A jogászi pálya világszerte rendkívül elismert és nagy felelősséggel járó hivatás. Hosszú évekig tartó tanulás, majd kevésbé előkelő munkahelyi beosztás után juthat el valaki oda, hogy a szakmában magabiztosan mozogjon és kiemelkedő legyen. A szakma időigényességéből fakadóan felmerül a kérdés, hogy nőként hogyan egyeztethető össze egy ilyen komoly pálya a családi és magánélettel. Ha pedig beszélünk a családalapítás nehézségeiről, fontos kitérni a nemi különbségekre, sztereotípiákra is, amely a nőket érheti jogászi hivatásuk során. Ezt a témát járták körül október 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megtartott, Női hangok a jogi pályán című rendezvényen, melynek keretében személyes tapasztalatairól mesélt három jogász nő, akik nemcsak a szakmájukban, de a családi életükben is sikeresek.
Jur. dr. Szívós Mária magyar jogász, bíró, címzetes egyetemi tanár, édesanya és nagymama, 2011 és 2023 között az Alkotmánybíróság tagja. Szegeden szerzett jogi diplomát, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a rendszerváltás előtt ügyvédként dolgozott Csongrád megyében. 1993-ban lett bíró a budapesti II. és III kerületi bíróságon, büntető ügyszakon. Két évvel később meghívták tanítani a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karára, ahol a mai napig oktat. 2008-tól a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácselnöke. 2011 júniusában az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta. Pozícióját szeptember elsejével vette át, megbízatása tizenkét évre szólt, ami 2023-ban járt le.
Dr. Gyeney Laura magyar jogász, egyetemi docens és édesanya, aki az EU-jog területén szerzett kiemelkedő szakértelmet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezető-helyettese, és doktori témavezetőként is dolgozik. Elsősorban az uniós polgárság és a kisebbségi jogok kérdéseire specializálódott, kutatási területei közé tartozik a szabad mozgás joga és a nemzeti korlátozó intézkedések jogi aspektusai. Több tudományos publikációval rendelkezik, emellett a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, és aktív szereplője a tudományos közéletnek Magyarországon.
Dr. Pogácsás Anett, magyar jogász és édesanya, 2005-ben szerezett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, majd továbbtanult a Radboud University Nijmegen-en, míg 2010-ben diplomát szerzett az angol és európai uniós jog területén a Cambridge-i Egyetemen. Jogi szakvizsgáját 2009-ben tette le, és 2017-ben szerezte meg a PhD-fokozatát. Habilitációját 2023-ban fejezte be. Oktatási tevékenysége mellett több egyetem és szakmai szervezet tagja. Számos elismerést kapott, például a Pro Facultate-díjat és az OTDT Mestertanár Aranyérmet. Emellett tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek és a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek is.
A kerekasztal-beszélgetés vendégei megosztották nehézségeiket, mely karrierjük során felmerült, nemükből és családi állapotukból fakadóan. Sokan eleve úgy vélik, hogy a jogászi szakma mellett nem lehet családot vállalni, mert a kettő együtt nem megy, vagy csak nagyon nehezen. Erre azonban egyöntetűen azt válaszolták a meghívottak, hogy ez így nem igaz. Akkor nehéz a családot és munkát összeegyeztetni, ha az ember nem szereti, amit csinál, ha a munka nem okoz neki örömöt. De ez az összes karrierpályára érvényes. Amennyiben valaki szereti, amit csinál, inspirálja őt a munka, és szívesen megy dolgozni, onnantól csak szervezés kérdése, hogyan fér el mellette a család. Mindezt jól illusztrálja, hogy az egyik előadó gyermeke is ott ült a sorok között, és a rendezvény alatt német házit tanult, amiről az anyukája viccesen meg is jegyezte, hogy hazafele kikérdezi. Előfordult már olyan is, hogy „a fülben szólt” a Teams-meeting, és azzal párhuzamosan készült az ebéd a családnak, vagy épp otthon van náthásan a legkisebb, nyűgös kisfiú. Megesik, hogy a sok utazás miatt online családi beszélgetések zajlanak esténként; valamit mindig ki lehet találni, hogy a munka mellett elférjen a család, és fordítva. Összességében egy nőnek jó is az, ha élete két pilléren áll. Egyrészt képes is rá, másrészt úgymond „kimenekülhet” az egyik hivatásból a másikba, ha szükségét érzi, ennélfogva kiegyensúlyozott mederben tarthatja az életét. A jogi diploma pedig rugalmas, azaz nagy az átjárhatóság, és rengeteg irányban el lehet helyezkedni vele, illetve könnyen kialakítható mellette egy egyedi életstílus. Így sok múlik azon, miként priorizál egy nő, természetesen életszakasztól függően is. Ami biztos: munka és család mellett a társasági élet teljes mértékben korlátozódik, ezt a részét biztosan el kell engedni, amíg a gyermekek kicsik.