A Népliget Budapest legnagyobb zöldterülete és része a Hungária körutat szinte egyenletes kiosztásban kísérő nagyvárosi parkok övének (Margitsziget, Városliget, Népliget és a tervezett észak-csepeli park). Vasúti és ipartelepek, többsávos autóutak határolják, egészen elzáródva ezáltal a város szövetétől. Talán éppen emiatt az emberek mentális térképén aligha helyezkedik el bárhol is, vagy legfeljebb negatív konnotációkkal társulva. Nemhiába, hiszen az elmúlt 40 évben kevés figyelmet kapott az egykor pezsgő élettel teli, leginkább a Tisztviselőtelep és a Ganz-MÁVAG-kolónia lakosai által látogatott, a város egyik legjobb sétahelyeként emlegetett közpark. A következőkben bemutatásra kerül a Népliget története és a jelenkorban felcsillanó remény a park újjáéledési lehetőségére.
A Népliget múltja
Újkori története 1847-ben indult, amikor a Pest-kőbányai Liget Részvénytársaság a Városligethez hasonló kert létrehozását tervezte Kőbányán, amihez 42 holdnyi, a város által átengedett területeket kapott itt. Feszl Frigyes – a Pesti Vigadó építésze – tervezett vendéglőt a területre, mely számos előnnyel járt volna, de a terv nem valósult meg, azonban az irányt megfelelően kijelölte az ezt követő évtizedekre.
Az egykori bányákból a területen felhalmozódott homok megkötésére ekkoriban indult az akácfák telepítése, melyek közül a legidősebb példány 2015-ig állt.
Az 1867-es Kiegyezést követően a robbanásszerű népességnövekedés következtében szükség volt még városi parkra a Városliget mellett, ráadásul az egykor népparkként szolgáló Orczy-kert ekkor került a Ludovika Akadémiához.
Az első terveket a Népliget átalakításáról Pecz Ármin – a Múzeumkert, József Nádor tér, Eötvös tér tervezője – készítette el, ahol megjelentek fasorral szegélyezett allék, szökőkutak, színpad, gyermekkert, majomszínház és tűzijátéktér is. A terv azonban anyagiak hiányában nem valósult meg.
A következő lépés a park kiépítésében az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt, amely fontos feladatának tekintette a körutak, a tömegközlekedés, az épületek magasságának meghatározása mellett a zöldterületek létrehozását is.
„A fényűzés éppen nem szükséges, csak sok fa s zöld pázsit”
– jelentette ki a Közmunkatanács alelnökeként Podmaniczky Frigyes a városfejlesztés egyik fő törekvését, miszerint minden lehetséges helyen közteret – megfogalmazása szerint „népkertet” – kell létesíteni a már meglévő parkok átalakításával, illetve újak létesítésével, hogy azok egy zöld övezetet képezzenek a városban. Így a Népliget sorsának további rendezését és a terület parkosítását is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa igazgatta. Ennek az akaratnak következményeként Fuchs Emil, Budapest első városi főkertésze vette kezébe a Népliget fásítását. Fuchs nagyszabású tervek helyett kezdésnek városi kertészetet és faiskolát kezdett el kiépíteni úgy, hogy ekkor még sertéstelep, marhajárás és haszonföldek is húzódtak a területen.
A nagy fordulat akkor következett be, amikor a Városliget területén elkezdődött a millenniumi kiállítás építése – és a kieső zöldterületet pótolni kellett. 1889-ben az eddig faiskolaként funkcionáló területen és a mellette fekvő legelőn megindult a népkert kialakítása, az első örökzöldeket ekkor ültették el, mely fenyők mára a park legnagyobb fái között vannak.
1893-ban a főváros új főkertésze, Ilsemann Keresztély már az 1 millió négyzetméteressé nőtt park átalakítását folytatta, akkoriban divatos, angol tájkerti stílusban (jellemző a víz jelenléte mint tájalkotó elem, általában klasszicista stílusú épület áll a kert középpontjában, és nagy gyepterületek borítják a kertet). Neki köszönhető a Népliget mai napig kiemelkedően változatos növényi összetétele, ugyanis Keresztély egy dendrológiai tájkertet – gyűjteményes parkot – hozatott létre, ahol 500 különböző lombhullató fa- és cserjefaj élt. A park főbejárata a Tisztviselőtelep melletti dísztérnél indult, ahol formára vágott tuják és illatozó orgonák várták a sétálókat.
Ebben a korszakban virágzott itt a tömegszórakoztatás és a népligeti vurstli, a mutatványosok külön teret kaptak a szórakoztatásra.
