A Ludovika Collegium hallgatói számos nemzetközi sajtótermékből tájékozódnak, hogy minél jobban megérthessék a világ eseményeit. Elsőként Péterfi Botond, a BCE Nemzetközi tanulmányok alapszakos hallgatója szemlézi többek között a Politico, Al Jazeera és The Economist legérdekesebb híreit.
Politico – Climate compensation demands grow louder at COP26
https://www.politico.eu/article/cop26-glasgow-climate-talks-compensation-demands-rich-poor-countries/ letöltve: 2021.12.01.
Nemrég zárult le a koronavírus-járvány miatt tavalyról idénre halasztott ENSZ-klímacsúcs, a COP26. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének globális klímakonferenciáját nagy várakozások előzték meg, a résztvevő 196 országnak sikerült megállapodást kötnie arról, hogy miként fékezzék a klímaváltozást. Ezzel az egyezménnyel azonban nem lehet mindenki maradéktalanul elégedett. Egy Politico-n olvasható cikk az egyik fő problémára mutat rá, miszerint a gazdag országokat főképp az viseli meg, hogy a szegényebb államok egyre nagyobb kártérítési követeléseket hangoztatnak, hiszen költségvetésüket erősen megterhelik a globális felmelegedés által okozott árvizek, tüzek és aszályok. Azok a nemzetek, amelyek egyébként történelmileg felelősek a bolygó felmelegedését okozó kibocsátások nagy részéért, sokáig ellenálltak annak, hogy napirendre kerüljön a kártérítési követelések kérdése. Azonban a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakrabban fordulnak elő, ezért a veszteségek és károk finanszírozása a glasgow-i tárgyalások fontos témájává vált. A Politico nem véletlenül emelte ki ezt az ügyet a találkozó kapcsán, a végső keretegyezményben is jelentős célként jelölték meg az éghajlatváltozás hatásaihoz nehezen alkalmazkodó fejlődő országok anyagi támogatását.
Euronews – European Commission would police Big Tech under new rules agreed by EU members
https://www.euronews.com/next/2021/11/09/european-commission-would-police-big-tech-under-new-rules-agreed-by-eu-members letöltve: 2021.12.01.
Az Euronews arról számol be, hogy november elején az uniós országok képviselői kötöttek egy megállapodást, miszerint az Európai Bizottság lesz az új technológiai szabályok kizárólagos végrehajtója, a nemzeti trösztellenes felügyelőségek szerepe pedig korlátozottabb lesz. Az uniós miniszterek november 25-én ratifikálják majd hivatalosan a megállapodást a blokk közös álláspontjának részeként, mielőtt megkezdődnének a tárgyalások az uniós törvényhozókkal és a Bizottsággal a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) néven ismert szabálytervezetről. A tisztességes és nyitott digitális piacok fontosságát hangsúlyozó törvényt az EU trösztellenes felelőse javasolta tavaly, hogy korlátozni tudják a Google, a Facebook, az Apple és az Amazon egységének hatalmát egy keretrendszerrel, ami meghatározza, hogy mit szabad tenniük és mit nem. Frances Haugen, a Facebook volt termékmenedzsere, adattudósa szerint ezzel a jogszabállyal az EU megmutathatja a világnak, hogyan kellene működnie az átláthatóságnak, a felügyeletnek és a jogérvényesítésnek.
Politico – Poland sees Putin behind border blackmail
https://www.politico.eu/article/poland-putin-border-blackmail/ letöltve: 2021.12.01.