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha belefér a jogi karrier mellett a család, van-e arra recept, hogyan kell jól csinálni, mikor érdemes gyereket vállalni. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy a párkeresés, pontosabban az „igazi” megtalálása nem rajtunk múlik; bár azt mondják, az egyetemen lehet a legjobban ismerkedni, és egyikük így ismerte meg leendő férjét is. Volt, aki már a húszas évei elején megházasodott, és az egyetem alatt vállalt gyermeket, de olyan is, aki csak 29 évesen szülte az elsőt. Nem az életkoron múlik, hogy mikor érdemes családot alapítani, hanem a jogi hivatás elmélyültségén. Azt javasolták a meghívottak, hogy mindenképp érdemes a szakma elejére tervezni a gyermekvállalást, hiszen akkor még kevés tapasztalattal rendelkezik egy kezdő jogász, rengeteg kudarccal és nehézséggel kell szembesülnie, ezért ideális az első pár munkaév után másképp megerősödni. A család szempontjából is jobb, ha az anyuka minél fiatalabb, de nem is ezen múlik leginkább, hanem a nagyszülők életkorán, ugyanis hatalmas segítség, ha ők még élnek, és tudnak segíteni egy elfoglalt, elsőgyermekes párnak. Az előadók is hálásan emlékeztek vissza a saját, illetve párjuk szüleire, akik mindenben támogatták őket, lett légyen szó tanulásról, háztartásról vagy a gyerekkel való foglalkozásról. Akinél pedig a nagyszülők már nem tudnak jelen lenni, ott is kiemelendő az összes rokon vagy barát segítsége, főleg, hogy ez hosszú távon is fontos, hiszen ha a gyerekek már nagyobbak, amíg a szülők nyaralnak vagy kikapcsolódnak, addig is kell valaki, aki vigyáz rájuk. Ez alapján elmondható, hogy a család nem csak azért jelentős, hogy mikor és hogyan vállaljuk a jogászi szakma mellett, hanem hogy milyen családból, környezetből jövünk mi, kik tudnak segíteni minket mind a karrier, mind a magánélet területén. Bár így is jár lemondásokkal a családvállalási történet: színházba, moziba nincs már idő járni, ugyanakkor jelentősen könnyebb úgy logisztikázni, ha az ember szerez magának egy olyan támogatói kört, akik beugranak, ha például menni kell a gyerekekért a suliba.
Mindemellett a legeslegfontosabb: a jó férj. A házasság és a párkapcsolatok nagymértékben befolyásolják az érzelmi, fizikai és anyagi jólétet. Egy jó férj érzelmi támaszt nyújt, amely létfontosságú a női jólét szempontjából. A boldog házasság segít fenntartani az érzelmi stabilitást, csökkenti a stresszt, és hozzájárulhat a mentális egészség megőrzéséhez. Nőként nem csupán a hagyományos értelemben vett támasz szempontjából fontos, hanem mint egyenrangú társ és partner, aki segít a személyes fejlődésben, a karrierépítésben, akivel közösen építhető a jövő. Az érzelmi és anyagi biztonság, a közös értékek mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a hosszú távú boldogsághoz és a kiegyensúlyozott élethez, amely elengedhetetlen a jogászi hivatás mellett. Kiváló példa erre az egyik beszélgetőpartner férje, aki az előadás alatt helyette javította a dolgozatokat, vagy akinek a férje munkahelyet váltott, és hosszú időn keresztül alig dolgozott, hogy a családi életben ugyanúgy részt tudjon venni. Sokszor az ambiciózus és sikeres nők nehezebben találnak párt maguknak, mert a férfiaknál előfordul, hogy nem szívesen látják, hogy párjuk sikeresebb náluk. Erre a vendégek azt válaszolták, hogy a jó férj nemcsak elfogadja, ha a párja kiemelkedő a karrierjében, hanem örül is a szeretett nő sikerének. Összefoglalva tehát a jogászi hivatás mellett nőként bátran lehet családot vállalni, mert a nők képesek a kettő összeegyeztetésére. Ahhoz azonban, hogy ezt minél nyugodtabban és kiegyensúlyozottabban tudják megvalósítani, segítséget jelent, ha a család vagy a barátok aktívan tudnak támogatást nyújtani ebben. Ami pedig nélkülözhetetlen, az a jó férj, aki a nő mellett egyenlő partnerként vállal szerepet a család minden mozzanatában. Így a gyermekvállalás után ugyanolyan lendülettel tudnak visszakapcsolódni a nők a munka világába, minden gond nélkül.
Írta: Stiblár Melinda
Az esemény borítóképének forrása: Facebook
