Milyen választ adhat egy modern állam a permanens válságok korára? Hogyan fér meg egymás mellett a Ludovika katonai hagyománya és a Z-generáció digitális igénye? Ezek a kérdések álltak annak a jubileumi konferenciának a középpontjában, amelyet az NKE fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendeztek meg a Széchenyi Díszteremben.
A rendezvényen felszólaló politikusok és akadémikusok egyetértettek abban, hogy az egyetem 2011-es alapítása bátor politikai kockázatvállalás volt. Deli Gergely jelenlegi rektor emlékeztetett: az intézmény a gazdasági világválság és az államba vetett bizalom mélypontján jött létre, azzal a céllal, hogy a honvédelem, a rendészet és a közigazgatás széttagolt képzéseit egyetlen, ütőképes szellemi bázisba integrálja.
A miniszteri kerekasztal résztvevői rávilágítottak arra, hogy az NKE mára az állam stabilitásának egyik kulcsfontosságú tartóoszlopa lett.
Navracsics Tibor szerint a 2020-as világjárvány bebizonyította, hogy a magyar állam cselekvőképes maradt, míg sok nyugati demokratikus modell elbukott. Ebben kulcsszerepe volt az itt végzett szakembereknek.
Bóka János szerint a jövő legnagyobb kihívása a „permanens válságok” kezelése. Úgy véli, az egyetem legnagyobb értéke a horizontális szemlélet – az, hogy a rendőr, a katona és a hivatalnok már az iskolapadban megtanul közös nyelvet beszélni.
Rétvári Bence a rendszerszintű modernizációt hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a rendőrképzés színvonalának és bemeneti követelményeinek emelése alapjaiban írta felül a testületről alkotott társadalmi képet: a rendőr mára a polgár barátjává és partnerévé vált.
Az esemény második felében az intézmény korábbi vezetői vették át a szót, akik a technikai és strukturális fejlődés mérföldköveit összegezték.
Patyi András (2012–2018) az oktatási gépezet beindítását és a több mint 80 ezer tisztviselőt érintő továbbképzési rendszer kiépítését nevezte meg fő eredményként. Utódja, Koltay András (2018–2021) már az identitásépítésre helyezte a fókuszt. Szerinte a Ludovika Campus nem csupán egy gyönyörűen felújított épületegyüttes, hanem egy üzenet: egy kis nemzetnek szüksége van ilyen szellemi központra az államisága megőrzéséhez.
Végezetül a jelenlegi rektor, Deli Gergely a jövőbe tekintett: a technológiai robbanás korában az egyetemnek nem csupán adatokat kell átadnia, hanem „élményt és iránytűt”. Ahogy fogalmazott: a mesterséges intelligencia korában az emberi dimenzió és az élet értelmének megértése lesz az igazi versenyelőny.
Írta: Kovács Karina
Fotó: Szilágyi Dénes