A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Csóka Bercel András, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok alapszakon végzett hallgatója gyűjtött össze érdekesebb cikkeket az Európát érintő politikai stratégiai változások aktuális fejleményeiről.
Politico: Ukrajna magas gabonaexportja bosszantja a szövetségeseket az EU keleti felében
Feszültté vált a hangulat Ukrajna és az EU több kelet-közép európai országa között az ukrán gabonaszállítmányokkal kapcsolatban – írja a Politico. Az ukrán gabona ugyanis versenyhátrányt jelent többek között a lengyel vagy a magyar gazdák számára, így az imént említett két ország nemrégiben több termékre is exporttilalmat vezetett be. A sort Lengyelország kezdte, ahol az idén esedékes választások előtt a vidéki szavazatok megszerzése kulcsfontosságú lehet. Ukrajna a világ legnagyobb búza- és egyéb gabonaexportőrei közé tartozik, és olyan távoli piacokra szállít, mint Egyiptom és Pakisztán. A háború azonban megzavarta a fő fekete-tengeri exportútvonalat, és az ENSZ által közvetített megállapodás a blokád feloldásáról csak részben volt hatékony, így a szállítás azóta is akadozik. Ennek következtében az ukrán terményeket a szomszédos uniós országokba irányították át: Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Szlovákiába. A régió országai eleinte támogatták az EU terveit a felesleges gabona átcsoportosítására. Azonban ahelyett, hogy az áru tovább került volna a globális piacokra, a keletkezett túlkínálat lenyomta az európai árakat, és a gazdák fellázadtak. Lengyelországban ennek következtében menesztették április elején Henryk Kowalczyk mezőgazdasági minisztert. Bulgária fokozta az ukrán gabona egészségügyi ellenőrzését saját állampolgárai egészségének védelmére hivatkozva. Emellett pénzügyi támogatást is kértek Brüsszeltől, és már több mint 50 millió eurót kaptak az EU mezőgazdasági válságkezelő tartalékából, és további pénzek is érkeznek. Ami az EU oldalát illeti, a Bizottság egy április 9-ei közleményében azt írja: „A kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú intézkedések nem fogadhatók el”. A Politico szerint a korlátozások további károkat okozhatnak Ukrajna megtépázott gazdaságának, ezen keresztül háborús erőfeszítéseinek, mivel az ország egyébként is zsugorodó gazdaságában a mezőgazdasági export fontos bevételi forrást jelent. Politikai szempontból azonban a közép- és kelet-európai kormányok mozgástere korlátozott. Lengyelországban és Szlovákiában idén választásokat tartanak, Bulgáriában ideiglenes kormány van, Romániában pedig lemondásra szólították fel a mezőgazdasági minisztert.
Economist: Emmanuel Macron baklövése Tajvan ügyében
Emmanuel Macron francia elnök nemrég Kínába látogatott, ahonnan hazafele egy szűk körben adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a kontinensnek nem dolga, hogy „olyan válságokba keveredjen, amelyek nem a miénk” – utalva ezzel az ismét feszültté vált kínai–tajvani kapcsolatokra. Az elnök az európai „stratégiai autonómiára” hívta fel a figyelmet, amivel kapcsolatban elmondta, hogy Európának nem szabadna Amerika „követőjének” lennie egy olyan válságban, mint a tajvani. Az Economist véleménycikke szerint az elnök kijelentései diplomáciailag „veszélyesnek” bizonyulnak.
Az autonóm Kína-stratégia jogos és észszerű, azonban Macron több hibát is elkövetett látogatása során – írja a lap. Az első, hogy bár Ursula von der Leyennel közösen utaztak, az Európai Bizottság elnökének csupán egy óra jutott Hszi Csin-pinggel, míg Macron jóval több időt töltött el Kína első számú vezetőjével, ezzel megosztva az európai egység látszatát. Azzal a kijelentésével pedig, hogy Európának nem diktálhat az Egyesült Államok, nem vette figyelembe, hogy a liberális demokráciáknak a válságok időszakában minél inkább egységben kellene erőt felmutatniuk. Másodszor, kijelentésével aláásta a Tajvannal kapcsolatban tett erőfeszítéseket is, pedig a szigetország problémája az EU problémája – állítja az Economist. Tajvanon a tét a jövőbeli globális erőegyensúly, valamint a demokratikus szabadságjogok és a globális kereskedelem szempontjából kritikus fontosságú fejlett technológiák védelme. Európának és Washingtonnak pedig muszáj összefognia, mivel csak együtt tudják elkerülni, hogy a 21. század Kína évszázada legyen.
Politico: Szlovákia visszautasítja a Kreml energetikai megtorlását Ukrajna felfegyverzése miatt
Szlovákia, függetlenül annak kockázatától, hogy Oroszország leállítja az országba áramló energiaexportot, továbbra is támogatni szándékozik Ukrajnát – nyilatkozta a Politicónak egy magas rangú kormánytisztviselő. Peter Gerhardt energiaügyi államtitkár szerint valóban problémát jelentene, ha Oroszország úgy döntene, csökkenti az olajszállításokat, azonban szerinte ez elvi kérdés, és ha úgy alakul a helyzet, „meg kell birkózni vele”. Szlovákia a múlt hónapban engedélyezte négy, szovjet korabeli MiG–29-es vadászrepülőgép Ukrajnába repülését, annak a vállalásnak a részeként, hogy a fegyvertárában lévő tizenhármat eladományozza Kijevnek. A döntés nem kockázatmentes, ugyanis Szlovákia még mindig az oroszoktól szerzi be földgázának 60 százalékát, kőolajának 95 százalékát és az összes nukleáris fűtőanyagát. Gerhardt szerint már megkezdődött az energiabeszerzés diverzifikálása Lengyelország segítségével, de be akarnak vonni további litván és német vállalatokat is. A Politico hozzáteszi, hogy nyersolaj tekintetében azonban nehezebb dolga lesz Pozsonynak, mivel fő finomítója továbbra is csak a moszkvai uráli minőségű nyersolajat képes hatékonyan feldolgozni, vagyis nagy beruházásokra lesz szükség a jövőben. Ami az atomenergiát illeti, az ország még mindig teljes mértékben az orosz állami Roszatomtól függ a négy, Moszkvában tervezett VVER reaktor üzemanyagának beszerzésében, de Gerhardt szerint a Roszatomot helyettesítő magáncégekkel folytatott tárgyalások „pozitívan alakulnak”. Az orosz nukleáris ágazatra kivetett uniós szankciókra Gerhardt azt mondta, hogy nagy dilemmát okoz a kérdés, de semmiképp sem üdvözölnék annak bevezetését.
