A Stratégiai Tanulmányok Intézete szervezésében november 19-én az Európa Klub vendége volt Íñigo Mendez de Vigo, volt spanyol Európai Uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár, akivel Győri Enikő EP-képviselő, korábbi madridi nagykövet beszélgetett.

Íñigo Mendez de Vigo 19 éven át volt az EP tagja, ezt követően a spanyol kormányban vállalt szerepet. A beszélgetés során felelevenítette az elmúlt évtizedek fontosabb spanyol belpolitikai történéseit és az Európai Unió eseményeit.

De Vigo 1956-ban született Marokkóban, mely akkor spanyol protektorátus alatt állt. Politikai karrierjét 1989-ben kezdte, ekkor csatlakozott az Európai Néppárthoz annak alapító konferenciáján, 1992-ben pedig EP képviselővé választották. Akkoriban az Európai Parlament egész más képét mutatta, mint megtudhattuk egy „politikai temető” volt, nyugdíjas, kiöregedett politikusok gyűjtőhelye. Ő, a maga 36 évével az egyik kivétel és a legfiatalabb képviselő volt. Az EP-ben töltött évei során részt vett többek között Alapjogi Charta kidolgozásában, majd a Lisszaboni Szerződés előkészítésében is.

Mint elmondta meghatározó élménye volt, ahogy Franco halála után a demokratikus átalakulás megkezdődött hazájában. Felidézte, hogy ez kihatott az egyetemek összetételére is, a változás új gondolatokat engedett a köztudatba. 1975 után a jelentősebb politikai pártok félretették nézeteltéréseiket és képesek volt közös konszenzusra jutni abban, hogy Spanyolországnak csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, melyre végül ’86-ban került sor. Az Unió de Vigo szerint a szabadság eszményét jelentette számukra akkoriban, lehetőségeket, nem utolsó sorban egy közös európai jövő lehetőségét. Mint mondta jellemző, hogy mikor a spanyol parlement az uniós csatlakozásról szavazott az összes képviselő közül csak egyetlen voksolt nemmel. De Vigo meglátása szerint az európaiság a spanyolok számára kiemelten fontos, a fejlődést – különösen az infrastrukturális fejlődést – pedig összekötik az EU-tagsággal.

A beszélgetés során szóba kerültek a Lisszaboni Szerződést előkészítő események, a 2014-es migrációs válság – ami Spanyolországot is nehezen érintette – és a katalán függetlenségi népszavazás is, melyek kapcsán felmerültek olyan kérdések, mint mennyiben helyes, ha más országok beleszólnak egyes államok belügyeibe, pl. Carles Puidgemont korábbi katalán elnök letartóztatásának kérdésébe. Bár ezek az esetek időnként feszültségekhez vezettek, ezzel együtt de Vigo többször kiemelte, hogy nem tartozik az euroszekptikusok táborába, sőt meglátása szerint az európaiság, a spanyolok alapélménye és igénye. Ugyanakkor az elkötelezettség nem jelent kritikátlan elfogadást. Mint mondta, ha kritikus vagy valamivel, nem jelenti azt, hogy ellene vagy. A kritika azt jelenti, hogy fontos számodra annak tárgya. A kritika nem az elfogadás hiánya vagy az eurószekpticizmus manifesztációja. Ha szeretsz valamit, kritikusnak kell lenned ahhoz, hogy fejlődhessen. Ezt a szemléletet képviselte a fenti kérdések kapcsán is.

A beszélgetés zárásaként a hallgatóság is feltehette a kérdéseit, a bő másfélórás rendezvény végére bepillantást nyerhettünk, hogy egy másik nép miként tekint az Európai Unióra, s megismerkedhettünk Mendez de Vigo életútjának fontosabb állomásaival.

Szerző: Puchard Balázs
fotó: Puchard Balázs