Tovább folytatódtak a Ludovika Collegium által szervezett közéleti beszélgetések, melynek keretében április első keddjén Antal Andrea, az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályának főosztályvezetője látogatott el hozzánk annak apropóján, hogy betekintést nyerhessünk az úgynevezett „hungarikumok” fogalmába és kulturális jelentőségébe, érintve a szabályozási folyamatot, valamint a kiválasztás kérdéseit.
Antal Andrea több mint tíz éve, 2014-ben került a Hungarikum Főosztályra, ahol 2015-óta tölt be vezetői pozíciót. Bár agrármérnökként kevésbé szeretett volna irodában dolgozni, ám rövid időn belül ebben a közegben mégis megtalálta a számításait. Arra a kézenfekvő kérdésre, hogyan is lesz valamiből hungarikum, egészen a 2012. évi XXX. törvényig kell visszamennünk, amely rendszerszerűen meghatározza a hungarikummá nyilvánítás folyamatát egy szabályozott kiválasztási mechanizmus mentén. Ennek értelmében, ha valaki számára értékként nyilvánul meg egy épület, étel, termék, sportág stb., akkor azt fölterjesztheti a helyi önkormányzat által megalakított települési értéktár bizottsághoz, amely ezek után fölveheti a Települési Értéktárba, így nemzeti értékké minősítve azt. Ezután felsőbb szintre lehet felterjeszteni, először vármegyei értékké, majd kiemelkedő nemzeti értékké válhat, ezek után lehet kérvényezni a Hungarikum Bizottságtól, hogy az adott kiemelkedő nemzeti értéket hungarikummá nyilvánítsák. Az egész folyamat egy alulról jövő kezdeményezés, amelyet bárki elindíthat, csupán a kitöltött formanyomtatvány mellé fotókat és ajánlólevelet kell csatolnia a témában járatos szakértőktől.
Ma megközelítőleg 12 ezer települési érték, 155 kiemelkedő nemzeti érték és 94 db hungarikum létezik, de a lista napról napra bővül. A Hungarikum Bizottság 21 tagja dönti el, akár hosszas vitákat követően is, hogy mi válik hungarikummá. A főosztály által hirdetett Hungarikum pályázatok által pedig már több mint 3 ezer kedvezményezett jutott hozzá, közel 7,5 milliárd forintnyi támogatáshoz. Vannak olyan értékek, amelyek akár hungarikumok is lehetnének, ám különböző okokból kifolyólag ez még nem valósult meg. Vegyük például a mangalicát, amely egy elismert őshonos állatfajta, mégsem tekinthetjük hungarikumnak, ugyanis egyelőre senki nem kezdeményezte a hungarikummá nyilvánítás szándékát a bizottság felé, hiszen a termelők magától értetődőnek veszik, hogy a mangalica „hungarikum”. Hasonló indokból – azaz nem készített még javaslatot senki – a Túró Rudi sem vált nemzeti értékké, bár nagyon sokan tartják meghatározó, ismert és elismert magyar terméknek.
Mindezek után azonban jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy akkor mégis mi célból hozták létre a hungarikum törvényt? A hungarikum minősítést elnyerő entitás (termék/település/állatfaj stb.) elsődleges célja, hogy. jelképezze a magyar kultúrát, a magyar szellemiséget és értékrendet a nemzetközi színtéren, terjesztve Magyarország jó hírnevét. Értékeinket fontos megőrizni a jövő generációi számára, továbbá a program támogatja a hungarikumokat előállító termelőket abban, hogy kiteljesedjenek. Fontos szempont, hogy a diplomáciai kapcsolatokban remek ajándékként tudnak szolgálni a hungarikumok, gondoljunk csak bele, hogy a tokaji aszú vagy a törkölypálinka mennyivel impozánsabb hatást kelt egy megbeszélés során, mint a nem magyar kötődésű alkoholok (pl. a whisky vagy a konyak). A Hungarikum Főosztály kiemelt célja, hogy résztvevőként és szervezőként is szerepeljen eseményeken. Ennélfogva az idei évben jelen lesznek például az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) is.
Az est adott pontján főosztályvezető asszony prezentált egy rövid videós anyagot is, melynek révén a Hungarikum Főosztály által szervezett balatongyöröki Kárpát-medencei Hungarikum Vetélkedőbe nyertünk betekintést. Örömteli volt látni az általános és középiskolás korosztályok számára rendezett versenyen a mosolygós arcokat, azt a hatalmas lelkesedést, amellyel a hungarikumokhoz köthető aktivitásokon (úgymint a kürtőskalács sütés, lángoskészítés, sólyomreptetés) részt vettek. A vetélkedő részeként a csapatok a saját helyi hungarikum kezdeményezésüket is bemutatták a zsűrinek, akik ez alapján hirdettek győzteseket. A főosztály különböző kiadványokkal is rendelkezik (Mi, magyarok; Hiszek egy hazában; Elindultam szép hazámból), amelyek a hungarikumokat, a külhoni nemzeti értékeinket, valamint a külföldön élő prominens magyar személyeket mutatják be.
Az előadás sikerét jól mutatja, hogy a közönség soraiból csak úgy záporoztak a kérdések főosztályvezető asszony felé menet közben is, példának okáért a Túró Rudi hungarikummá válása központi témává nőtte ki magát a hallgatók körében. Amellett, hogy a közéleti est betekintést adott a magyar állam úgynevezett „soft power” fegyvertárába, egyúttal inspirálta is a hallgatóságot, hogy elgondolkodjon rajta, vajon még mi illeszthető be a hungarikumok közé, és hogyan lehetne ezeket minél sikeresebben menedzselni a legkülönfélébb fórumokon. Szimpatikus a kezdeményezés alulról induló aspektusa is, aminek köszönhetően az egész magyar társadalmat képes reprezentálni, így adott a lehetőség, hogy a kiválasztott terméket, helyszínt, értéket teljes mértékben hungarikummá avassa.
Szöveg: Ollár Levente Richárd
Fotó: Koltai Álmos
