Az Alföldi Kéktúra 870 km hosszú gyalogtúra, mely Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig vezet. Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja a Kék Kört, mely a három útvonallal együttesen 2550 kilométer. A három kék sávval jelzett útvonal teljesen körbejárja hazánkat.
Néhány éve a Kéktúra teljesítését tűztem ki célul, ami a túratársaknak köszönhetően akkora lendületet kapott, hogy kétszer is teljesítettem a távot. A második teljesítésem utolsó állomásáról egyből ráfordultam a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalára, amit egy nyár alatt, intenzív túrázással teljesítettem is.
Alföldi születésűként először nem is vonzott a síkvidéki túrázás. A Kék Kör teljesítésén kívül eleinte nem is volt sok motivációm a szakaszok teljesítéséhez, de ehhez nagy lendületet adott Bogdány Virág, Ludovika Collegium-os társam. Az ő szervezésében utaztunk néhányan 2022 év elején Dévaványára, ahol elkezdtem az Alföldi Kéktúrám. Virág az Alföldi Kéktúrát – Petőfit idézve – a következőképpen méltatja:
„…Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.”
Majd ekképp folytatja: „Az alföldi kéken járva pontosan ezt élheti át az ember, amit Petőfi olyan találóan megírt. Egészen más élményt nyújt a síkvidék a túrázónak, s egészen másképp kell hozzáállni a tájhoz. A végtelen alföldi tájban ténylegesen aprónak érzi magát az ember, főként emiatt is izgalmasan más gondolatok merülnek fel az emberben, miközben bandukol akár öt kilométer hosszan anélkül, hogy egyszer is irányt kellene változtatnia. Aki attól fél, hogy monoton vagy esetleg unalmas az Alföldi Kéktúra, annak javaslom, hogy nyissa tágabbra a szemeit, hiszen számtalan csodát rejt magában a táj, az út, és ezáltal – saját tapasztalatom alapján elmondhatom – a lelkünk is nyitottabb lesz.”
Az Alföldi Kéktúrában kihívásként jelentkezik az útvonal LC-től való távolsága, így csak néhány szakaszt lehet egynapos túraként abszolválni. A nyári időjárás lehetőséget teremt arra, hogy egy-egy hétvégén a hátunkra vegyük a túrazsákot, amelybe ki-ki igény szerint a hálózsákot, ponyvát vagy a sátrat elcsomagolja. A síkvidéken extra romantikája van a szabadban alvásnak, mert nagyon messzire ellátni, a csillagos égbolt mindenféle fejünk fölé növő zavaró tényezőtől mentes, reggelente szinte mindig látni a sátor környékén legelésző állatokat.
Természetesen a túra által érintett települések többségén találunk vendégházakat, turistaszállásokat.
Néhány hete a Létavértes – Halápi csárda szakaszt jártam be, ahol egy igazi kuriózumnak tekinthető szálláshelyen aludtam. A volt Pipóhegyi tanyasi iskolát felújították, és erdei szálláshelyként üzemeltetik. Mindentől távol, gyönyörű környezet, az ódon iskola épülete gyönyörűen rekonstruálva, madárcsicsergés és minimális térerő. Pont úgy, ahogy egy igazi feltöltődős hétvégét elképzelünk.
A gyakorta homokos talaj és a kevés árnyék adja a túra nehezét. De nyáron megfelelő ruházattal és naptejjel ez is legyőzhető. Az alföldi táj, a tanyavilág, a síkvidékre jellemző növényzet és a rengeteg állat viszont biztosítja e 870 kilométer egyediségét.
Az LC-ben töltött nyaram egyik fő projektje az Alföldi Kéktúra folytatása lesz.
Szerző: Holló-Szabó Benedek
