„A kétnapos kiállítás első napján (szeptember 26.) az egyetem profiljához illeszkedve a had-, víz-, és államtudományi innovatív fejlesztéseiket mutatták be az előadók. Az innováció szükségességét a felgyorsult élet, a változó világ biztosítja, ugyanakkor jelen biztonságpolitikai környezetben kiemelten fontos, hogy minél gyorsabban reagáljunk a minket körülvevő világ történéseire.” – Holló-Szabó Benedek beszámolója.
A „Légvédelmi rakéta kompetencia-fejlesztés” Dr. Krajnc Zoltán előadásában egy laborkörnyezet létrehozását mutatta be, melynek során egy célszoftver segítségével a légvédelmi képességünket tudjuk fejleszteni. A mesterséges intelligencia az orvostudomány, a bűnüldözés és a marketing területén már egészen elterjedt, ám a kiállításon megtudhattuk, hogy a hadtudomány és a hadiipar is számtalan területen hasznosíthatja.
Szintén a hadtudomány szempontjából hallottunk egy nagyon érdekes előadást dr. Brassai Sándortól a konvolúciós neuronhálók alkalmazásáról, objektumok detektálásának céljából. A technika lényegi ismérve, hogy tanult adatokból a szoftver képes különböző eszközöket és objektumokat azonosítani. A hadászatban a felderítési műveleteket támogatja.
További innovációként mutatta be Marlok Tamás a VR technológia bevonását a fegyveres szervek taktikai kiképzésébe. A megfelelő VR eszköz elkészítése meglehetősen nagy kihívás, hiszen a viselőjének a nagy összpontosítás mellett a mozgáskoordinációjára is figyelnie kell. Az eszköz elkészülte után a tanteremből is szimulálni lehet különböző bevetési tevékenységeket.
Az innovatív közszolgálati fejlesztések zárásaként a 3D nyomtatás előnyeiről informálódhattak az érdeklődők Szabó Péter műszaki vezetőtől. A technológia már széles körben ismert, amelyre a koronavírus járvány még ráerősített, hiszen az ellátási lánc sérülése miatt több vállalat is saját 3D nyomtatót szerzett be az eszközhiány megoldására. A 3D nyomtatással készült eszközök nemcsak gyorsabban, de még költséghatékonyabban is gyárthatók (ami nem a sorozatgyártást illeti).
A konferencia első napjának végén az Oktatási Hivatal felsőoktatási statisztikáiról, továbbá – egy kerekasztal-beszélgetés keretében – a felsőoktatás és a munkavállalás kapcsolatáról tájékozódhattunk.
A felmérésekből megtudhattuk, hogy a hagyományos hallgatói lemorzsolódást egyre inkább felváltja a más szakokra történő átjelentkezés vagy az újbóli felsőoktatási jelentkezés. A diplomán túli pályakövetés igazolja, hogy hazánkban viszonylag egyszerűen és gyorsan munkába lehet állni egyetemi végzettséggel. Az Oktatási Hivatal előadója, Goldfárthné Veres Edit felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterképzést végzettek még jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon.
A beszélgetésen részt vevők egyetértettek abban, hogy a szakkollégiumok, a tehetséggondozó programok és a vállalatok gyakornoki programjai olyan többlettudással gazdagítják a hallgatókat, ami a későbbi munkaerőpiacra lépést még inkább megkönnyíti. Azonban egyre többen állnak munkába úgy, hogy az egyetemi képzést nem fejezik be. Ez kifejezetten az informatikai tanulmányokat folytatókat érinti, akikből hatalmas hiány van a munkaerőpiacon.
A kerekasztal-beszélgetésen a Ludovika Collegium programigazgatója, Velkey György László és hallgatótársunk, Kamrás István is részt vett a már említett Veres Edit, illetve Dr. Bonnyai Tünde, az MVM Services Zrt. biztonsági szakértője – korábban az NKE-n doktorált hallgató – mellett.
Szöveg: Holló-Szabó Benedek
Fotó: Holló-Szabó Benedek, Tinkó Máté