„A magyarországi loot boxokkal kapcsolatos szabályozás meglehetősen hiányos, azonban cikkem megírása előtt nem sokkal a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Családbarát Munkacsoportjának napirendjére került a gyermekek védelme a videójátékokban található megtévesztő és agresszív reklámgyakorlattal szemben. Ez a megnyilvánulás a fogyasztók felhívásának egy jó módja, illetve akár egy későbbi lehetséges szabályozásnak is az alapja lehet” – Dévényi Júlia – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogász osztatlan képzésén harmadéves hallgató – cikkének második részét közöljük.

Ahhoz, hogy válaszolni tudjak arra a kérdésre, hogy szerencsejátéknak számíthat-e a loot box Magyarországon, érdemes megtekinteni a hazai szabályozást. Kutatásomat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Szjt.) vizsgálatával kezdem. Az Szjt. szerint „szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ”.

A törvény hatálya kiterjed az olyan szerencsejátékokra, amelyeket a) Magyarország területén szerveznek, b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák. A törvény hatálya kiterjed a loot boxokra is, hiszen a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén tartózkodik, illetve bizonyos esetekben a videójátékok magyar nyelven is hozzáférhetőek, így elmondható, hogy ez a feltétel teljesül.

Ami a loot box szerencsejátékba tartozását meghatározza, az az, hogy mennyire fedi le az Szjt.-ben lefektetett szerencsejáték-fogalom négy eleme a loot box mechanikáját. Az első elem: a játékos pénzt fizet vagy vagyoni értéket nyújt a szolgáltatásért cserébe. Ez az állítás megjelenik a loot box működésében is, hiszen sok videójátékban közvetlenül, valós fizetőeszközért lehet loot boxokat vásárolni. Azonban vannak olyan játékok is, ahol csak közvetve lehet loot boxot venni. Úgy gondolom, hogy a szerencsejáték eme fogalmi egysége ennél a példánál is helytálló, attól függetlenül, hogy a loot boxot nem közvetlenül vásároljuk, mivel a játékon belül felhasználható prémium fizetőeszközhöz többek között valós fizetőeszköz elköltésével tudunk hozzájutni, így kijelenthetjük, hogy a prémium fizetőeszköznek vagyoni értéke van, így közvetett módon a loot boxnak is van, mert azt adott mennyiségű prémium játékon belül felhasználható fizetőeszközért lehet megvásárolni. Fontos kiemelni azt is, hogy a játék játszásával megszerezhető loot boxoknál nem igaz ez az állítás, mert a felhasználó nem nyújt vagyoni értéket érte.

A fogalom második eleme a meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése. A feltételek a loot box működésénél adottak, hiszen a játék random generálja a nyereményeket, és bizonyos eséllyel hozzá lehet jutni az értékesebb játékon belül felhasználható karakterekhez, fegyverekhez is.

A harmadik elem szerint a játékos nyereménye pénz- vagy más vagyoni értékű nyeremény. Ez a loot box mechanikája szempontjából egy komolyabb dilemmát vet fel, hiszen első ránézésre azt lehetne mondani, hogy a loot boxból kapott játékon belül felhasználható dolognak nincs vagyoni értéke, mivel azt nem lehet eladni valós fizetőeszközért, hanem örökre a játékos fiókjához kötve marad. Egy 2020-as kutatás szerint a loot boxokból szerezhető virtuális dolgok rendelkeznek vagyoni értékkel, hiszen egy játékon belül létrehozott fiókot el lehet adni valós fizetőeszközért attól függetlenül, hogy a játék fejlesztője ezt megtiltja-e. Azonban itt meg kell jegyeznem, hogy egy kutatás nem egyenlő jogértelmezéssel, illetve el kell gondolkozni azon, hogy a játékokkal kapcsolatos másodlagos kereskedelmet – amik szinte mindig a játék fejlesztőjétől független harmadik fél által fenntartott online honlapon keresztül történnek meg – alapul vesszük-e. A videójátékok nagy részénél az ilyen típusú játékosprofil valós pénzért való eladása jogszerűtlennek számít, ezért a jogalkotó nem indulhat ki abból, hogy a felhasználók tipikusan jogszerűtlenül használják a játékot.

A negyedik fogalmi elem pedig, hogy a nyerés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. Ez a loot box működésében is megjelenik attól függetlenül is, hogy az esélyekkel a játékos tisztában van, mivel nem lehet előre biztosan tudni, hogy mit kap a loot boxból.