Financial Times: Az ukrajnai háború határozza meg az EU és Kína kapcsolatát
Az orosz–ukrán háború világossá tette sok európai számára, hogyan is értendő Kína rendszerszintű riválissá válása – írja véleménycikkében a Financial Times. Kína az orosz agressziót, úgy tűnik, saját ambícióinak igyekszik alárendelni. Peking azzal segítette a Kreml háborús gépezetének finanszírozását, hogy hatalmas mennyiségű orosz olajat és gázt vásárolt alacsony áron. Bár eddig nem szállított fegyvert, kérdéses, hogy ez abban az esetben is így marad-e, ha esetlegesen Ukrajna felülkerekedik a háborúban – állítja a lap. A kínai békeközvetítő szerep nem vehető komolyan addig, amíg Hszi nem ül le tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel, és nem ismeri el, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.
Az, hogy Peking támogatja-e Oroszország háborús erőfeszítéseit, vagy valóban közvetít, az elkövetkező években „meghatározó tényező” lesz az EU és Kína kapcsolataiban. Az EU és Kína viszonya az utóbbi években egyre keményebbé vált, az integrációnak pedig most újra meg kell határoznia Pekinggel való kapcsolatát. Ursula von der Leyen szerint Kína „a reform és nyitás korszakát lezárta, és a biztonság és az ellenőrzés új korszakába lépett”, ami az EU számára azt jelenti, hogy Kínát mindenekelőtt rendszerszintű riválisként kell kezelnie, és olyan politikákat kell elfogadnia, amelyek enyhítik az ebből eredő kockázatokat, de semmiképp sem a partnerség teljes feladását jelentik. Az EU-nak meg kell határoznia saját sebezhető pontjait és az ellátási lánc függőségeit. Kereskedelmi és egyéb védelmi eszközeivel pedig meg kell akadályoznia, hogy Kína kihasználja az EU piaci nyitottságát. Az igazán nagy kérdés azonban az, hogy a 27 tagállam képes lesz-e egységes állaspontot kialakítani egy Kína-stratégiára vonatkozóan.
Neue Züricher Zeitung: The walls of this world: What countries hope for from border installations – and why they are so controversial
Egyre több ország emel kerítéseket és falakat saját határain, hogy megfékezze a migrációt. Bár az utóbbi időben a határzárak száma emelkedett, hasznosságuk továbbra is vitatott – olvasható a Neue Züricher Zeitung cikkében. Március végén Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök jelezte, hogy országa EU-s pénzzel vagy anélkül, de kerítést fog emelni határain. A lap szerint jelenleg 79 kerítés van a világon, melynek egy része Európában, a schengeni övezet határain helyezkedik el, ahol számuk a 2015-ös menekültválság óta emelkedett jelentősen. A Migrációs Politikai Intézet jelentése szerint a legtöbb határrendészeti létesítmény világszerte migrációellenes, indokoltságukat pedig a terrorizmus elleni védelem és a csempészet elleni harc adja, ugyanakkor a kerítések egyötödét háborúk utáni határok biztosítására és stabilizálására használják.
A kerítések létjogosultsága továbbra is vita tárgya, nem csak az EU-n belül, bár ott is folyamatosan csökken az elutasítottságuk. A vita tárgyát képezi az is, hogy az EU-nak saját forrásból kellene-e támogatnia a kerítések építését, ahogyan azt egy tizenkét tagállamból álló csoport 2021 októbere óta követeli. Emellett éles ellentét mutatkozik az Egyesült Államokban is, ahol bár Donald Trump elnök kampányígéretének megfelelően elnöki ciklusa alatt kíbővíttette a meglévő kordonokat, ezek azonban önmagukban nem voltak képesek megakadályozni a migrációt, ma pedig a Mexikó felől érkező határátlépések száma rekordmagasan áll. A kritikusok szerint a rendszerek rendkívül drágák, de érdemben nem változtatnak a menekülés és a migráció okain, cserébe viszont azt eredményezik, hogy a migránsok más, gyakran veszélyesebb útvonalakon próbálkoznak. A kerítések a legális kereskedelmet is megnehezítik, és hatással vannak a határ menti területen élők életére. Ennek ellenére az utóbbi időben az EU keleti részén is egyre több a kerítés. 2021 nyarán, amikor Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szándékosan több ezer közel-keleti menekültet juttatott Lengyelország és Litvánia határára, Varsó kerítést épített a fehérorosz határon. Litvánia már 1999-ben megkezdte a kerítés építését Fehéroroszországgal, az ukrajnai háború hátterében pedig Finnország jelentette be 2022 októberében, hogy elkeríti Oroszországgal közös határának egy részét.
Gyűjtötte és fordította: Csóka Bercel
A letöltés ideje: 2023. 04. 26.
A kiemelt kép forrása: politico.eu
