A Ludovika Collegium közéleti estjén ezúttal Dr. Feledy Botond külpolitikai elemző, az LC Board tagja volt a vendég, akivel Ollár Richárd, az LC és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi védelem- és biztonságpolitikai alapképzésének hallgatója beszélgetett. Az este során szó esett a globális politikai és gazdasági erőviszonyokról, az amerikai bel- és külpolitikai trendekről, valamint a mesterséges intelligencia jelentette új kihívásokról.
Feledy kiemelte, hogy jelenleg kutatásainak fókuszában a mesterséges intelligencia áll, amely nemcsak technológiai, hanem morális kérdéseket is felvet. Az AI fejlődése olyan döntéshozatali szituációkat hoz el, amelyek újraértelmezik az emberi felelősséget – legyen szó annak akár háborús, akár gazdasági alkalmazásáról. A szakértő hozzátette, hogy ennek kapcsán szakmai hálózatok szerepe is egyre fontosabbá válik ebben a gyorsan változó térben.
Amerikai érdekérvényesítés és geopolitikai kihívások
Az Egyesült Államok külpolitikáját Feledy szerint továbbra is erősen meghatározza az üzleti érdekérvényesítés. Donald Trump hivatalba lépésének első 100 napjában az infláció kordában tartása, valamint a kereskedelmi nyomásgyakorlás – például exportkorlátozások vagy technológiai kontroll formájában – központi szerepet kapott. A globális politikában ugyanakkor Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea összefonódó érdekei új erőtereket alakítanak ki, míg a Közel-Kelet esetében az Ábrahám-egyezmények jövője egyre inkább Irán bevonásától függ. Erre lehetőséget teremthet a Hezbollah elvesztése, amely komoly stratégiai veszteségként értelmezhető az Iszlám Köztársaság számára, ugyanakkor az iráni háttér továbbra is komoly tényező marad – különösen az Arab-félszigeten aktív huszi mozgalommal kiegészülve.
Az ukrajnai háború és az orosz stratégia
Az orosz-ukrán háború kapcsán Feledy arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz társadalmi érdek, a nemzetbiztonsági megfontolások és Vlagyimir Putyin személyes elképzelései között egyre kisebb az átfedés, ami az autoriter berendezkedéseknél rendszeresen előkerülő folyamat. A szakértő hozzátette, az orosz szuverén pénzügyi alap – amelybe az elmúlt két évtized olaj- és gázbevételeit csatornázták be – 75 százalékát már felemésztette a háborús gépezet finanszírozására. További finanszírozási problémákat okozhat Oroszország számára az OPEC (Organization of the Petroleum Exporting Countries – a szerk.) kitermelésének növekedése és az ebből következő olajárzuhanás, amelyek további nyomást gyakorolnak Moszkvára.
Európa válaszút előtt
A beszélgetés záró szakaszában Európa geopolitikai és gazdasági pozíciója került fókuszba. Az európai autóipar különösen érzékenyen reagál az amerikai intézkedésekre, amelyek hol kedvezően, hol negatívan érintik a kontinens gazdaságát. Németország szerepe kulcsfontosságú lehet: a kérdés, hogyan fogja a Merz-adminisztráció felhasználni az országban felhalmozott jelentős – mintegy 10-15 ezer milliárd eurós – lakossági megtakarításokat. Feledy hangsúlyozta: a tőkepiaci integráció előmozdítása és a klímaváltozás hatásaira adott válaszok meghatározzák majd Európa jövőbeli súlyát a világpolitikában.
Írta: Faragó István
Fotó: Tinkó Máté