A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara szervezésében, a Széchenyi Díszteremben került megrendezésre a Diploma és gyermekvállalás című konferencia. A négyórás esemény során a résztvevők államtitkári, miniszteri beszédeket hallhattak arról, hogyan támogatja a magyar kormány a fiatalok családalapítását, és mit tesz azért, hogy a diploma megszerzése és a gyermekvállalás között ne kelljen választani. A kerekasztal-beszélgetéseknek köszönhetően az érdeklődők a téma nemzetközi helyzetére is nagyobb rálátást nyerhettek. Az eseményt Deli Gergely, az NKE rektorának köszöntőbeszéde nyitotta meg, a hallgatóság soraiban sok fiatalt lehetett látni, a téma iránti érdeklődésük és annak saját életükre vonatkozó aktualitása okán.

Rektor úr kiemelte, milyen jelentős a téma, nem csak hazánkban, de az Európai Unióban is. A kormány célja 2010 óta a közpolitikában és minden egyéb területen a magyar családok fókuszba helyezése. A 2011-es történelmi mélypont óta hazánk termékenységi mutatója folyamatosan javul, ez azonban nem mondható el az Unióról: az eddigi legrosszabb statisztikát mérték a közelmúltban.

A Draghi-jelentés kapcsán rektor úr hangsúlyozta, hogy a régió versenyképessége növelésének döntő összetevője a demográfiai problémák megoldása. Véleménye szerint a háború, valamint az azzal járó biztonságérzet romlása és a jövő bizonytalansága is hozzájárul a családalapítási kedv csökkenéséhez. Kiemelte, azért is fontos a diplomaszerzésről és a gyermekvállalásról együtt beszélni, mert itthon a 20-40 éves nők között minden harmadik felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ebbe a csoportba értve az édesanyákat is, így külön figyelmet kell fordítani arra, hogy minél több lehetőség közül választhassanak annak érdekében, hogy a két fontos mérföldkő közül ne kelljen választaniuk, hanem mind a kettőt elérhessék.

Deli Gergely nyitó gondolatait Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszéde követte. „A jövőt az a nemzet nyeri, amely megérti, hogy a fiatalok támogatása nem költségvetés, hanem a legnagyobb befektetés. Mi magyarok ezt értjük.”– kezdte beszédét. Miniszter úr kiemelte, hogy a felsőoktatás terén igen jól szerepel hazánk, a magyar egyetemek nemzetközi ranglétrán is egyre előkelőbb helyeket foglalnak el, több szakunk nemzetközi toplistákon is szerepel. A hozzáférés is szélesebb, minden évben több mint 120 ezer felvételiző adja be jelentkezését valamely magyarországi felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők közül minden második vidéki egyetemen kívánja folytatni tanulmányait. Mindezek mellett minden harmadik diák 30 év feletti, ez azt mutatja, családalapítás után is megéri tanulni és diplomát szerezni. Ehhez számos segítséget nyújt az állam: állami ösztöndíjak vehetők igénybe, valamint gyermekszületés esetén a passziválási idő számítása is megváltozik. Diákhitel-konstrukciókkal szintén számolhatnak a fiatal családok, visszafizetési kötelezettségünk gyermekszámtól függően változik, három gyermek vállalása esetén meg is szűnik. Szintén anyagi jellegű támogatás, hogy a 30 év alatti szülők automatikusan átsorolódnak államilag támogatott státuszba, valamint azon szülők, akiknek 14 év alatti gyermekük van, egyéni tanrendet kaphat ennek okán. A fiatalok életkezdésének támogatását illetően kiemelte a 25 év alattiak Szja-mentességét, a lakástámogatásokat, valamint a CSOK és a CSOK Plusz bővülő lehetőségeit.

Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár egyetértett az előtte szólókkal, továbbá ő a legfontosabb teendőt a támogató környezet megteremtésében látta, állami és intézményi szinten egyaránt. Megosztott a hallgatósággal ezzel kapcsolatban személyes tapasztalatokat is, illusztrálva azt, milyen nehéz is a gyermekvállalás és a diplomaszerzés egy időben történő megvalósítása. Kiemelt néhány adatot a felsőoktatásban és szakképzésben való részvétel megoszlási arányában nők és férfiak között. Felsőoktatásban enyhe női többség észlelhető, 55-45 százalékos a megoszlás, míg szakképzésben a férfiak vesznek részt nagyobb számban. A legnépszerűbb képzések a női hallgatók között a humán, tanár, bölcsész, gazdálkodási, gazdasági és az orvostudomány területei. Az oktatók esetében a nemek megoszlása közel 50-50 százalékos, a kutatók között több férfi található. Futólag megemlítette a már korábban elhangzott diáktámogatásokat, majd kiemelte a doktorandusz hallgatók segítésével jelentőségét. Ezen a téren van lehetőség például a disszertáció halasztására, egy helyett három évvel. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma is jelentős segítséget nyújthat a diákoknak.

