Kiberbiztonság napjainkban: Téged is érint! címmel november 23-án zajlott le a Ludovika Collegium őszi félévének újabb közéleti beszélgetése. Az esemény meghívott vendége Mádi-Nátor Anett, a CyberServices ügyvezető igazgatója, a Ludovika Collegium Boardjának tagja volt. A beszélgetést Szilágyi Bori, kollégiumunk és az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági mesterszakos hallgatója szervezte és moderálta.
Mádi-Nátor Anett a kiberbiztonság és információvédelem területén jelentős tapasztalattal rendelkezik, az állami és versenyszféra tekintetében egyaránt. A szakértő rövid bemutatkozását követően a beszélgetés fókuszába az utóbbi év került, amely a biztonságvédelmi szakma számára rendkívül izgalmas, de egyben nehéz is volt. Ez elsősorban a jelentős technológiai újítások, a felgyorsuló fejlődés következménye. Az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású vívmányának a felhasználói szinten is elérhető, mesterséges intelligencián alapuló szoftverek tekinthetők. Szilágyi Bori moderátori kérdése is éppen erre a témára vonatkozott: kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától, avagy jó, netán rossz dolog-e az AI? Mádi-Nátor Anett szerint alapvetően egy rendkívül hasznos, az ember munkáját nagyban segítő eszközről van szó, de éppen ennyiről; az eszköznek nincsen önálló akarata, hanem emberi utasításra működik. Ebből következik, hogy nem képes öntudatra ébredni, és magától nem is tud „rosszat tenni”. Ellenben az emberi szándék bármikor képes visszaélni az AI által biztosított lehetőségekkel, amit meg kell próbálnunk megelőzni, mégpedig szigorú szabályozással. Hangsúlyozandó, hogy nem a mesterséges intelligencia működését kell keretek közé szorítani, sokkal inkább az azt alkalmazó ember cselekedeteit. Ebben a témában szó esett még az OpenAI legelterjedtebb alkalmazásmódjairól (különös tekintettel a ChatGPT-re), valamint az úgynevezett gépi tanulás és az AI közötti különbségekről.
A beszélgetés során a kibertér veszélyeinek állampolgárokat érintő aspektusai is szóba kerültek. Itt az elsődleges cél annak megakadályozása, hogy a kibertámadások és adatkiszivárgások a társadalom jelentős részének fizikai valóságára is hatással legyenek. Az egyik legnagyobb problémát az általános informáltság hiánya jelenti, ennélfogva felmerült a kiberbiztonság, valamint az információvédelem közoktatásba való beépítésének fontossága is.
Egy másik hosszabban tárgyalt szegmens a GDPR-szabályozás témaköre volt. Elhangzott, hogy az Európai Unió alapvető célja ezekkel a szabályozásokkal az egyéni felhasználók személyes azonosításra alkalmas adatainak védelme. Ezzel szemben más szereplők inkább egyfajta termékként tekintenek ezekre az adatokra, amelyeknek az AI elterjedése óta meredeken növekszik az ára.
Laikus hallgatóként nagyon értékesnek találtam ezt a beszélgetést, ugyanis mindannyiunkat érintő kérdésekről, problémákról kaptunk széles körű tájékoztatást. A tárgyaltak megnyugtatásul is szolgáltak, mivel segítettek helyre tenni jórészt hiányos, azzal együtt ijesztő távlatokat öltő ismereteinket az AI-ról és az általános kiberfenyegetettségről.
Szerző: Csapody Sebestyén
Fotó: Sarnyai Benedek Máté