A Ludovika Collegium szerda esti közéleti beszélgetéseinek keretében április 20-án Skrabski Fruzsina újságíró, filmrendező és producer tett eleget a felkérésnek. A rendkívüli érzelmi mélységeket és magasságokat bejáró beszélgetés során a meghívott vendég az általa feldolgozott társadalmi-politikai töltetű magyarországi témák forgatagába vezette be a hallgatóságot.
Újságírói tevékenysége mellett Magyarországon az elsők között bloggerként, majd vloggerként is aktív Skrabski szinte „organikus” módon találta meg az ismeretterjesztés új, mozgóképes platformját, amely később a dokumentumfilmek világában teljesedett ki.
A beszélgetés elején a szerző első és egyben talán leghíresebb alkotása, a „Bűn és büntetlenség” című film került középpontba, amely testközelből mutatja be Biszku Béla volt kommunista belügyminisztert, és hiánypótló módon szólal meg az 1956-os forradalom tragikus következményeiről. A hasonlóan komoly hangvételű, a szovjet katonák által a magyar nők ellen elkövetett erőszakot feldolgozó „Elhallgatott gyalázat” című film kapcsán a megszólalás és feldolgozás kendőzetlen, megrázó tapasztalatairól, illetve a készülő fővárosi emlékműről is szó esett. Skrabski legújabb, a 2006-os zavargások áldozatainak történetét végigkísérő tényfeltáró dokumentumfilmjének segítségével a Ludovika Collegium hallgatói új perspektívából, közösen nézhettek vissza a közelmúlt történelmének máig is sok kérdéssel övezett szeletére. Az addigiak mellett terítékre került a rendező művei közül személyes kedvence, az élet kezdetét és végét vallási és tudományos szempontból feszegető „Befogad és kitaszít a világ” is.
Ez utóbbi alkotása révén a meghívott vendég „szolgálata” – ahogyan ez irányú tevékenységét ő maga nevezi – szépségeibe szintén beavatta a hallgatóságot. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjeként Skrabski kiemelten foglalkozik annak elősegítésével, hogy az összes kívánt gyermek megszülethessen. (E civil szervezetet még édesanyja, Dr. Kopp Mária pszichológus és pszichiáter hozta létre 2009-ben.) A hallgatók bepillantást nyerhettek a mozgalom alapját képező évtizedes családi kutatás eredményeinek örökségébe, továbbá értesülhettek a magyar emberek boldogságát előmozdító szociokulturális tényezőkről is.
Skrabski Fruzsina minden feldolgozott történetével együtt él és mozog; olykor a szakma íratlan szabályainak határát feszegetve saját lelkét, önmagát is bevonja a munkafolyamatokba. Célja nem csak az, hogy reprezentáljon, hanem hogy hasson is. Ez a jobbító szándék és attitűd az egész beszélgetés hangvételében megmutatkozott.
Szöveg: Dittrich Anna
Fotó: Balogh Zsombor