A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Alföldy Zsigmond Péter, a PPKE Arabisztika mesterszakos hallgatója gyűjtött össze néhányat a Közel-Keleten zajló aktuális fejleményekből.

The Economist | 2022. október 1-7. – „Losing the language of the Koran – Arabic is being swamped by English”
https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2022/09/29/losing-the-language-of-the-koran
A The Economist cikke arra a jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy az angol egyre inkább átveszi az Öböl menti országokban az arab nyelv helyét, és a fiatalok már-már inkább angolul társalognak, mint anyanyelvükön. Bár hivatalosan az arab nyelv az egyik legbeszéltebb a földkerekségen – több mint 400 millió ember használja –, a gyakorlatban az arabok a nyelv számos dialektusának csak egyikét beszélik. Az arab nyelv tisztaságának, megőrzésének a silány oktatási rendszer, illetve az angol nyelv rohamos terjedése sem kedvez. Egy volt brit diplomata például úgy fogalmazott, hogy „az arab nyelv egy évszázadon belül kihalhat”.
A nyelv lefelé ívelését nagyban befolyásolták az elhúzódó háborúskodások az arab országokban, ami rengeteg arab gyermek számára szüntette meg az oktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. A legnagyobb veszélyt az angol jelenti az arab nyelv számára, amely leginkább az Öböl menti országokra érvényes. Egy 2017-es, a fiatalok körében elvégzett felmérés szerint az ott élők inkább már az angolt használják, mint az arabot. Egy felmérés szerint, melyet a Világbank végzett, sok arab diák még negyedikben sem tud egy épkézláb, nyelvtanilag helyes arab mondatot megfogalmazni.
Az arab nyelv sokfélesége az arabok megosztottságának is tényezője. A számos dialektus különböző szókincset használ, sokszor még a szintaxist is máshogy alkalmazza. A standard arab egyre inkább kiszorul, és már a parlamentben, a televízióban és a sajtóban is kezdenek elterjedni a különböző dialektusok. Példának okáért 2019-ben Egyiptomban a helyi dialektusban írt könyvekre adott a zsűri fődíjakat, ez is jól mutatja a standard arab visszaszorulását.
Vannak, akik harcolnak ez ellen, és próbálják védeni a „tiszta” arab nyelvet, aktívan tevékenykednek a megőrzéséért például azzal, hogy a médiában a standard arabot használják. Természetesen a Korán és az iszlám nyelve mindig is a standard maradna, amely bizakodásra adhat okot, miszerint az soha nem jut a kihalás sorsára.

The Economist | 2022. október 1-7. – „Iran’s tired regime is living on borrowed time – A wave of protests portends more to come”
https://www.economist.com/leaders/2022/09/29/irans-tired-regime-is-living-on-borrowed-time
Iránt hetek óta tüntetéssorozatok rázzák meg, melyeket egy fiatal nő erkölcsrendészet általi letartóztatása, majd azt követő halála robbantott ki. Most az utcákon fejkendőjüket tűzre vető nőkkel vannak teli az utcák.
Sokszor a változást egy bátor egyéni akció szikrája lobbantja lángra, ahogyan az 2011-ben Tunéziában történt, amikor is egy zöldségárus, felgyújtva önmagát, kirobbantotta az Arab tavaszt. A múltban Iránban már számos alkalommal lehettünk tanúi rendszerellenes tüntetéseknek, amelyek egy idő után csillapodni kezdtek, de vajon ezúttal másként lesz?
Lehetetlen megjósolni, mi lesz a kimenetele a mostani tüntetéseknek, de az biztos, hogy nem kismértékű elégedetlenségről van szó, mert Irán egész területére kiterjedt, amelyben fiatalok és idősek egyaránt részt vesznek.
A tüntetésekben a nők vállalnak vezető szerepet, ami új fejlemény Iránban, valamint a követelések is drasztikusabbnak tekinthetőek, mint korábban.
Az iráni rezsim rosszabb állapotban van, mint eddig bármikor. Saját felelősségét az ország gazdasági helyzetében folyamatosan hárítja, egyúttal a külföldöt okolja mindenért. Igaz, hogy az Amerika által kikényszerített szankciós politika megnehezíti az ország helyzetét, de akit valóban lehet okolni az ország szegénységéért, az maga a rezsim. Az országot a vallási vezetők és előkelőségek uralják, ráadásul az utóbbi időben a reformorientált politikusoknak megtiltották, hogy induljanak a választásokon.
Irán szüntelenül agresszív külpolitikája teljesen izolálta az országot. A kormányzat különböző fegyveres csapatokat támogat Libanonban és Irakban, véreskezű vezetőket Szíriában és Jemenben. Az öbölországokat folyamatosan fenyegeti, és továbbra sem áll el Izraellel szembeni nukleáris terveitől.
A nyugati világ a szankciókon kívül kevés dolgot tud tenni a rezsim gyengítése érdekében. Amit biztosan: úgy szankcionál, hogy a bátor tüntetők internetelérését és virtuális magánhálózat-használatát (VPN-hozzáférés) mindeközben biztosítja, ami révén azok elkerülhetik a cenzúrázást és a megfigyelést.
Az irániakon múlik, hogy megszabadulnak-e ettől a rendszertől. Egyelőre még spontánok a tüntetések, szervezetlenek a tüntetők. Talán még nem most jön el az ideje, mindenesetre borítékolható, hogy a szabadulás előbb-utóbb be fog következni.