Következtetésként megállapíthatjuk, hogy főszabály szerint a loot boxra nem érvényes az Szjt. által meghatározott szerencsejáték-fogalom, hiszen a négy feltételnek konjunktívan kell teljesülnie, és ez az előbb levezetett elemzésemnek köszönhetően látható, hogy nem történik meg, hiszen jogi szempontból nem lehet vagyoni értéket tulajdonítani egy loot boxnak. Ez alól kivételek az olyan típusú loot boxok, amelyek tartalma legálisan, valós fizetőeszközért kötött felhasználási szerződésért cserébe tud a játékosok között gazdát cserélni, mivel ezen játékon belül meghatározott eszközöknek van valós vagyoni értéke, így úgy gondolom, hogy az ilyen típusú loot boxokat szerencsejátéknak kell tekinteni.

Mindezek ismeretében úgy gondolom, hogy a loot boxok szabályozása elkerülhetetlen a cikkemben már korábban is taglalt problémák miatt, azonban a teljes „betiltásuk” sem lenne megfelelő módszer, hiszen ezzel a jogalkotó elvenné a lehetőséget azoktól a felhasználóktól, akik felelősen tudják kezelni a loot boxokat, illetve a játékfejlesztőket is megfosztaná egy fontos bevételi forrástól. Véleményem szerint fontos lenne játékosvédelmi eszközöket bevezetni a loot box mechanikát alkalmazó videójátékokhoz, hiszen a Szabályozott Tevékenységekért Felelős Hatóság (SZTFH) ezen intézkedéseket alkalmazza a távszerencsejátéknál és az online kaszinójátéknál, így ezeket egyszerűen lehetne implementálni a videójátékokba is. Korlátozó eszközként itt is be lehetne vezetni az önkizárást, a loot boxokra elköltött pénzösszeg maximalizálását, a nyitott loot boxok számának maximum mennyiségét, illetve a játékban eltöltött idő meghatározását. Ezeket a korlátozásokat kiskorú gyermekénél a szülő is el tudná végezni.

Fontosnak tartom, hogy az Egységes Európai Játékinformációs Rendszerbe (PEGI) integrálva kerüljön be egy olyan piktogram, ami a videójátékok borítóján, a digitális verziónál pedig a rövid ismertetőben lenne megtalálható, ami a loot box mechanikát alkalmazza, ezzel is segítve a felhasználók döntését a videójáték letöltésével kapcsolatban. Ehhez a piktogramhoz egy tájékoztató honlap tartozna, aminek elérésével bővebb betekintést lehetne nyerni a loot boxok veszélyeibe, a játékfüggőséggel kapcsolatos problémákba, illetve a különböző játékosvédelmi eszközökbe is.

Szerző: Dévényi Júlia
A kiemelt kép forrása: BBC

Felhasznált források:
Horváth Péter–Szalay András: Szerencsejáték vagy sem? A videojátékokban megjelenő loot boxok szabályozási lehetőségei, 2020, 157–188. elérhető: https://blszk.sze.hu/images/Dokumentumok/kiadv%C3%A1nyok/OPTIMI%20NOSTRI%20K%C3%96TET%20202011.pdf
Aaron Drummond (et al.): Why loot boxes could be regulated as gambling, 2020. október, elérhető: https://www.nature.com/articles/s41562-020-0900-3
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága: Tájékoztató játékosvédelmi eszközökről és felelős játékszervezésről, elérhető: https://sztfh.hu/downloads/szerencsejatek/jatekosvedelem/jv_taj_bev.pdf
Király Péter Bálint: Loot box: Szerencsejáték a videojátékokban?, 2018, elérhető: https://arsboni.hu/lootbox-szerencsejatek-a-videojatekokban/
Kulcsár Szabó András: A loot boxok és az állami szabályozatlanság, 2021, elérhető: https://arsboni.hu/a-loot-boxok-es-az-allami-szabalyozatlansag/
Új témák a Családbarát Munkacsoport napiendjén, 2023. 04. 21., elérhető: https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2023-as-sajtokozlemenyek/uj-temak-a-csaladbarat-munkacsoport-napirendjen
Németh Ádám: A Lootbox, mint szerencsejáték, 2020, elérhető: https://esportjog.hu/a-lootbox-mint-szerencsejatek/