A Ludovika Collegium 2025. február 25-ei, a tavaszi félévben első közéleti estje a magyar uniós elnökség eredményeit helyezte fókuszba. Vendégünk Dr. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos volt, akivel Nagy Nóra, az LC és az ELTE ÁJK Jogász képzésének hallgatója beszélgetett.
Magyarország 2024-es uniós elnöksége rámutatott arra, hogy az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szerve továbbra is az Európai Tanács. Dr. Kovács Zoltán szerint a legfontosabb kérdésekben itt kell konszenzusra jutni, hiszen az EU működése szempontjából ez a kulcsmechanizmus.
Az államtitkár elárulta, az uniós elnökség szervezésénél figyelembe vették a 2011-es magyar elnökség tapasztalatait, valamint az elmúlt évtized nemzetközi rendezvényeit, amelyek Budapestre érkeztek. A rendezvényszervezési szakma fejlődése és a tudatos felkészülés kulcsszerepet játszott a lebonyolítás sikerében.
Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közös elnökségi triót alkotott, amelyben a 14 évvel ezelőtti rendszerhez képest sokkal nagyobb fokú volt az együttműködés. Az események priorizálása is a sikeres lebonyolítás részét képezte, hiszen 16 miniszteriális szintű eseményt és közel 250 elnökségi eseményt szerveztek meg a félév során. Az elmúlt időszak legfontosabb eseménye azonban kétségkívül az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozója és az Európai Tanács informális ülése volt 2024. november 7–8-án Budapesten.
Dr. Kovács Zoltán hangsúlyozta, a magyar elnökség különösen fontos politikai szerepet töltött be a közelmúlt eseményei és az uniós intézményi átmenet miatt. Az elnökség lebonyolításában hozzávetőlegesen 7-8 ezer ember vett részt, kiemelten a rendezvényszervezés területén, amely során nem volt helye kompromisszumoknak.
„A rendezvényszervezés akkor sikerül jól, ha nem látszik” – fogalmazott az államtitkár.
Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján 47 ország delegációi vettek részt, amely Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt. Dr. Kovács Zoltán elárulta, a legnagyobb kihívást a szervezés során az jelentette, hogy meggyőzzék a döntéshozókat a helyszínválasztásról, és hosszú folyamat vezetett odáig, hogy a választás a Puskás Arénára essen.
„Az első nap volt a legnehezebb, de a második nap már nyugodtabb körülmények között zajlott” – mutatott rá az államtitkár, aki hozzátette, a delegációktól pozitív visszacsatolások érkeztek, és az EPC-csúcson sikerült konszenzust teremteni, amelyen belül a magyar érdekeket is sikerült érvényesíteni. A magyar elnökség legnagyobb sikereiként az új európai versenyképességi megállapodást és a schengeni övezet bővítését nevezte meg.
Dr. Kovács Zoltán hangsúlyozta, az EU további működésének kulcskérdése a tagállami és intézményi hatáskörök pontos meghatározása. Az „ever deeper integration” elvének az államtitkár szerint megvannak a korlátai, és ennek figyelembevétele nélkül feszültségek keletkezhetnek.
Hallgatói kérdésre válaszolva államtitkár úr elárulta, a magyar közigazgatásban dolgozók közül csak korlátozott számban kellett új embereket bevonni, hiszen a meglévő szakembergárda megfelelő tapasztalattal rendelkezett az elnökségi teendők ellátására. A hangsúly inkább a hatékonyságon és a szakmai felkészültségen volt, nem pedig a gyors és tömeges létszámbővítésen.
Dr. Kovács Zoltán szerint jelentősen nőtt azoknak a szakembereknek a száma, akik el tudtak helyezkedni az uniós intézményeknél, ami hosszú távon erősítheti Magyarország jelenlétét az európai döntéshozatalban. A kiválasztás során kiemelt szerepet kapott a háttértudás és a tapasztalat, hiszen egy ilyen rövid időszak alatt lehetetlen lett volna a nulláról betanítani valakit az uniós munkára.
„Nem sok emberre, hanem jó emberekre van szükség” – fogalmazott az államtitkár, aki beszélt arról is, hogy a szakértelem és a megfelelő készségek elsődleges szempontként jelentek meg a munkaerő-bővítés során.
Dr. Kovács Zoltánt a napokban történő kormányzati átalakításokról is kérdezték a hallgatók. Az államtitkár válaszában kifejtette, a modern közigazgatásnak dinamikusan kell követnie a világ változásait, ezért olyan egységeket kell létrehozni, amelyek az egymással kölcsönhatásban álló területeket integrálják. A kormányzati struktúra átalakításának célja az, hogy a közigazgatás rugalmasabbá és hatékonyabbá váljon, ezáltal egyaránt pozitívan reagáljon az uniós és a globális folyamatokra.
Szerző: Hajnal Dominik
Fotó: Veisz Péter, Koltai Álmos