Time I 2022. szeptember 12–19. – „Inside Saudi Arabia’s Plan to Go Green While Remaining the World’s No. 1 Oil Exporter” 
https://time.com/6210210/saudi-arabia-aramco-climate-oil/
A hatalmas szaúd-arábiai olajcég, a Saudi Aramco, amely mellett eltörpülnek az olyan olajóriások, mint az ExxonMobil vagy a Chevron, azt állítja, hogy 2060-ra karbonkibocsátását nettó nullára fogja csökkenteni az országhatáron belül.
A szaúdiak számára – ahol a lakosság kétharmadának átlagéletkora 35 év alatt van – a globális felmelegedés és klímaváltozás nagyon is aggasztó kérdés, ugyanis az országban már most teljesen átlagos a 48 °C körüli hőmérséklet nyáron. Számos klímatudós szerint a Közel-Keleten a klímaváltozás okozta felmelegedés életveszélyes méreteket ölthet.
Szaúd-Arábia és a Saudi Aramco mérhető módon hozzátett a globális felmelegedéshez, ugyanis a cég a világon 1965 óta kibocsájtott szén-dioxid 4 százalékáért felelős. Szaúd-Arábia a világon minden 10. hordó olaj kitermelője, ami jól mutatja, hogy az ország nyakig ül a felmelegedést okozó körülményekben.
Felmerül a kérdés, miközben a felmelegedés elleni harcot vívja, Szaúd-Arábia hogyan tudja majd összeegyeztetni ezt olajdominanciájával a világban, illetve hogyan tudja diverzifikálni a gazdaságát, elmozdulva a fosszilis kitermeléstől.
Szaúd-Arábia célja, hogy az olajkitermelésben ő maradjon talpon utolsónak. „Az olaj iránti kereslet nőni fog”, vallja a szaúdi energiaminiszter. A Saudi Aramco már most a világ második legnagyobb cége az Apple mögött, és a nemrégiben megemelkedett energiaárakon szintén rengeteget keresett.
A Time újságíróját a King Abdullah Kutatóintézetbe invitálták, ahol 15 kutató fogadta, azok közül sokan Amerikában tanult nők voltak. A szakemberek tervei között elektromos járművek töltőhálózatainak kiépítése, illetve alacsony energiaigényű épületek felhúzása, és a meglévő infrastruktúra korszerűsítése szerepelnek.
Talán a legnagyobb folyamatban lévő beruházás az 500 milliárd dollár értékű, futurisztikus NEOM városáé, amely a semmiből épül fel az ország északnyugati részén. A város a zöld technológiák fellegvára lenne. Az Aramco kutatásai közé tartozik még a szén-dioxid levegőből való kivonása és újrahasznosítása, amelynek folyamatát már el is kezdték a szaúdiak. A cég a hidrogénenergia-kutatásban is élen jár, illetve úgy vélik, hogy 2025-ben piacra fogják tudni dobni azt a technológiát, amely a levegőből kivont szén-dioxidot vegyíti össze hidrogénnel, így alkotva egy szintetikus üzemanyagot, amely az autók károsanyag-kibocsátását 80%-kal csökkentené.
A kutatók szerint az ország elsők között járhat majd a hidrokarbon-előállításban, illetve ha készen áll a technológia, saját olajfogyasztását is lecsökkentheti, amelyet aztán eladhat a világpiacon, ezzel nemcsak zöldebbé, de még gazdagabbá is téve Szaúd-Arábiát.
Bár a szaúdiak tagadják, számos klímakutató „green washing”-gal vádolja őket, képmutatónak tartva az olajmágnás országot, amely a zöldítés közben még tovább kívánja növelni olajkitermelését.
Azt hinné az ember, hogy Jamal Khashoggi 2018-as meggyilkolását követően a külföldi befektetők kihátrálnak Szaúd-Arábiából, s bár négy év sem telt el az incidens óta, befektetőkből még sincs hiány. Ez valószínűleg azt mutatja, hogy a világ elfogadta Mohammed bin Salman uralkodását és teljhatalmát, egyúttal elvetve annak lehetőségét, hogy egy nyugati típusú demokrácia létrejöhetne az országban.
A befektetők érdeklődését mutatja a TADAWUL [rijádi központú árutőzsdei brókercég – a szerk.] iránti érdeklődés is, amelyben a befektetők 14%-a nem szaúd-arábiai. Miután tavaly decemberben kinyílt a részvénypiac, a befektetők gyakorlatilag megrohamozták azt. A szaúdiak teljesen tudatosan zöldesítenek, amellyel odavonzzák a külföldi tőkét, főként Amerikából és Európából, ahol a zöld projektek rendkívül népszerűek.
Az Aramco nem kevés pénzt és energiát fektet abba, hogy növelje hatékonyságát, és az általa kitermelt olaj minél kevésbé járuljon hozzá a globális fölmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. Ellenben a cég 2030-ig biztosan nem tervezi olajkitermelésének csökkentését. Bár Szaúd-Arábia technológia és kutatás terén rengeteget tett hozzá a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, a nagy elhatározás viszont, miszerint az olajra való támaszkodásukon enyhítsenek – pláne hogy ez profitkieséshez is vezet –, egyelőre várat magára.

Gyűjtötte és fordította: Alföldy Zsigmond Péter
A borítókép forrása: nbcnews.com