A Politico-n jelent meg egy cikk a lengyel-belarusz-litván térségbeli jelenlegi konfliktusról, amely beszámol a „határzsarolás” körüli aktualitásokról és arról, hogy Lengyelország kiben látja az összetűzés fő felelősét. A lengyel kormány az emberéletekkel való játszadozás mögött a Kremlt jelölte meg bűnösként. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök meg is nevezte Putyint, mint a szálak mozgatóját, aki a hibrid hadviselés egy formájának tekintett konfliktus mögött áll. A Politico hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szervezetek szerepe egyelőre nem világos az ügyben. Az Európai Bizottság vezetője kijelentette, hogy az Unió meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne szankcionálni az emberkereskedelemben részt vevő harmadik országbeli légitársaságokat, illetve ígéretet tett annak áttekintésére is, hogyan lehet megelőzni a humanitárius válság kibontakozását. Az EU akár a helyszínen is segítséget nyújthatna a lengyeleknek, azonban eddig ezt Morawiecki miniszterelnök visszautasította, mivel a Frontex és az Europol csapatait nem tartja „igazi segítségnek”.
Al Jazeera – Nagorno-Karabakh: Land still laced with mines, year after war
https://www.aljazeera.com/news/2021/11/9/nagorno-karabakh-a-land-still-laced-with-mines-a-year-after-war letöltve: 2021.12.01.
Az arab nyelvű al-Dzsazíra testvércsatornája, az Al Jazeera English nemzetközi hírcsatorna arról számol be, hogy egy évvel az örmény-azeri harcok után még mindig aknákkal van tele Hegyi-Karabah földje. A két volt szovjet köztársaság tavalyi hat hetes konfliktusa óta folyamatosan dolgoznak az aknamentesítési ügynökségek, azonban az erőforrások hiánya lassítja a fegyverek eltakarítására irányuló erőfeszítéseket. Egyes szakértők szerint akár 10 évig is eltarthat a terület teljes megtisztítása, mivel a Hegyi-Karabahért folytatott heves harcok után a régiót nagy mennyiségben lepték el aknák és fel nem robbant fegyverek. A munkálatokat alapvetően örmény és azeri csoportok végzik, kiegészülve a Halo Trust nevű humanitárius szervezettel. Utóbbi a konfliktusok utáni helyreállításban segédkezik az országoknak, és saját adataik szerint a lakott települések 68 százalékán találtak kazettás bombákat vagy azok használatára utaló nyomokat, azonban becslésük szerint a keresésnek még legalább további 4 évig folytatódnia kell.
The Economist – Serbia is on a shopping spree for weapons
https://www.economist.com/europe/2021/10/30/serbia-is-on-a-shopping-spree-for-weapons letöltve: 2021.12.01.
A londoni székhelyű The Economist nemzetközi hetilap hasábjain jelent meg egy érdekes cikk Szerbiával kapcsolatban. A szöveg azt részletezi, hogy miért tartanak egyes volt jugoszláv államok attól, hogy Szerbia hadserege esetleg feltámad hamvaiból. Kiemelik, hogy az 1990-es évek jugoszláv háborúi után Szerbia katonai kapacitása hanyatlott, a kormány azonban 2014-ben úgy döntött, hogy újrafegyverkezik. 2015 és 2021 között Szerbia védelmi kiadásai mintegy 70%-kal nőttek, ma már elérik az évi 1,4 milliárd dollárt. Az elmúlt években az ország sokrétű katonai eszköz-beszerzéseket folytatott; Oroszországtól és Fehéroroszországtól katonai repülőgépeket és harckocsikat, Kínától páncélozott drónokat, Franciaországtól pedig fejlett rakétarendszert vásároltak. Továbbá, az elmúlt hetekben érkezett a hír, miszerint Izraellel páncéltörő rakéták megvételéről tárgyalnak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia saját védelmi ipara is komoly mennyiségben gyárt modern felszereléseket. Ettől függetlenül a szerb katonákat valószínűleg belátható időn belül nem küldik harcba, hiszen Szerbiát gyakorlatilag NATO tagországok veszik körül, a szerbek pedig köztudottan kiváló kapcsolatokat ápolnak a szövetséggel.
Írta: Péterfi Botond
Képek: Szilágyi Dénes, pexels.com