A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Csóka Bercel András, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok alapszakos hallgatója gyűjtött össze érdekesebb cikkeket az ázsiai földrész politikai eseményeihez kapcsolódóan.
Chinese cities ease Covid restrictions following nationwide protests – Financial Times
https://www.ft.com/content/bfbc7afb-3994-4e4c-b649-ca791675b296
A letöltés ideje: 2022. 12. 05.
Több kínai városban is enyhíteni kezdték a COVID-szabályozásokat azok után, hogy november utolsó hétvégéjén a járványügyi korlátozások miatt egyre növekvő elégedetlenség több nagyvárosban is tüntetési hullámba csapott át. A tüntetések kiváltó oka egy tűzvész volt, amely a korlátozások miatt tíz ember életét követelte. Kína legfőbb vezető testülete, a Politbüro Állandó Bizottsága nem tett hivatalos bejelentést a korlátozások enyhítésével kapcsolatos álláspontjáról, azonban a Financial Times információi szerint a kínai elnök, Hszi Csin-ping állhat az enyhítések mögött. A portál szerint a változásokban közrejátszhatott Charles Michel, az Európai Tanács elnökének látogatása. A megbeszélésen Hszi elismerte a tüntetéseket: véleménye szerint a „csalódott” diákok voltak a tüntetések mozgatórugói. A korlátozásokról a pártfőtitkár azt mondta, a jelenleg terjedő omikron variáns valóban kevésbé halálos, azonban az idősek alacsony átoltottsága aggodalomra ad okot. Az enyhítések ellenére továbbra is szigorú korlátozások maradtak érvényben, a legtöbb étterem és bár zárva van, és az irodaházakba belépő dolgozókra a továbbiakban is 48 órás vizsgálati kötelezettség vonatkozik.
China Is Locked Into Xi Jinping’s Aggressive Diplomacy – Foreign Policy
https://foreignpolicy.com/2022/12/02/china-xi-jinping-aggressive-diplomacy/
A letöltés ideje: 2022. 12. 05.
Az utóbbi években Kína a világ szinte minden pontján egyre erőteljesebben képviseli álláspontját, a legkülönfélébb kérdésekben. A Foreign Policy szerint azonban ez a stratégia nem éri el a kívánt eredményeket, mivel világszerte egyre több a Kínával kapcsolatos negatív vélemény. Noha a Kínai Kommunista Párt november elején tartott 20. nemzeti kongresszusát követően az ország megvédte külpolitikáját, sőt annak folytatására tett utalást. A lap szerint a kínai külpolitika legfőbb problémája, hogy túlságosan Hszi fókuszú. Hszi Csin-ping diplomáciája (vagyis a „Hsziplomacy”) alapvetően Kína mint nagyhatalom aktívabb globális szerepvállalására szólít fel. Külpolitikájának egyik legfontosabb jellemzője, hogy csak a belpolitikai „agenda” kiterjesztéseként értelmezi azt. A dél-kínai-tengeri agressziót, a határvitákat vagy a Tajvani-szorosban zajló katonai villongásokat inkább a belpolitika és a Hszi által Kína prioritásaiként azonosított célok motiválják – állapítja meg az amerikai portál. Emellett a vezetőhöz való lojalitás elsőbbséget élvez a kínai külpolitikában. Hszi külpolitikája alapvetően arról szól, hogy a nemzeti erő fitogtatásával növelje az állampolgárok államba vetett bizalmát. Ez a fajta külpolitika viszonylag népszerűnek bizonyul belföldön, ami megmutatkozik például az orosz–ukrán háborúra adott internetes válaszokból is. A cikk szerint Hszi Csin-ping elnöksége alatt a „soft power” jelentősége visszaesett, és az ország sokkal inkább a gazdasági kényszer révén próbálja befolyásolni más országok diplomáciai döntéseit. Ahogy ez történhetett Litvánia esetében is, amikor 2021 novemberében a balti ország tajvani képviseletet nyitott Vilniusban, amire a pekingi diplomácia válasza a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megszüntetése volt. Példastatuálás helyett azonban Kína nemcsak más közép-kelet-európai országokkal való kapcsolatait rontotta, de az Európai Unión belül is felerősödtek kritikus hangok az események hatására. Ennek eredménye lehet, hogy a kínai elnök COVID utáni első tengerentúli útja Közép-Ázsiába vezetett, ahol a gazdasági kilátástalanság arra készteti a közép-ázsiai országokat, hogy infrastrukturális beruházásokért cserébe támogassák Kína politikai programját. Szintén a Hszi körüli rendszer képét támasztja alá Wang Yi külügyminiszter beemelése a Politikai Bizottságba, ugyanis Wang nagy támogatója a „farkasharcos” diplomáciának, valamint megerősíti azt az elképzelést, hogy a külügyminiszterek elsődleges feladata a Hszi iránti lojalitásuk fitogtatása. A Foreign Policy azzal zárja cikkét, hogy Kínának jelenleg több belpolitikai problémával is szembe kell néznie, ami miatt a Hszi központú diplomácia könnyen beleeshet abba a hibába, hogy elveszíti valódi célját, ami nemzetközi kapcsolatainak ápolása lenne.
