkek sokat elveszítettek. A kutatók úgy vélik, a szűk távolság segített megvédeni a nem ritkított telken lévő fákat azáltal, hogy a szomszédos fák ágai közötti ütközések során eloszlatta a szél erejét. Ez megakadályozta, hogy az erő behatoljon az érzékeny szárba és az alatta lévő gyökerekbe, ahol segíthet kitépni a fákat. A faipar és a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására irányuló erdőtelepítési erőfeszítések szempontjából fontos lehet annak megértése, hogy az ültetvényeken milyen messze vannak egymástól a fák. Ha találunk egy módszert arra, milyen sok fát távolítsunk el úgy, hogy azok még képesek legyenek egymást támogatni, az nagyon hasznos lesz az erdőgazdálkodást végző erdészeknek.
https://www.newscientist.com/article/2312031-trees-that-grow-close-together-are-better-at-withstanding-storms/
Letöltés ideje: 2022. 06. 20.
A fotoszintézis sebessége világszerte növekszik az emelkedő CO2-szint miatt
A világ 68 helyén végzett növényi elemzések bizonyítják, hogy a fotoszintézis aránya 2000 óta emelkedik. A klímakutatók megállapították, hogy a 2000-es évek eleje óta a légkör növekvő szén-dioxid-szintje világszerte megnövekedett fotoszintézishez vezetett. A növények fotoszintézis útján termelnek energiát, amely CO2-t vesz fel a légkörből vagy a vízből. Ennek a sebessége növekedhet a gáz koncentrációjának emelkedése hatására. A 68 vizsgált helyszín közül egyes helyszíneken a fotoszintézis sebessége nőtt, és 2001 óta további 9,1 grammot vesznek fel négyzetméterenként évente. A számítások szerint ennek a növekedésnek körülbelül 44 százaléka a légkör megnövekedett CO2-szintjének tulajdonítható, míg 28 százaléka az emelkedő hőmérséklet miatt volt. A kutatások azt is megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben a levelek teljes felülete megnőtt, ez nagyrészt ennek a CO2-hatásnak köszönhető. A megemelkedett szén-dioxid-kibocsátás alatt álló növényekről általában elmondható, hogy hatékonyabban használják fel a vizet, ami gyakran gyorsabb növekedéshez vezet, mivel a víz általában korlátozott erőforrás. Az éghajlatváltozás negatív hatásai azonban végső soron ellensúlyozhatják a tanulmányban közölt fotoszintézis-növekedést. A felmelegedés miatti gyakoribb és intenzív aszályok világszerte kedvezőtlenül hatnak a növényekre, csakúgy, mint a gyakoribb erdőtüzek.
https://www.newscientist.com/article/2309890-photosynthesis-rates-are-increasing-globally-due-to-rising-co2-levels/
Letöltés ideje: 2022. 06. 20.
Űridő
Köztudott, hogy a Földünknek egy Holdja van. Vagy mégsem? Valójában 2016-ban felfedeztek egy, az általunk ismerttől eltérő típusú Holdat, aminek az eredetét egy új kutatásnak köszönhetően mi is megismerjük. A „kvázi” Hold – vagy a Kamo’oalewa, ahogyan a hawaii nyelv nevezi az égitestet – 50 méternél kisebb szélességű, illetve a keringési pályája 40-szer vagy akár 100-szor is nagyobb lehet, mint a mi Holdunknak. Ezt a szokatlan repülési pályát a Nap és a Föld egyszerre jelen levő gravitációs hatása okozza, amely folyamatosan meghajlítja és nyomást gyakorol a kis bolygóra, ezáltal megakadályozza abban, hogy egy hagyományos keringési pályát vegyen fel. Első pillantásara a kisbolygó nem tűnik többnek egy aszteroidánál, de az aszteroidák tipikusan visszaverik az infravörös sugárzást, míg a Kamo’oalewa nem teszi ezt. A rejtély megoldása, hogy a Kamo’oalewa régen maga is a mi általunk ismert Hold darabja volt. Ez a Hold több billió évvel ezelőtt különböző űrtörmelékekkel való összeütközés következtében holdtörmelékekre hullott szét, melynek egyik darabja az általunk vizsgált kisbolygó. A különleges pályájának köszönhetően a Kamo’oalewa nem marad örökké azonos helyen. A tudósok becslései szerint még 300 évig marad a Föld „kísérőtársa”, és ezt követően kitör a jelenlegi gravitációs vonzáskényszeréből, azután pedig tovább fog keringeni az űrben.