Szalai Piroska miniszteri főtanácsadó a termékenységi rátáról és az ahhoz fűződő arányszámokról beszélt. Kifejtette, annak növekedése nem a GDP-vel arányos, nagyban befolyásolja a leendő szülők biztonságérzete és a jövőbe vetett bizalom. Egyetértett az előtte szólókkal, a diplomások számának és arányának növekedése miatt kiemelten fontos a családalapításban való támogatás. Még az európai átlagtól is nagyobb a növekedés hazánkban, valamint a térségben nálunk a legmagasabb a 40 év alatti fiatal diplomás nők foglalkoztatottsága. Mindezek mellett alacsonynak számít a fiatal nők túlképzettsége. Az életkori megoszlásban is megfigyelhető, hogy gyakran a karrier kerül előtérbe a családalapítás helyett, az anyák csupán harmada vállal gyermeket 30 éves koruk előtt, háromnegyedük pedig ezen életkor után, emiatt is fontos minél több támogatást biztosítani számukra.

Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a család és a munka közötti egyensúly megteremtésének nehézségeiről beszélt. Elsődlegesen a családok anyagi helyzetének romlását jelölte meg problémaként. Kiemelte, fontos, hogy a gyermekvállalás ne okozzon romló anyagi állapotot, ezért szükségesek a családtámogatási intézkedések. Szintén megemlítette az Szja-mentességet, és a GYED és CSED változásait az elmúlt években. Az egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a gyermek biztos helyen legyen, amíg szülei dolgoznak, és azon szülőknek is adott legyen ez a lehetőség, akiknek a nagyszülők nem tudnak segítséget nyújtani. Ebben jelent nagy előnyt a bölcsődei rendszer, valamint a kötelező és ingyenes óvodai ellátás, csecsemőkorban pedig kiemelt segítséget jelenthet a védőnői hálózat. Harmadik elemként az otthonteremtést említette, amely elősegítésében a lakhatási támogatások, az otthonteremtési támogatások, valamint a babaváró támogatás említhető meg. Mindezek megvalósításához elengedhetetlen a források megléte és a megfelelő gazdasági erő.

Egy rövid szünetet követően kerekasztal-beszélgetésekre került sor. Az első panel vendégei a diplomaszerzés jelentőségéről értekeztek. Uzsák Katalin területi közigazgatás működtetésért felelős helyettes államtitkár szerint minden elsajátított kompetencia hasznos, azonban nem nélkülözhetetlen a diploma, a szakképzés sem elvetendő. Szemeryné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere ezzel az állásponttal egyetértett, Petró Csilla egyetemi docens szintén ezen az állásponton volt. Szó esett a közigazgatásban való elhelyezkedés népszerűségéről, egyetértettek a vendégek abban, hogy manapság egyre népszerűbb opció a pályakezdő fiatalok között is, de sokat kell még változtatni, modernizálni ahhoz, hogy a Z generáció számára is igazán csábító opcióvá váljon. A család és karrier összeegyeztethetőségében is megegyezett a vélemény, nehéz volt igazodni az új helyzethez, lemondásokkal járt, de igyekeztek megtalálni az arany középutat, melyre mindenkinek jó rálátása volt, lévén mindannyian édesanyák. Ebből következő lépés, hogy a munkába való visszatérés nehézségeit is mind a három hölgy ismerte. Több fontos szempont is megjelent a válaszaikban, mint a támogató háttér megléte, a munkahely részéről való rugalmasság elengedhetetlensége, valamint a munkahelyi közösségnek törekednie kell arra, hogy a távollévő kolléga a közösség tagja maradjon. A közigazgatási dolgozók generációváltásának esetében a „közig” emberarcúságának bemutatását kiemelt pozitívumnak találták. Az ösztöndíj- és mentorprogramok, állásbörzék, nyílt napok mind előnyt jelentenek, a duális programmal együtt szakmai tapasztalatot nyerhetnek a résztvevők. A rendezvény utolsó eseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, ahol a meghívott szakértők a téma nemzetközi helyzetét vizsgálták.

Dörstelmann-Fodor Kinga, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatóhelyettese borúsan látta a németországi helyzetet. Az utolsó családbarát intézkedések 2007-ben voltak, vannak ugyan ingyenes óvodai helyek, azonban nagyon szűkös a létszám, több százezer férőhely hiányzik a megfelelő ellátáshoz, már a terhesség ideje alatt fel kell iratkozni a várólistára, ha a gyermek kétéves korában vissza szeretne térni a munkába az édesanya. A szakértők Franciaország tekintetében elmondták, hogy az elmúlt 10-15 évben romló tendencia mutatkozott a családok támogatása terén, melynek legnagyobb problémája a lakhatási válság. Lengyelország példája sem jobb sajnos, Rosonczy-Kovács Mihály ismertette a romló termékenységi ráta adatait. Vannak kezdeményezések, mint például a nagycsaládosok kártyája, amely bizonyos kedvezményekre jogosít, a gyermekenként járó összegszerű támogatás, a nagymamák támogatása, ám a csökkenő tendencia az elmúlt években még nem fordult meg. Szalai Piroska egyedinek látja a magyar rendszert. Hozzátette, a demográfiai csökkenést a migránsok fogadása helyett inkább a természetes szaporulat csökkenésének akadályozásával kellene megoldani.

Szöveg: Ihracska Mirtill Hanna
Fotó: Szilágyi Dénes