Beszélgetés Szemereyné Pataki Klaudiával, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármesterével a város sokrétű értékeiről és a sikerig vezető útról
Március 18-án folytatódott a Ludovika Collegium keddi közéleti estjeinek sorozata, melynek keretében gyakori, hogy a magyar közigazgatáshoz önkormányzati szinten kapcsolódó, prominens személyeket látunk vendégül. Ebből kifolyólag tett már eleget meghívásunknak például Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is, és ezt a sormintát folytatva ismét egy kiemelkedő szakember tette tiszteletét nálunk Szemereyné Pataki Klaudia személyében, aki 2014 óta tölti be Kecskemét polgármesteri tisztségét. Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tett látogatásának részeként jött el hozzánk is, hogy megossza gondolatait az általa vezetett megyei jogú város kimeríthetetlen értékeiről, többek között a térségben zajló nagyszabású infrastrukturális változásokat, a nagyvállalatok jelenlétéből fakadó szinergiákat, vagy épp a közösségfejlesztés és a térség kulturális lehetőségeit érintve.
Polgármesteri sikereinek hátterében ezernyi tényezőt lehet felsorolni, ám ő ezek közül legszívesebben szerteágazó élettapasztalatát emeli ki. Fontos szerepet tulajdonít annak, hogy vendéglátóipari szakközépiskolában szerezte meg az érettségijét, majd dolgozott a közoktatásban, idegenforgalmi területen is. Később, közszolgálatban töltött évei alatt bejárta a teljes ranglétrát a külső bizottsági tagtól az alpolgármesteri pozíción át az országgyűlési képviselőig. Karrierje során hatalmas változások, nagymértékű városiasodás és infrastrukturális fejlődés zajlottak Kecskeméten. A kulturális élet szintén kivirágzott, és a hajdani mezőváros Magyarország egyik meghatározó egyetemvárosává nőtte ki magát. „Engem az motivál, ha látom az eredményeket.” Ezeket a sikereket azonban nem gondolja magáénak, osztozik rajtuk az őt körülvevő emberekkel. Kiemelte, hogy férje támogatása és szakmai meglátásai meghatározóak voltak, valamint hogy egykori mentorai felé, akikkel a közszolgálatban eltöltött évek során baráti viszonyba kerültek, szintúgy őszinte hálával fordul.
Az utóbbi évtizedben Kecskemét oroszlánrészt vállalt a vidék fejlesztésében. Ennek egyik mérföldköve a Mercedes-Benz német járműmárka magyarországi telephelyének létrehozatala volt. A gyár kapuinak 2012. évi megnyitása óta hosszú idő telt el, és a polgármester jelentős idejét teszi ki a céggel való koordináció; jól ismeri a szervezeti struktúrát, a technológiai szükségleteket, az együttműködések lehetőségeit. Ez alatt az időszak alatt gyümölcsöző szimbiózis alakult ki a város és a cég között, a siker ekkora mértékére a kezdetekkor talán még egyik fél sem számított. Hangsúlyozandó, hogy a változó piac hatására a helyi és térségi középvállalkozások nem tűntek el, hanem kreatív motivációt kaptak, hogy fel tudjanak zárkózni a nagyvállalatokhoz. Sokan teljesen átalakították a termelési portfóliójukat, hogy be tudjanak kapcsolódni a beszállítói láncba. Ehhez csatlakoztak a város további nagyipari termelői is. Mostanra a hatalmas nemzetközi munkafolyamatokba szinte elválaszthatatlanul beépült a magyar szaktudás.
Kecskemét mára több mint 650 éves kort ért meg, a régióban – az évszázados hagyományok ellenére – az utóbbi időben minden folyamatosan változásban van: a város, a térség, a közösségi élet. A régió lakossága az utóbbi időszakban a duplájára növekedett. Polgármester asszony a demográfiai jelenségek mellett arra is rámutatott, hogy kompakt városstruktúra jellemző az építészetre, ennélfogva a közösségi terek élhetőbbek, a városrészek pedig szétszórtan helyezkednek el. A tömegközlekedés modernizálására 2010 óta nagy hangsúlyt fektet a városvezetés. Saját közlekedési vállalatot indítottak megújult buszflottával, a MÁV-val közösen pedig folyamatosan fejlesztik az elővárosi közlekedést. Polgármester asszony előrejelzése szerint öt éven belül érezhető léptékű lesz a változás.
A városnak azonban nem csak a közlekedése fejlődik rohamtempóban. A Neumann János Egyetem egyre magasabbra kúszik az ország oktatási intézményeinek listáján, a Zeneakadémia Kodály Intézete pedig több ezer hallgatót számlál.
A kulturális élet az egyetem falain kívül is megtalálja a kiteljesedés lehetőségeit. Közel száz zenei kórus működik a városban, a táncegyüttesek a néptánctól a hip-hopig a teljes palettát lefedik. A kézműves termékek nyomán pedig a kecskeméti piac országos hírre tett szert, még a fővárosból is gyakran járnak a vásárlók megcsodálni a kisgazdák és kisiparosok különleges kínálatát. A körülmények változnak, az értékek átalakulnak, de a minőségi közösség mindig megtalálja a megoldást. „Kecskeméten olyan sok az érték, hogy egyiket sem lehet kiemelni, és ezek mind nemzetközi értékűek.” Rajzfilmstúdió, fesztiválok, keramikusság – ezek párhuzamosan jelen vannak a város életében.
„Munka nélkül nincs siker!” – összegzi gondolatait Polgármester Asszony mosolyogva, amikor a közönség a kecskeméti barackpálinka jelentőségére kérdez rá, amely szintén unikális érték. Sajnos a klímaváltozás az utóbbi időben kedvezőtlenül befolyásolja a kajszibarack-termesztést, ugyanakkor az utóbbi évek nem várt sikert hoztak a paradicsomtermesztésben.
Arra a kérdésre pedig, hogy milyen egy jó polgármester, elgondolkodva válaszolja: „Kellően nyitott, motivált, inspiratív, lelkes. Ez mind kell hozzá. Az a képesség, ami egyáltalán alkalmassá tett a polgármesterségre, a vendéglátás-turizmusból jövő vendégszeretet. Úgy érzem magam jó polgármesternek, ha szeretem azokat az embereket, akikkel dolgozom.”
Írta: Fehér B. Ágoston
Fotó: Bogdándy Ferenc, Koltai Álmos
