A Ludovika Collegium október 1-én megrendezett közéleti beszélgetésének vendége Zsódi Viktor piarista tartományfőnök volt, akivel Kecskés Barnabás, a Ludovika Collegium és a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakos hallgatója beszélgetett a piarista rendről, valamint az egyház előtt álló kihívásokról.

Az esemény első részében Zsódi Viktor a piarista rend történetét ismertette. Kiderült, hogy a szerzetesrend magyarországi megtelepedése egy időre tehető az iskolarendszer kialakulásával, amely elősegítette elterjedésüket, hiszen oktatórendként működtek, és ez a szerepük mai napig meghatározó.

Hangsúlyozta, hogy bár nehéz lenne egyetlen konkrét feladatot megnevezni a magyar tartomány vezetőjeként végzett tevékenységei közül, kiemelte a világszintű tartományfőnökök találkozóját, amely mindig lélekemelő esemény. Ezeken az összejöveteleken egymás támogatása, a problémák átbeszélése és a megoldások keresése kerül a középpontba. Ezen túlmenően bemutatta egy átlagos napját, amely hajnalban a feladatok összegzésével kezdődik, és késő este a rendtársaival folytatott beszélgetésekkel ér véget.

A piarista iskolákról elmondta, hogy rendkívül magas színvonalon működnek, és napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a fiatalok nevelésében nem csupán a tudományokra, hanem a lelki fejlődésre és a szabadidőre is nagy hangsúlyt fektetnek, ami vonzóbbá teheti intézményeiket a világi iskolákhoz képest. Ebben a jelenlévő volt piarista gimnazista hallgatóink is egyetértettek vele.

A későbbiekben Zsódi Viktor a 2022-es népszámlálás statisztikai adataira is reagált, mely szerint közel egymillióval kevesebben vallották magukat római katolikusnak, mint korábban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egyháznak saját nyilvántartása van, így az állami adatgyűjtés nem feltétlenül mérvadó, főleg, hogy a népszámlálás során számos más kérdésre is válaszolniuk kellett az embereknek. Ugyanakkor elismerte, hogy az egész Európára jellemző tendencia, miszerint lazul a keresztény identitás, Magyarországon is megfigyelhető. Szerinte ez részben annak köszönhető, hogy a közbeszéd és az emberek érzelemközpontúbbá váltak, míg a katolikus egyház inkább racionális válaszokra fókuszál, ezért ezen a területen fejlődésre van szükség.

Ezzel szemben kiemelt két olyan példát, ami alapján az egyház a fejlődés, a digitális korral való haladás útjára lépett: a bankkártyás perselypénz fizetésének lehetőségét, valamint a misék online, élőben történő közvetítését. Utóbbit nem túlságosan pártolja, mert könnyen az emberek elidegenedéséhez vezethet a személyes kapcsolat hiánya miatt. Zárásként a hallgatói kérdések kaptak teret, ebből megtudhattuk, hogy a piarista tartományfőnök lényeges feladatnak tekinti annak a felfogásnak a megváltoztatását, hogy az egyház csupán a papok alkotta közösség, hiszen minden megkeresztelt ember része annak.

Írta: Kovács Máté
Fotó: Sarnyai Benedek Máté