Ebben a félévben a Ludovika Collegium hallgatói igen színes skáláról választották féléves céljaikat, annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzák ki ebből a félévből. Békési Klaudia a koreai kultúrában mélyül el: egyebek között egy TikTok oldalt indított, ahol ismeretterjesztő videókat készít különböző témákban Dél-Koreáról, amelyek közül az egyik a koreai abc, a hangeul.
A Joseon-dinasztia negyedik és egyben legismertebb királya, Nagy Sejong találta fel a hangeult, ami egy 24 betűből álló abc; 14 mássalhangzót, illetve 10 magánhangzót tartalmaz. Annak ellenére, hogy az egyik legfiatalabb abc a világon, hiszen hivatalosan csak 1446-ban vezették be, lebilincselő történettel rendelkezik.
A bevezetése előtt kínai írásjegyeket, úgynevezett hanjákat használtak Koreában, de ezek alkalmazása a mindennapi életben hihetetlenül körülményes volt, ugyanis több probléma is felmerült a hanjákkal kapcsolatban. Először is nem erre a nyelvre lettek kitalálva az írásjegyek, másrészt több ezer írásjegyet kellett megtanulniuk az írástudóknak, azaz pénz és idő hiányában elérhetetlen volt a szegényebb rétegek számára.
Nagy Sejong számos reformmal gazdagította népe történelmét, ám ezek között kiemelt jelentőségű volt számára, hogy elérhetővé tegye az írást és az olvasást mindenki részére. Nem követte egyik korábbi írásrendszer szabályait sem, teljesen újakat alkotott és így született meg a világ egyik legtudományosabb írásrendszere. A betűk alakja megmutatja, hogy milyen módon kell képezni őket és a hasonlóan kiejtendő hangok is hasonlítanak egymásra.
Nem meglepő tehát, hogy az uralkodó réteg ellenezte a hangeul bevezetését, mivel úgy tartották, hogy a hanja az egyetlen és igazi írásrendszer, amit használni lehet. Ennek következtében nem volt hosszúéletű a hangeul, ugyanis Yeonsangun király 1504-ben betiltotta, miután kiragasztottak néhány őt kritizáló plakátot. Hiábavaló volt azonban minden próbálkozás és beteljesedett Nagy Sejong király álma: elterjedt a hangeul a szegények és nők körében. Az 1890-es évekre már az iskolákban is lehetett tanítani ezt az írásmódot, ami nem sokkal később már nyelvújításon is átesett, így veszett ki például az eredeti 28 betűből 4 betű.
1910-ben elfoglalta Japán az országot és szépen lassan betiltottak mindent, ami a népességet a koreai identitásához kötötte, így a hangeult is. Egészen 1946-ig kellett várni, hogy újra hivatalossá váljon a hangeul és a koreai nyelv használata, de azóta töretlen a sikere. Manapság Dél-Koreában közel 100%-os az írástudók aránya, így elmondhatjuk, hogy Nagy Sejong kemény munkája meghozta a gyümölcsét.
Források:
britannica.com (2021): Hangul https://www.britannica.com/topic/Hangul-Korean-alphabet utolsó letöltés dátuma: 2021. 10. 17.
whattodoinkorea.com (2021): Korean Alphabet: A Brief History of Hangul (한글) https://whattodoinkorea.com/a-brief-history-of-hangeul/ utolsó letöltés dátuma: 2021. 10. 17.
Szerző: Békési Klaudia Dóra
Fotó: Charl Durand, pexels.com