Will India Be Affected by Delays of Arms Imports From Russia? – The Diplomat
https://thediplomat.com/2022/12/will-india-be-affected-by-delays-of-arms-imports-from-russia/
A letöltés ideje: 2022. 12. 05.
India az orosz–ukrán háború kitörése óta igyekszik fenntartani a partnerséget mind Oroszországgal, mind pedig a nyugati országokkal. Az utóbbi időben azonban a fegyverszállítások terén késedelmekkel kell szembenéznie, emiatt Újdelhi úgy döntött, betiltja bizonyos katonai termékek behozatalát az országba. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy Oroszország fegyverkészleteit elsősorban jelenleg a front felé irányítja, India pedig nagyrészt orosz gyártmányú katonai termékeket használ. A The Diplomat cikkében arra keresi a választ, hogy a bevezetett importtilalom okozhat-e komoly károkat Indiának.
India végső, hosszú távú célja, hogy képes legyen a létfontosságú katonai termékeket saját maga előállítani, aminek elérése érdekében a kormány igyekszik mind a saját iparát támogatni, mind pedig a más országokból származó importot csökkenteni. A gond az, hogy India az egyik legnagyobb fegyverimportőr jelenleg a világon, és mivel ezeknek a termékeknek egy jelentős része érkezik Oroszország felől, a közeljövőben elképzelhetetlen lenne, hogy ne alakuljon ki hiány bizonyos alkatrészek esetében. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy maga a késedelem hatására dönthetett úgy az indiai vezetés, hogy az importtilalmat (ami nem csak az orosz termékekre vonatkozik) most kell bevezetni, mivel a hadiimport-függőség kérdése körül már több évtizedes vita alakult ki. Az erre irányuló tervet (Atmanirbhar Bharat Abhiyan – „Önmagára támaszkodó India” küldetés) 2020-ban mutatták be, aminek egyik eszköze a hadipari termékek importja.
Az importtilalom intézkedései azonban korántsem annyira szigorúak, ráadásul mivel az indiai védelmi ipar nagyrésze állami kézben van, az importtilalom működtetése rugalmasan kezelhető, illetve a legtöbb termék a listán olyan alkatrész és alrendszer, amelyet bizonyos platformokban való felhasználás céljából importálnak. A hadiipari termékek behozatalának tiltásával tehát közel sem biztos, hogy India nagy hibát vétett volna, azonban egyes alkatrészek és fegyverek tekintetében a szállítások akadozása kihívást jelent majd Újdelhi számára.
N. Korea may be producing munitions for export to Russia – Daily NK
www.dailynk.com/english/north-korea-may-producing-munitions-export-russia/
A letöltés ideje: 2022. 12. 05.
Észak-Korea feltehetően Oroszország számára gyárt lőszereket – írja a Daily NK. A dél-koeai lap – amely informátorokon keresztül tudósít az észak-koreai társadalom különböző vonatkozásairól – úgy tudja, hogy Észak-Korea október végén utasítást adott ki a lőszergyáraknak, hogy gyártsanak további hagyományos tüzérségi lövedékeket, köztük gránátokat, rakétákat és légvédelmi fegyvereket. A parancs azért volt szokatlan, mivel nem sokkal az év végi felülvizsgálat előtt adták ki, amely időszak jellemzően arra szolgál, hogy az éves célok elérése érdekében az utolsó pillanatban is termeljenek. Ilyenkor az új termelési feladatok ritkának számítanak. Emellett a lőszergyárak általában félkész termékeket állítanak elő, azonban most egy-két hónap alatt kész lövedékek előállítására kaptak utasítást. Az észak-koreai védelmi minisztérium még november 8-án az állami médián keresztül cáfolta, hogy fegyvereket exportálna Oroszországba, azonban szintén ezen a napon Patrick Ryder, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy „a rendelkezésünkre álló információk szerint a KNDK titokban jelentős mennyiségű tüzérségi lövedéket szállít Oroszországnak”. Ryder hozzátette, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a helyzetet.
