December 2-án inspiráló est zajlott a Ludovika Collegium (LC) Aulájában, ahol a közéleti beszélgetéssorozat legújabb vendége Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. A közvetlen hangvételű eseményt Ollár Richárd, az LC és az NKE Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai mesterszarkos hallgatója moderálta.

A moderátor kérésére a beszélgetés elején az államtitkár úr felvázolta életútjának főbb állomásait. A hallgatóság megtudta, hogy Soltész Miklós a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd 1988-ban szerzett városgazdász üzemmérnök diplomát az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán. A pályakezdéssel kapcsolatban a közszolgálat fontosságát hangsúlyozva kiemelte: „Mielőtt bárki politikai pályafutásba kezdene, már azt megelőzően is érdemes mindenképp különféle módokon a »köz«-t szolgálnia.”

A vendég pályaképe hűen alátámasztotta ezen állítását: a politikai vezetői szerep elérése előtt számos, egymásra épülő szakmai és önkormányzati tapasztalatot gyűjtött. Pályafutásának meghatározó állomásai közé tartozott többek között az önkormányzati képviselői tisztség betöltése Budajenőn, a Fővárosi Közgyűlésben való részvétel, a Cisztás Fibrózis Egyesület főtitkári munkája, valamint a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban betöltött miniszteri kabinetfőnöki pozíciója.

Soltész úr mély elhivatottsággal beszélt a politika iránti szeretetéről és annak szépségeiről, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy erre a pályára testben és lélekben egyaránt fel kell készülni.

Amikor a moderátor a politikai pályával járó kritikák és nehézségek kezeléséről kérdezte, államtitkár úr a hitét és a rendszeres imádságot említette megtartó erőként. Megjegyezte, hogy a destruktív, gyalázkodó hangvételű kommenteket tudatosan kerüli, azokkal már igyekszik nem foglalkozni. Elmondása alapján a legnagyobb személyes lelki terhet a családtagjait érő támadások jelentik. Megjegyezte, hogy a nyilvános politikai szereplésnek kitett személy kötelessége, hogy felkészítse önmagát és szeretteit is ezekre a kihívásokra.

Annak kapcsán, hogy miként lehet kitűnni a közszolgálati szférában, Soltész Miklós a következő tanácsot adta a hallgatók számára: „Érdemes egy specifikus területet alaposan megismerni, megtanulni, és annak szakértőjévé válni.” A megfelelő vezetői szerepvállalás megközelítéséről beszélve kiemelte: a valóban sikeres vezető hozzáértő, egyes területeket mélyebben ismerő kollégákkal veszi körül magát. Egy olyan vezető, aki például féltékeny beosztottjai kvalitásaira, hosszú távon biztos, hogy nem állja meg a helyét. A jó vezető felismeri, hogy a csapat ereje a tagok sokszínű tudásában rejlik.

A tudástranszfer és az oktatás vonatkozásában az államtitkár úr a nevelés témakörére tért át, kiemelt figyelmet szentelve a következetességnek mint alapvető értéknek. Fontosnak nevezte, hogy a diákok már fiatalon elsajátítsák a rendszerszerű életvitelt, és jó mintákat lássanak a hétköznapi ciklikusságra, illetve a munka és a tanulás ütemére. Kiemelte, hogy ez a fajta ritmus kialakítása alapozza meg a kitartás és a fegyelmezettség képességét, melyek egyébként elengedhetetlenek a közszolgálatban – és az élet bármely területén – elérhető, tartós sikerekhez.

Amikor a siker fogalmáról kérdezték, államtitkár úr a fogalmat alapjaiban járta körbe, majd az őt inspiráló tényezőket is feltárta. Véleménye szerint az egyik legszebb dolog, ha valaki meg tudja tanítani környezetének, hogy örüljön az élet apró részleteinek, emellett aki tovább tud adni egyfajta derűs életörömöt. Rámutatott arra, hogy a napi kihívások és nehézségek mellett is észre kell vennünk a minket érő sok-sok szépséget.

Hangsúlyosan a fiatalokhoz szólva türelemre intett. Soltész úr elmondása szerint fontos, hogy fokozatosan, lépésről lépésre haladjanak az útjukon, hiszen minden életszakasznak és állomásnak megvan a maga értelme. „Sem az életben, sem a hivatásodban nem lehet kihagyni bizonyos állomásokat, hiszen anélkül nem tudhatod, mit várhatsz el másoktól.” – fogalmazott.

Az eddigi tapasztalataira tekintettel államtitkár úr meggyőződése, hogy a ranglétra kezdetétől érdemes bejárni az utat, hogy valaki megfelelő vezetővé váljon. Hangsúlyozta, hogy érdemes az élet minden területén szem előtt tartani a „köz” szolgálatát, a szó legnemesebb értelmében: minden nap meg kell találni, hogy éppen az adott pillanatban, aktuálisan ez mit jelent, mert így lehet jó alapokat kialakítani egyéni és közösségi szinten egyaránt.

„Használjatok ki minden alkalmat arra, hogy kapcsolatot teremtsetek az emberekkel.”

Végezetül államtitkár úr a kommunikáció erejét hangsúlyozta, különösen a vezetői szerepkörökben. Kiemelte a fiatalok számára, hogy rendszeresen legyenek kedves gesztusaik, szavaik a kollégákhoz, továbbá törekedjenek arra, hogy megértsék, mi zajlik a körülöttük élők életében.

„Minél jobban ismered a kollégákat, annál többet tudsz kihozni a közös munkából, ezzel a lehető legszebb eredményeket elérve.”

A beszélgetés végén a hallgatók visszajelzései tükrözték az est hangulatát: elismeréssel szóltak Soltész Miklós államtitkár úr közvetlen stílusáról és megosztott gondolatairól. „Fontosnak tartom az őszinteséget, hiszen ez tartja össze a közösségeket” – zárta szavait az államtitkár úr, akinek ez az elve a hallgatóság szerint nemcsak az összegzésnél, hanem az egész est folyamán hitelesen megnyilvánult.

Írta: Seres Sára
Fotó: Hajnal Dominik, Nemeskéri Miklós