Instagram Facebook Youtube

Városi vadvirágok és a zöldfelületek fontossága

„A királynék városa kiemelt figyelmet kap az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése végett. Emellett azonban még kiemelendő egy olyan mozgalom, melyben Veszprém városa úttörőnek számít. Ez a mozgalom az úgynevezett „Vadvirágos Veszprém Program” keretei között valósul meg. Ennek kapcsán az alábbi cikkben kívánok rövid betekintést nyújtani a zöldfelületek, különös tekintettel a vadvirágos zöldfelületek fontosságára, illetve kiemelném azok relevanciáját a jelenkori városi környezetben.” – Bogdány Virág, a MATE Tájrendező és kertépítő mérnök BSc képzésen végzett hallgatónk írt a Vadvirágos Veszprém Programról.

A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék 2015 óta közösen dolgozik egy olyan projekten, melynek egyik fő célja, hogy feltárják, hogyan képes a zöldfelület és fenntartásának módja egy élhetőbb városklímát biztosítani.
A projekttel párhuzamosan létrejött a Vadvirágos Veszprém Program is, melynek következménye a biológiai diverzitás növekedése a településen belül.
„Megformáljuk városainkat, és azután ők formálnak minket” – Jan Gehl kortárs építész és várostervező munkájának középpontjában a városi életminőség javítása áll.

A kép forrása

Zöldfelületek a városi térben
A városban minden területnek meghatározott szerepe van, így a növényzettel fedett, biológiailag aktív felszíneknek is, melyeket zöldfelületeknek nevezünk.
A zöldfelületek elválasztják egymástól a beépítéseket, tagolják a városszerkezetet, nélkülözhetetlen elemek, melyek kiemelt szerepet játszanak a települések ökológiai egyensúlyának és az egészséges városi környezetnek a fenntartásában. Formájuk, alakjuk, elhelyezkedésük a városban meghatározza a település karakterét, jelentősen hozzájárul az utca- és városképhez. A jellegzetes zöldfelületek erősíthetik a közösség helyi kötődését, identitását, javítják a térérzékelést, otthonossá teszik a városi területeket. A parkok, kertek, zöld sétányok, vízpartok fontos színhelyei a szabadtéri rekreációnak, és egyben a helyi közösségi élet színterei. A város zöldterület-ellátottsága az egészségmegőrzés biztosítéka, a jóllét mutatója. A minőségi városi zöldfelület helyi gazdaságot és turizmust élénkítő hatású, növeli az ingatlanértéket és a beruházási kedvet. A városi zöldfelületek megőrzése és növelése mindezen okokból kiemelten szükséges.
A városi zöldfelületek a társadalom számára számos hasznot nyújtanak. Az asszimiláló zöld növényzet – kondicionáló hatása révén – az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz a város ökológiai viszonyainak alakításában, klimatikus viszonyainak javításában. A fotoszintetizáló zöldnövényzet szén-dioxid-megkötése és oxigéntermelése elengedhetetlen a városlakók számára. (Egy hektár lombos erdő körülbelül 30 ember oxigénszükségletét képes biztosítani.) A növényzet temperál és légszennyezést köt meg, így a zöldfelület csökkenti a városi hősziget jelenség hatásait. A cserjék, fák levélfelületén jelentős mennyiségű por ülepedik le, kötődik meg. Légzésükkel a légszennyező anyagokat is felveszik, így javítják a városi levegő minőségét. Egyes növények gyökérzete képes felvenni a szennyezett talajból a toxikus mikroelemeket, így a talajszennyezést csökkentik. A városi növények a levélzetükkel, ágrendszerükkel, gyökérzetükkel a zajt és a rezgést is tompítják. Párologtatásukkal hőt vonnak el a környezetüktől, így nemcsak csökkentik a városi levegő hőmérsékletét, hanem intenzíven növelik a páratartalmát is. A cserjék, fák lombozata, ágai miatt a csapadék hosszabb időn keresztül szivárog a talajba, ezért a növényzettel fedett felszínek alatt a talaj vízháztartása is kedvezőbb. A városi kertek és parkok élőhelyet nyújtanak számos növény- és állatfajnak, ezzel növelve a biológiai diverzitást.

A kép forrása

Vadvirágos felületek
A 2020-as karantén okozta gazdasági visszaesés következtében több település vezetősége úgy döntött, felhagy az utak, járdák szegélyén előforduló növények, vadvirágok kaszálásával, így azokon a helyeken újból megjelentek a harangvirágok, réti margaréták, mécsvirágok, loncfélék. Ez pedig a méhekre, pillangókra, apró bogarakra, sőt a kisebb madarakra, denevérekre nézve – mindazokra, amelyek kisebb-nagyobb mértékben részt vesznek a beporzásban – igen jó hír.
De ez a járókelő számára alig feltűnő eredmény hosszú távon az emberiség számára is fontos dolgot jelez előre. Azt mindenki tudja, hogy a mézet a méhek állítják elő, azt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a haszonnövények több mint 75 százalékának függ a termésátlaga vagy a minősége a beporzók tevékenységétől. Ha ők nem lennének, a kávé, a mandula, a paradicsom, az alma és a kakaó egyáltalán nem teremne meg, de például a szeder, az eper, a málna, a meggy, sőt a sárgarépa, a vöröshagyma, az uborka, a zsálya és a kakukkfű is igényli a megporzást.

Záró gondolat
„Szűkebb értelemben, a bennünket körülvevő zöldfelületek jó életfeltételeit, fenntarthatóságát, tágabb összefüggésben az emberi lét egészségesebb és biztonságosabb életkörülményeit kell megteremteni és folyamatosan biztosítani városi környezetben.”
Ezt a gondolatot Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere, tájépítészmérnök fogalmazta meg. Azt gondolom, hogy ez jól összefoglalja, hogy a városi zöldfelületek nemcsak kondicionáló hatásuk miatt, hanem más, nagyobb távlatokban is jelentősek, akár csak a szemléletmódváltás elősegítéseként.

A kép forrása

Szerző: Bogdány Virág

Felhasznált források:

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése érdekében. Bővebb információt a Sütikezelési Tájékoztatóban talál.
Elfogadom a javasolt sütibeállításokat