Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek magukban jogi vonzatokat. Cikksorozatunk második részében az internetes politikai kommunikáció lesz terítéken.
A KÉPviselő
avagy
Jogszerű-e egy országgyűlési választás eredményvárójának résztvevője által, privát közösségi oldalán megosztott kép engedély nélküli további megosztása?
A múlt alkalommal az internet világába kalauzoltuk el a cikksorozat olvasóit. Ezúttal ismét a virtuális térben maradunk, és egy újabb érdekes jogeset erejéig a social media berkein belül időzünk el, ahol jogesetünkben a politikai kommunikáció internetes határvonalait rajzoljuk körbe.
A közösségi oldalak többsége napjainkban már azt a funkciót is képes betölteni, hogy a politikai kommunikáció hangsúlyos platformjai legyenek. Számos közéleti vagy politikai sajtónyilvános rendezvényről készülnek bejegyzések első kézből, a résztvevők által. Mindezek gyakran nem is közszereplői profiljukon, hanem privát oldalukon keresztül jelennek meg. Egy „hagyományos” magánjellegű bejegyzés felhasználhatóságának kapcsán a határok világosan érzékelhetők. Ellenben egy tartalmilag közügyeket érintő nyilvános bejegyzés a közlés témája miatt már egy sokkal bizonytalanabb helyzetet eredményez. Talán pontosan azért, mert érezhető, hogy e kétfajta nyilvános megnyilvánulás célja eltérő. De vajon befolyásolja ez a körülmény az online megoszthatóság kérdését? A választ a Pécsi Ítélőtábla előtt lezárult Pf.V.20.033/2021. számú ügyben meghozott ítélet megállapításai nyomán kutatjuk fel.
A Kaposvári Törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt indított per megállapított tényállása szerint felperes privát közösségi oldalára osztott meg képet önmagáról, melyet később alperes engedély nélkül egy másik, szintén a szóban forgó közösségi oldal egy nyilvános csoportjában osztott meg.
Felperes kereseti kérelmében képmáshoz fűződő személyiségi jogának megsértését sérelmezte, egyúttal kérelmezte alperes jogsértő magatartástól történő eltiltását. Alperes érdemi ellenkérelmében előadta, hogy felperes képmáshoz való jogát azért nem sértette meg, mert a fényképfelvétel a nyilvánosság számára elérhető módon már megosztásra került, éppen a felperes által. Álláspontjának alátámasztása érdekében utalt arra a tényre, hogy a fényképfelvétel az országgyűlési választások eredményváró estjén készült, és mint olyan, közérdeklődésre számot tartó politikai rendezvénynek minősül. Alperes hivatkozott továbbá felperes közszereplői minőségére.
Az elsőfokú bíróságnak feladata tulajdonképpen két alapjogi csoport kollíziójának feloldására összpontosult, nevezetesen az egyik oldalon álló tájékozódási szabadság és a közügyek szabad megvitatásának joga, valamit a másik oldalon álló képmáshoz való személyiségi jog köré. E körben a priortások eldöntésének egyik kulcskérdése a felperes közszereplői minőségének tisztázása, ugyanis a Ptk. 2:44.§ (1) bekezdése alapján „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.” A másik kardinális kérdés a képfelvétel készítésének körülményei és a felperesi megnyilvánulás jellege, hiszen a Ptk. 2:48. § (2) bekezdés alapján „Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”
A szempontok mérlegelése során a bíróság megállította, hogy a felperes közgyűlési képviselő, pusztán e minőségénél fogva pedig közszereplőnek minősül. Mint közszereplő, képmásának közlésére a bírói gyakorlat jelentősen szűkebb akadályrendszert állapít meg éppen a közügyek szabad megvitatásának biztosítása következtében. A bíróság demokratikus közvitára tartozó kérdésnek minősítette azt, hogy egy közszereplőnek milyen megnyilvánulásai vannak egy adott politikai rendezvényen. Mivel pedig ezt a kérdést alperes nem öncélúan, emberi méltóságot sértő és manipulált módon mutatta be, továbbá a felperes magánszféráját sem érintette, a bíróság a megosztást nem tekintette az említett Ptk. 2:44.§ (1) bekezdésében nevesített akadályrendszerbe ütközőnek. Ítéletében az alperes pernyertességét állapította meg.
Felperes fellebbezési kérelmében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet tévesen állapította meg a foglalkozását, ennélfogva közszereplővé minősítését is tévesen végezte el. Kiemelte továbbá a politikai rendezvény zártkörű voltát, amely csak egy bizonyos kis rész tekintetében volt sajtónyilvános. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyásának kérelmezése mellett utalt a felperes számos közösségi platformon történő aktív és rendszeres politikai megnyilvánulásaira és véleménynyilvánítására, melynek alapján a rendezvényen tanúsított magatartása egyértelműen közérdeklődésre tarthatott számot.
A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú fórum a fellebbezés megalapozatlanságát kimondva rámutatott arra, hogy felperes a pontosított tényállás mellett is közszeplőnek minősül. Az európai és hazai joggyakorlat szerint ugyanis a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítások védett jellege nem korlátozódik csupán a szűken vett politikai vitákra és a politikusokra, ahogyan a közszereplő fogalma sem tekinthető teljesen azonosnak a közhatalom gyakorlóinak körével. A bíróság álláspontja szerint közszereplőnek tekinthető mindaz, aki szűkebb, vagy tágabb társadalmi életet, a helyi, vagy országos viszonyok alakulását befolyásolja, mindezt nem csak politikai tevékenység révén. A másodfokú fórum utalt továbbá az Alkotmánybíróság 7/2014. (III.7.) AB határozatában kifejtettekre, miszerint: „a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit.”
A másodfokú fórum a fentiek alapján úgy határozott, hogy az alperes az országgyűlési választás eredményvárójának résztvevője által, privát közösségi oldalán megosztott kép engedély nélküli további megosztása során jogszerűen járt el. Ennek nyomán a bejegyzés tartalmi sajátosságaira tekintettel megállapítható, hogy azok képesek az online megoszthatóság megengedhetőségének kérdését befolyásolni.
Szerző: Dittrich Anna
Kép: canva.com,
Felhasznált irodalom:
A Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.033/2021/7. ügyszámú határozata
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről