A társadalmi élet egyre jelentősebb színterévé válik az internet világa. Az internethasználat olyan széles körben elterjedt, és az életünk majd minden aspektusára olyan hatással bír, hogy érdemes vizsgálni, milyen hatásai vannak társadalmi szinten. Az internetes platformok jelentősen megkönnyítik az életünket, és számtalan olyan, még ismeretlen előny fog bizonyosan napvilágot látni, amit ma még nem is sejthetünk. Az internetes platformok használata azonban új társadalmi kihívásokkal is járnak, amely kihívások töredékének vagyunk csak valószínűleg a tudatában. Ezen kihívások tudatosítása, a társadalmi átalakulás elemzése és a jogi szabályozás helyes irányának meghatározása céljából rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete 2023. június 20-án.
Szinte közhelynek számít ma már, hogy a jog lassan és tehetetlenül kullog a rohamosan fejlődő technológia mögött. Általános jelenség, hogy mire a törvényhozó észlel egy technológiai átalakulással járó, társadalmilag releváns jelenséget, ami szabályozásra szorul, addigra már a szabályozás vagy ellehetetlenül, vagy jelentős nehézségekkel jár, vagy a már végbement kár egyébként is jelentős. A „Society of Internet Platforms” nemzetközi konferencia egybegyűjtött olyan hazai és külföldi tudósokat és szakértőket, akik élen járnak a digitális társadalmi kihívások detektálásában, és így egy pezsgő szellemű dialógus alakulhatott ki arról is, hogy melyek lehetnek a felmerülő nehézségekre az adekvát jogi válaszok. Az előadások igen széles spektrumon mozogtak, különböző nézőpontokból vizsgálták ugyanazokat a jelenségeket.
A nyitó előadás például az „információs kapitalizmus” jelenségéről, az adatnak a pénzben kifejezhető értékké válásáról, árucikk jellegéről szólt. Ez a forradalom az emberi munka, a föld, vagy a pénz árucikké válásának forradalmával említhető egy lapon. Ezt a gondolatmenetet Julie Cohen, a Georgetown University Law Center professzora fejtette ki, aki a digitalizációs adatvédelem egyik úttörő teoretikusa. Előadásának egy másik fontos üzenete volt, hogy fel kell ismernünk: az óriás internetes platformok céljai, hogy valóságos infrastruktúrákká váljanak. Olyan pozíciót akarnak elérni az emberek életében, hogy az az érzet alakuljon ki bennük, hogy az adott internetes platform nélkül nem lehet valójában élni. Vagyis, jobban mondva, olyan természetes legyen a jelenlétük az emberek életében, hogy csak akkor tűnjön fel igazán létezésük, ha valami hiány vagy gond van. Ez a célkitűzés az egyik legfőbb mozgatórugója az internetes platformoknak, és ez a fajta társadalmi függőség egy privát platformtól könnyen beláthatóan veszélyekkel jár, és az állami beavatkozás szükségességét vonhatja maga után.
A délutáni szekció fő előadója Robert Post, a Yale Law School professzora és korábbi dékánja volt. Post a jelenleg a társadalomban zajló internetes forradalom lényegét az analógról a digitálisra való átállás folyamatában látja. A közösségi médiát sokszor úgy közelítik meg, mint egy új, de a klasszikusokhoz hasonló tömegtájékoztatási eszközt. Ez azonban egy tévútra vezető álláspont, ugyanis alapjaiban más, mint bármi, ami korábban volt. Az újsághoz képest a rádió és televízió megjelenése kisebb újdonság, mint az internet bármihez képest ezek közül. Forradalmi jelentősége a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható abban a tekintetben, hogy alapjaiban változtatja meg a társadalom működését. A tömegtájékoztatás hagyományos eszközei, mint például az újság vagy a televízió mindenki számára ugyanazt az információt közvetítette. Ha másképpen is gondolkoztak az emberek, másként értékelték az eseményeket, egy közös valóságban tették mindezt. Az volt tehát a közügyekben aktív polgár régen, aki ugyanazt olvasta, mint mindenki más. Ilyen polgárságról azonban nem lehet beszélni, sokkal inkább csak tömeg van a közösségi média világában, ugyanis hiányzik a közös ismeret. Erre a folyamatra egyébként nagyban ráerősít az is, hogy a közösségi média szabályai szerint nem az információ az elsődlegesen fontos, hanem a figyelem elnyerése. Ráadásul a klasszikus médiumok nagyban támaszkodtak az adott kérdésnek a valódi szakértőjére, így a társadalom legkompetensebb embereinek az üzenete jutott el a közönséghez ideális esetben, erre azonban semmiféle garancia nincs például a Facebookon. A közösségi médiában nincsen semmi költsége annak, hogy mennyi embert ér el egy poszt, és nincsen semmilyen időbeli korlát sem. Azonnal lehet széles tömegekhez eljuttatni bármilyen üzenetet. A közösségi média egyúttal gyengíti a nemzeti ügyeket, hiszen nemzetközivé válhat bármely kérdés, ezt csak a felhasználók érdeklődése alakítja. A közügyek természetüknél fogva pedig általában nemzeti közügyek, így ezeknek a diskurzusoknak az interneten zajlása demokratikus kérdéseket vet fel. Egy további jelentős kihívás a közösségi médiával kapcsolatban, hogy elmosódnak a közéletnek és a magánéletnek az eddig ismert határai. Akár egy személyes ügy is válhat közüggyé pillanatok alatt, márpedig a közügyek megvitatása klasszikusan szélesebb lehetőségek között, szabadabban zajlik. Ez a distinkció a szofisztikált társadalmaknak egytől egyig ismérve.
A platformok szabályozásának megannyi más aspektusát vizsgálta a konferencia, amely előadásokat a két fő előadón túl érdemes a téma iránt érdeklődőknek megtekinteni az Információs Társadalom Kutatóintézet Youtube-csatornáján.
Szerző: Krúdy Domonkos Gejza
Fotó: Szilágyi Dénes
