Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek magukban jogi vonzatokat. Cikksorozatunk kilencedik részében Dittrich Anna a tiny house-mozgalom különböző jogi aspektusait vizsgálja.
Kis ház, kis gond, nagy ház, nagy gond?
Amikor az Amerikai Egyesült Államokról gondolkodunk, az szinte olyan érzés, mint egy nagyítóba belenézni. A környezet, a tárgyak, az elővilág és minden más egy grandiózus képbe illeszkedik. És valljuk be, talán képzeletünkben az a gondolat is felmerül, mintha az életet nagyobb kanállal ennék e vidéken. Ezek után kissé disszonánsan hathat a tény, hogy a manapság oly népszerű, úgynevezett „Tiny house movement” is éppen itt vert gyökeret.
Az eredetileg a lakhatás megszervezésével járó anyagi gondokat kiküszöbölni igyekvő társadalmi mozgalom ma már olyan motivációkat is zászlajára tűz a minimalista élet jegyében, mint amilyen a fenntarthatóság. Ám legyen bármilyen nemes a cél, mint minden innovatív kezdeményezésnek, ennek is utat kellett vágnia magának a jog sűrű szövetén.
A probléma nulladik lépése rögön a miniházak jogi státusza körülötti zavarban jelentkezett, mivel ezek – karakterük folytán – igen alkalmasak a lakhatásra szolgáló létesítmények meglévő terminológiái közötti lavírozásra. Más szabályok vonatkoznak például egy rekreációs célt szolgáló, ingónak minősülő lakóautó, egy utánfutóra szerelhető mobilház, és a csaknem olyan apró, ámbár tradicionálisan fixált helyen álló ingatlan között.
Ha a hagyományosabb, ingatlan kategóriába eső megoldásokat vizsgáljuk, azok leginkább a területrendezési szabályoknak tulajdonítható lakóövezeti besorolásoktól kaphatják a legnagyobb pofont. Ezek a rendelkezések funkciójukat tekintve helyi szinten határoznak meg lakás céljára szolgáló ingatlanokra nézve olyan határértékeket, melyek főként adózási megfontolásból igen magas minimális négyzetméterszámot jelölnek ki. Ezen beépítési elvárásokkal karöltve, bizony, az adott területen megjelenő egyes arculati kívánalmak is képesek lehetnek a hatékony helygazdálkodás ellehetetlenítésére. És akkor az építésügyi szabályok technikai, egészségügyi és biztonsági előírásairól, és azok miniházakhoz igazításáról még nem is beszéltünk.
Sokan éppen ez utóbbi bonyodalmak elkerülése miatt döntöttek a kerekeken guruló alternatívák mellett. Azonban ez a megoldás sem felhőtlen jogi szempontból, hiszen a szabályos parkolóhelyek állandó felkutatása és váltogatása komoly fejtörést okozhat, melyekre még a lakókocsiparkok olykor szigorú szabályzatai sem adhatnak enyhülést.
A leginkább szembetűnő problémák felvillantása után könnyen beláthatjuk, a miniházak kategóriájának különlegessége egyfajta szabályozási specialitást is igényel, és nem a meglévő jogi keretek feszegetésével orvosolható hatékonyan a probléma. Ezen szabályozási mentalitás úttörője a kaliforniai Fresno városa volt, ahol 2016-ban kifejezetten a miniházak engedélyezéséről írtak. Két évvel később pedig már az ún. „International Residential Code” (IRC) modellszabálya is külön mellékletet szentelt a kérdéskörnek, melyet számos város és komplett államok is elfogadtak az USA-ban.
A híres „Q melléklet” amellett, hogy végre pontot tesz a definíciós probléma végére, és a maximum 37 m2 alapterületnél jelöli meg a lélektani határt, kimerítő rendelkezéseket ad olyan speciális építészeti követelményekről, mint a belmagasságra, a kompakt lépcsőkre, vészkijáratokra vagy éppen a galériákra vonatkozó könnyített jogi feltételek.
A folyamat bár még gyerekcipőben jár, láthatjuk, hogy óriási ütemben fejlődik. A piac közép-európai betörésével a mozgalom bizonyosan a magyar jogi hátteret is hamarosan felbolydítja. Mindezek eredményeként pedig a közeljövőben talán már „egy kis ház nem is jelent majd olyan nagy gondot”.
Szerző: Dittrich Anna
Források:
International Residential Code, Appendix Q https://codes.iccsafe.org/content/IRC2018P4/appendix-q-tiny-houses#IRC2018P4_AppxQ_SecQ105
Jasmine Ford and Lilia Gomez-Lanier: Are Tiny Homes Here to Stay? A Review of Literature on the Tiny House Movement. Family and Consumer Sciences Research Journal, vol. 45, no. 4, 394-405. (2017) https://tinyurl.hu/ROs0
Katherine M. Vail: Saving the American Dream: The Legalization of the Tiny House Movement University of Louisville Law Review, vol. 54, no. 2 (2016).357-370. https://tinyurl.hu/zLL3
A letöltés ideje: 2022. 05. 24.