Time, December 6/December 13, 2021, Page 22
Új, sokkal megengedőbb szabályok a munkahelyi viseletben
A mindennapjaink során mindannyian tapasztaltunk már „a tükörszorongást”. A Stanford kutatói ezt a definíciót tulajdonították annak a jelenségnek, amikor egész napos videókonferenciákon látjuk magukat. Mint olyan sok minden, a pandémia alatt megváltozott az is, ahogyan látjuk magunkat. A jelenléti munkába visszatérő dolgozóknak problémájuk adódik azzal, hogy újratanulják a munkahelyi öltözködési normákat. Azonban ezek a szabályok teljesen megváltoztak, és ma már a munkavállalóknak nagyobb ráhatása van arra, hogy mit viselnek a munkahelyükön, mint a pandémia előtt volt. Az emberek nem hajlandóak kompromisszumot kötni, ha a kényelmükről van szó, és ezt a munkáltatók elfogadják. Hangsúlyos ponttá vált az öltözködésben a nadrág. A korábbi drága farmerek gyártói mára már sokkal inkább a kényelmesebb kapucnis dzsekik, a melegítők, illetve a pólók gyártására fókuszálnak. A vásárlók is sokkal inkább a laza derekú, bő fazonú, kényelmes ruházatra szavaznak. Az előbbiek alól kivételt képeznek az afroamerikai munkavállalók. Egy felmérés szerint a 81%-uk még mindig úgy érzi, az határozza meg őket a munkahelyükön, hogy mit viselnek. Ugyan a nők lassabban engedték el a szigorú öltözködési szabályokat, mivel általánosságban szívesebben öltöznek ki, mint a férfiak, azonban mára már ők is ezt a tendenciát követik. Jelenleg három új irányzat jelent meg az öltözködésben. Az első, hogy az erőfeszítés hiánya az öltözködésben sokkal meghatározóbb, mint a ragaszkodás a szabályokhoz. A második a törekvés a helyi termékek megvásárlására, míg a harmadik a márka értékének és fontosságának hangsúlyozása. A ruházat háttértörténete is sokat számít, vagyis hogy előállítása etikus körülmények között történjen. A fókusz arra helyeződött, te hogyan látod önmagadat, és nem arra, mások hogyan látnak téged.
Time, December 6/December 13, 2021, Page 23
Ambiciózusnak ígérkező szerződés a műanyagszennyezés megoldásáról
175 ország csatlakozott a szerződéshez, amely az egész ellátási láncban meg kívánja oldani a műanyagszennyezés problémáját. Az igazi munka azonban csak most kezdődik, ugyanis az államoknak ki kell dolgozniuk, hogyan valósítják meg a megállapodás célját 2024-ig. Ezzel kapcsolatban két, egymással versengő ötlet látott napvilágot. Az első forgatókönyve szerint a szennyezés egész láncolatát át kell fogni, az előállítástól a felhasználáson keresztül a megsemmisítésig. A másik javaslat kissé korlátozottabb, kizárólag a tengeri szennyezésre koncentrálna. Az ambiciózusabb terv győzött, habár egyértelmű, hogy a fejlődő országok, a jogilag kötelező, átfogóbb egyezséget nehezebben lesznek képesek végrehajtani, mint más fejlett államok. A megállapodás összhangban van korábbi, a különféle szennyezéseket megakadályozandó egyezményekkel, mint például a Montreali vagy a Minamata Egyezménnyel is. Steve Fletcher, a Portsmouth-i Egyetem professzora szerint a legjobb módja a műanyagszennyezés megoldásának a megelőzés. Egy, az egész globális ellátási láncolatot átfogó megállapodás képes lehet arra, hogy csökkentse vagy helyettesítse a műanyagot a termelésben. Érthető és szigorú globális sztenderdekre és célokra van szükség a megvalósításban. A szakértők remélik, hogy a szerződés hatásait már három éven belül érezni fogjuk.
New Scientist, 12 March 2022, Page 20
Gyűjtötte és fordította: Vida Bernadett Euniké
A borítókép forrása: earth.com
