Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek magukban jogi vonzatokat. Cikksorozatunk legújabb részében Dittrich Anna a közelgő Black Friday jogi vonzatait vizsgálja.

Egy olyan világban élünk, ahol szinte mindennek van világnapja, vagy legalábbis egy dedikált ünnepe. Ezekben a novemberi napokban a megkülönböztetett figyelem a hatalmasnak tűnő kedvezményekre, kiárusításokra és magára a féktelen vásárlásra irányul. A Black Friday és újdonsült kistestvére, a Cyber Monday így mind a hagyományos üzletekben, mind pedig az online térben tálcán kínálja a lehetőséget a fogyasztók számára, pénztárcájuk könnyítésére. Mielőtt azonban mi magunk is távoznánk a kasszától, érdemes a jogi szemüvegünket felvéve újra rápillantanunk a pirosan izzó akciós árcédulákra, mert azok bizony akár megtévesztő információkat is tartalmazhatnak. Így tett nemrégiben a hazai versenyhatóság is, és határozatával egészen a Kúriáig kísérte el a vásárlókat.

A közelmúltban közzétett Kf.VI.37.626/2018/7. számú ítéletében a bíróság egy olyan reklámakciót vizsgált, amely a Black Friday szellemiségéhez igazodva igen magas, akár 50-70%-os árengedményeket is ígért a fogyasztók számára. Első látásra eddig az akció inkább örömet ébreszthet a vásárlókban, azonban közelebbről szemlélve a hirdetéseket, azok már egyáltalán nem a tisztességesség benyomását keltik.

A kedvezmény hatóköre
A jogesettel összhangban problémát jelenthet például az, ha a figyelemfelhívó árcédulák a cég akciós termékkínálatának csak a töredékét érintik. A vizsgált ügyben a féláron vagy annál kedvezőbben az ilyen áruk csupán megközelítőleg 7%-a volt megvásárolható. Persze védekezés gyanánt itt hivatkozhatnánk a kedvezmény mértéke elé biggyesztett bűvös „akár” szóra, azonban a vonatkozó bírsági gyakorlat ennél a szóhasználatnál is megkívánja legalább a 10%-os akció-lefedettséget a teljes érintett termékpalettán. A Kúria ítéletében kimondta tehát: „[e]lvárás az, hogy az ígért előny reálisan, életszerűen elérhető legyen az átlagos fogyasztó számára.”

A termékösszetétel
A kínálat körén kívül annak összetétele is intő jel lehet egy akció vizsgálatakor. A hivatkozott jogesetben például a legkedvezményesebb ajánlatok egyáltalán nem a cég fő profiljához tartozó termékekből álltak, hanem egyéb, fogyasztók bevonzására alkalmas, preferált portékákból. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi gyakorlat tisztességes legyen, ilyen esetben a kedvező ígéretnek mindenképpen ki kell terjednie a cég által forgalmazott tipikus, azaz fő termékekre.

Az árfekvés
A vásárlók ámítása szempontjából szintén nem közömbös ezeknek a nagy kedvezménnyel kínált termékeknek az árfekvése sem. Ahogyan arra a Kúria is rámutat, ha a kereskedő alig párezres áron hirdeti ezt a szűk és atipikus termékcsoportot, az könnyen azt a benyomást keltheti a védtelen vásárlóban, hogy nézelődése során a húzótermékhez hasonló típusú dolgokat talál majd, hasonló áron. Könnyű belátni, hogy ez a feltételezés sok esetben sajnos nem állná meg a helyét, és megalapozatlan döntések felé terelné az akciók elé tévedőket.

A korábbi ár
A korábbi évek fogyasztóvédelmi tanulságai és tapasztalatai mellett azonban az idei szezon is tartogat magában árcsökkenést övező jogi izgalmakat. A 2022-es uniós jogi fejleményeknek köszönhetően az idei vásárlási szezonban debütált a kedvezmények kommunikációjának új szabályanyaga. Az új rendelkezések szerint a vállalkozásoknak az akció bejelentésekor meg kell jelölnie a korábbi árat is. Ennek a korábbi árnak pedig a legalább 30 nappal korábbi legalacsonyabb árnak kell megfelelnie.

Tehát legközelebb, amikor a tekintetünk a piros cédulák felé fordul, jusson eszünkbe, hogy mit mond a bíróság az árkedvezményekről szóló joggyakorlatában.

Szerző: Dittrich Anna

Felhasznált irodalom:
A Kúria Kf.VI.37.626/2018/7. számú ítélete.
Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2161 irányelve (2019. november 27.) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról; HL L 328., 2019. 12. 18.
4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól.
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról.
https://www.investopedia.com/terms/b/blackfriday.asp#toc-what-is-black-friday

A kiemelt kép forrása: trulyexperiences.com