A hatalmas területen kanyargó utak vonzották az autósokat is, az 1920-as években elsőként leaszfaltozták a korábban kaviccsal borított sétányokat, majd megrendezték az első motor- és autóversenyeket. A legtöbb, közel százezer embert vonzó esemény 1936-ban az első gyorsasági autóverseny volt, ami a Grand Prix sorozat része volt, de egészen az 1960-as évekig előszeretettel tartottak itt versenyeket.
A 2017-ben bezárt Planetárium épületét 1977-ben adták át, és ez mint látványosság, bár a korábbiaknál sokkal komolyabb formájában, még képes volt arra, hogy turisztikai vagy tudományos célpont legyen.
Az 1940-es évek második felében a park fejlődése negatív pályára állt: fokozatosan veszített korábbi területéből, egyre több, a parki funkciót zavaró és a park korábbi szerkezeti egységét megbontó létesítmény épült, többek között a közeli MÁV-üzem kiszolgálására egy gőzmozdony-próbapálya.
Jelenkor
2005-ben a Népliget történeti kertként nyilvántartásba vett védett státuszt kapott. A Népliget bár nem újult meg az utóbbi években, annak közvetlen környezetében számos beruházás zajlott, amelyek még inkább szűk keretek közé szorítják a park területét: a Kőbányai út menti egykori Északi Járműjavító területén 2020-ban átadásra került az Magyar Állami Operaház új művészeti központja, szomszédságában előkészítés alatt áll a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. A buszpályaudvar mellett, az egykori Bolyai-laktanya területén felépült a 2022-es kézilabda-Európa-bajnokság helyszínéül szolgáló multifunkcionális csarnok. Tervezés alatt áll a tervezett Déli Körvasút Népligeti vasúti megállóhelye az Üllői út mellett.
Azonban a 664/2021. (III.31.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Radó Dezső Terv, azaz Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve az uniós fejlesztési ciklushoz igazított tervében kiemelt fontosságú projektként szerepel a Népliget megújítása, ami elősegítheti a hatalmas zöldterület újbóli (ki)használását, és a funkcióvesztés következtében létrejött állapot helyreállítását.
A Fővárosi Önkormányzat pedig 2022 augusztusában írt ki tájépítészeti ötletpályázatot a Népliget megújítására, melyre 2023. január 16-ig lehetett benyújtani a pályaműveket. A pályázat célja az volt, hogy zöldfelületi értékeit megőrizve az elzárt, elhagyatott park a fénykorát idéző, sokszínű, élettel teli közparkká váljon. Mindez a történeti kert jellegét tiszteletben tartva, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervekkel valósul meg az elképzelések szerint.
Az eredményhirdetésen nem hirdettek ugyan első helyezettet, de végtére is ez nem terv-, „csupán” ötletpályázat volt. A koncepcionális tervet a díjazottak pályázatából együttesen kívánják létrehozni.
A Radó Dezső Terv keretein belül már számtalan jó példát láttunk, például az Andrássy úti zöldsétány megújítását, a Városháza park kialakítását, a Blaha Lujza tér rendezését, a Jókai tér komplex megújítását, vagy a Bakáts téri projektet, így a Radó Dezső Terv alapján 2030-ig elkészül a Népliget, és újra az egykori élettel teli, de újra gondolt, többfunkciójú arcát láthatjuk majd.
A Radó Dezső Terv keretein belül már számtalan jó példát láttunk, például az Andrássy úti zöldsétány megújítását, a Városháza park kialakítását, a Blaha Lujza tér rendezését, a Jókai tér komplex megújítását, vagy a Bakáts téri projektet, így a Radó Dezső Terv alapján 2030-ig elkészül a Népliget, és újra az egykori élettel teli, de újra gondolt, többfunkciójú arcát láthatjuk majd.
Szerző: Bogdány Virág
Források:
https://rdt.budapest.hu/
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2023/04/kihirdettek-a-nepliget-tajepiteszeti-otletpalyazatanak-nyerteseit
https://enbudapestem.hu/2023/04/06/a-fenyuzes-eppen-nem-szukseges-csak-sok-fa-s-zold-pazsit-a-nepliget-multja
https://welovebudapest.com/cikk/2021/2/16/szabadido-a-varosliget-vetelytarsa-lehetett-volna-de-elhagyott-park-lett-belole-a-nepliget
https://nepliget.budapest.hu/wp-content/uploads/2022/12/Nepliget_KTD_I_KOTET_1213.pdf
https://www.budapestdialog.hu/dialogs/bakats-projekt
https://epiteszforum.hu/eredmenyt-hirdettek-a-nepliget-megujitasara-kiirt-tajepiteszeti-otletpalyazaton