Dr. Kaiser Ferenc és Mészáros Gábor, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) szakemberei május 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szárnyépületében, egy workshop keretében osztották meg kutatásukat a következő húsz év jövőképéről. Kiemeltek olyan társadalmi kihívásokat, mint például a népességrobbanás, az elöregedő társadalmak problémája, valamint az idősápolásban megjelenő robotizáció gyors térnyerése.

A klímaváltozást világszerte mérhető adatok támasztják alá, amelynek következményei – az ivóvíz- és termőföldhiány – egyre súlyosabb problémákat okoznak. A szakértők beszéltek a génmódosítás lehetőségeiről, az ember-gép kapcsolat fejlődéséről, a globális hatalmi rendszer változásairól, továbbá a regionális kihívásokról. A hadviselés jövőjét az autonóm fegyverrendszerek, a kiberhadviselés, az űrhadviselés és a biotechnológiai katonai alkalmazások bővülése jellemzi majd. Különösen fontosak lesznek a városi hadszínterek, amint azt az ukrajnai drónhadtestek is mutatják.

Az előadás következő részében a szakemberek a részt vevő NKE-s hallgatókat kérdezték, saját elképzeléseiket a jövőről. A kérdések és az arra adott válaszok, rekonstruálva az elhangzottakat, így szóltak:

Mely területeken, mely technológiákban várható a leggyorsabb fejlődés a következő két évtizedben?
Volt olyan hallgató, aki kiemelte a kvantumszámítógépek jelentőségét, amelyek forradalmasíthatják az adatfeldolgozást. Többen említették az emberi testrészek pótlását és regenerációját, biotechnológiai innovációk révén. Az egyik hallgató a fúziós reaktorokat ígéretes, fenntartható energiaforrásként említette, de volt olyan is, aki a génmódosítás és a fenntartható élelmiszergyártás lehetőségét hangsúlyozta az erőforrás-szűkösség orvoslására. Több diák is említette az automatizálás növekvő szerepét, ami alapjaiban alakíthatja át a munkaerőpiacot.

Hogyan képzeled el 2045-ben a digitalizációt?
Az egyik hallgató szerint a digitalizáció teljesen megváltoztatja majd az életünket. A mesterséges intelligenciák a mai Google-alapú keresési rendszerek helyét veszik át, lehetővé téve a komplexebb és gyorsabb információfeldolgozást. Az elöregedő társadalmak egészségügyi területén általánossá válnak a robotikai megoldások. Az okoseszközök további térnyerése, például az okosszemüvegeké, gyorsítani fogja a digitalizációt. Volt olyan hallgató, aki megemlítette, hogy a készpénz fokozatos eltűnése is várható. Többen hangsúlyozták, hogy az államoknak stratégiákat kell kidolgozniuk a digitalizációtól való túlzott függés mérséklésére.

Mit gondolsz az ember-gép és gép-gép kommunikációról a jövőben?
A jövő generáció, akár már születésétől fogva, kapcsolatba léphet ezzekkel a rendszerekkel, ami egy sokkal közvetlenebb kapcsolatot teremt az ember és a gép között. A gép-gép kommunikációval kapcsolatban aggodalmukat is kifejezték a hallgatók, különösen az ellenőrzések komplexebbé válása és a felelősség megállapítása miatt. Szerintük szükség lesz új szabályozásokra, amelyek biztosítják a technológiák átláthatóságát, megbízhatóságát.

Hogyan fog kinézni a jövő háborúja? Miben lesz más, mint most?
Az autonóm vezérlésű haditechnikai rendszerek gyors elterjedése várható; kérdéses, hogyan válthatják ki a hagyományos lövészeket. Többen is hangsúlyozták, hogy a jövőben a robotok képesek lesznek egy háborúban az emberi életek felett döntést hozni, ami komoly etikai vitákat vet fel. Volt olyan, aki szerint a robotok soha nem fogják tudni átvenni a katonák egyes szerepeit, például békefenntartó műveletekben. A klímaváltozás új haditechnikai kihívásokat hozhat, például a hűtési rendszerek terén. A nem halálos fegyverek fejlődése és a digitális hadviselés miatt a legpusztítóbb fegyverek alkalmazása korlátozott lehet.

Milyen elvárások lesznek egy katonával szemben 20 év múlva?
Több hallgató is kiemelte, hogy a technológiai támogatást végző – például IT-szakemberek – szerepe jelentősen nőni fog. Több diák is említette a katonai szűrők változását. Ez növelné a nők arányát a hadseregben, és akár fizikai limitációk, például a szemüvegviselés is kevésbé lesz hátrányos. Volt olyan hallgató, aki kiemelte, hogy a katonák mentális és pszichés ellenállóképességére nagyobb hangsúlyt fognak helyezni. Nőhet a katonai elvárás robotikai és mérnöki oldalon, például újjáépítési feladatoknál.

Hogyan fognak kinézni az autonóm fegyverrendszerek a jövőben?
A hallgatók közül többen könnyen hordozható, akár hátizsákból is bevethető rendszereket képzelnek el. Az AI és a hackertámadások, a digitális hadviselés és az autonóm rendszerek pusztító képessége miatt szigorú jogi szabályozásokra lesz szükség, különösen a terrorizmus elleni védekezésben. Az autonóm rendszerekre épülő szimulációk segíthetnek az irányítás finomhangolásában és a hadviselés hatékonyságának növelésében. A kérdésekre adott válaszokat a VIKI kutatói lejegyzetelték, és ígéretük szerint az egyes válaszokat kutatásukhoz később fel is használják majd.

Szerző: Németh Levente Zsolt