Biden, Xi meet amid efforts to cool tensions between their nations – Politico
https://www.politico.com/news/2022/11/14/biden-xi-g-20-summit-indonesia-taiwan-beijing-00066706
A letöltés ideje: 2022. 12. 05.
A G20-ak Indonéziában megrendezett csúcstalálkozója alkalmával találkozott egymással Hszi Csin-ping kínai elnök és amerikai kollégája, Joe Biden.
A megbeszélés középpontjában Tajvan állt, de egyéb kérdésekre is kitértek a felek. Az amerikai elnök kifogásolta Kína Tajvannal szembeni kényszerítő és egyre agresszívebb fellépését, míg Kína arra hívta fel a figyelmet, hogy Tajvan kérdése belügyi probléma. Biden elnöksége alatt többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó megvédeni a szigetországot egy kínai invázió esetén – emlékeztet a cikk. A találkozót követően mindkét fél nyilatkozatot adott ki, amelyben egyértelművé tették, hogy a kérdés továbbra is érzékeny pont marad. A Politico szerint bár a három órán át tartó találkozón nem sok valódi eredményt értek el, már maga a találkozó is fontos lépés a deeszkaláció felé. Voltak ugyanis olyan kérdések, amelyekben egyetértés mutatkozott, mint például az éghajlati tárgyalások újraindítása, illetve hogy főtanácsadóik ismét felveszik egymással a kapcsolatot. A találkozó folyamán szóba jött az orosz–ukrán konfliktus is, mivel Kína továbbra is nagy mennyiségben importál orosz energiát. A két vezető egyetértett abban, hogy el kell kerülni a nukleáris háborút és mindketten ellenzik a nukleáris fegyverek ukrajnai alkalmazását, továbbá az azzal való fenyegetést.
A csúcstalálkozó azért is jelentős lépés, mivel a két ország kapcsolatai rég nem látott mélypontra süllyedtek olyan események hatására, min Nancy Pelosi tajvani látogatása nyáron, vagy a Biden-kormányzat fejlett számítógépes chipek Kínába irányuló exportjának blokkolása a múlt hónapban.
Europe has picked a side in the new Cold War – China (telegraph.co.uk)
https://telegraph.co.uk/business/2022/11/12/europe-has-picked-side-new-cold-war-china/
A letöltés ideje: 2022. 12. 05.
Az utóbbi hetekben több módon is megmutatkozott, hogy az „új hidegháborúban” az Integráció Kína mellé állt – olvasható a The Telegraph-on. A lap szerint az orosz–ukrán konfliktussal egyre jobban kezd kialakulni egy hidegháború „Kína és a Nyugat” között. Hszi Csin-ping újraválasztásával Kína egyre tekintélyelvűbbé és emellett egyre hangosabbá válik a nemzetközi térben, míg a másik oldalról az USA felkészül arra, hogy megvédje saját érdekeit Kínával szemben, és igyekszik – például technológiai szankciókkal – visszaszorítani a kelet-ázsiai óriást. Európában sokat hallani arról, hogyan kellene fékezni Kína politikai befolyását, azonban ezzel párhuzamosan a két fél gazdasági kapcsolataiban egyfajta közeledés tapasztalható. Ilyen például a Renault és a Geely nevű cég partnersége, amelynek létrejöttéhez elengedhetetlen a francia kormány jóváhagyása, vagy a kínai Cosco cég részesedése a hamburgi kikötőben. Továbbá idén a kínai Svolt Energy egy új gyárat bővített Németországban, a szintén kínai CATL bejelentette, a már meglévő németországi gyár mellett egy második üzemet is tervez Magyarországon, míg további három kínai gyártó Spanyolországban, Németországban és Portugáliában tervez gyárakat létrehozni. A Telegraph hozzáteszi: látszanak törekvések a kínai befolyás csökkentésére, de ezek nagyon csekély mértékűek, míg az Egyesült Államokkal egyre feszültebbé válik a viszony egyes kereskedelmi kérdésekben. A jelenség azért problémás, mivel Európa biztonságához továbbra is elengedhetetlen az Egysült Államok jelenléte. A brit lap szerint hiába van erős retorika az USA melletti kiállásról és a Kínai dominancia elleni fellépésről, ha az EU iparpolitikája ennek szöges ellentétét mutatja.
