A Ludovika Collegium hallgatói számos nemzetközi sajtótermékből tájékozódnak, hogy minél jobban megérthessék a világ eseményeit. Ezúttal Alföldy Zsigmond, a PPKE Arabisztika mesterszakos hallgatója szemlézi a New York Times és az Economist cikkeit.
The Economist – Dec. 11 2021 kiadás: „The Gulf states offer citizenship to a select group of foreigners”
https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2021/12/09/the-gulf-states-offer-citizenship-to-a-select-group-of-foreigners
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat országa 59 milliós népességének körülbelül a fele külföldi. Vannak, akik csak pár évet töltenek itt, mások ezen országokban építik fel a karrierjüket, bárhogy is, a végén mindenkinek haza kell térnie.
Az öböl menti arab államok mindig is vonakodtak a végleges letelepedést biztosítani, vagy akár állampolgárságot adni vendégmunkásaik számára. Most változásoknak lehetünk tanúi, ugyanis az Egyesült Arab Emirátusok januárban bejelentette, hogy bizonyos magasan képzett külföldiek igényelhetnek állampolgárságot az országban. Az Emirátusok új rendszere azt is lehetővé teszi, hogy az ott dolgozó külföldiek helyben menjenek nyugdíjba és ne kelljen hazaköltözniük. A többi öböl menti állam egyre megengedőbb, és legtöbbjük már kiad hosszútávú tartózkodásra vízumokat olyanoknak is, akik nem kívánnak az országban dolgozni. Szaúd-Arábia is arról tett bejelentést, hogy több külföldi állampolgárt is honosított.
A honosítások és a hosszútávú tartózkodásra jogosító vízumok csak egy nagyon szűk réteget érintenek, ugyanis az Emirátusok kizárólag a magasan képzett tudósoknak és értelmiségieknek ad állampolgárságot, az említett vízum pedig vagyoni helyzethez van kötve.
Az Emirátusok honosítási rendszere egy másik problémát is felvetett, ugyanis az állampolgári jogosultságok a helyiek számára sem egyenlő mértékben érvényesek. Például a gyermekek állampolgárságot csak apjuk után kaphatnak, anyjuk után nem.
Számos öböl menti arab állam tele van úgynevezett „bidun” státuszú emberrel, akik papírok nélkül élnek az országban, mert a függetlenedéskor nem lettek állampolgárként regisztrálva. Állampolgárság hiányában ki vannak zárva számos szolgáltatásból és munkalehetőségből. A honosított állampolgárok azonban olyan jogokat és lehetőségeket kapnak, melyek után ezek az emberek több mint fél évszázada csak reménykedhetnek.
Felvenni az öbölországok állampolgárságát igen kedvező lehet, bár az államok vezetői még nem határozták meg, hogy a honosított külföldiek megkapják-e ugyan azokat a jogosultságokat – mint kamatmentes lakáskölcsön, vagy egyéb juttatások – melyeket a helyiek élveznek.
Amíg a jogok tisztázatlanok, addig a kötelezettségek is, ezért még nem tudni, hogy az Emirátusokban a honosított férfiakra vonatkozna-e a kötelező katonai szolgálat, ahogyan a helyiek számára.
Az állampolgári törvény egy nagyobb reformcsomagnak a része, melyben többek között olyan szigorítások kerültek feloldásra, mint a nem-házasok együttélésének a tilalma, vagy a muszlimok számára az alkoholfogyasztási tilalom. Lehetővé tették ezen felül a polgári esküvőt nem-muszlimok számára, valamint december 7-én átállt az Egyesült Arab Emírség a vasárnaptól csütörtökig tartó munkahétről a nyugati értelemben hagyományosnak vett hétfőtől péntekig tartóra.
A helyiek távolságtartóak a külföldiekkel szemben, szeparálva élnek és megkülönböztető módon öltözködnek. Azt, hogy az új állampolgárok miként fognak egy ilyen zárkózott társadalomba beintegrálódni, nem tudni.
Bár az öböl menti rezsimek nyitnak, látható, hogy csak nagyon limitált módon, mert a külföldi társadalmakból csak egy nagyon szűk és felsőbb réteget kívánnak honosítani. A külföldiek többségének, valamint számos helyinek, az állampolgárság továbbra is elérhetetlen marad.
The Economist – Nov. 27. 2021 kiadás: „The army tightens its grip on Sudan’s political transition”
https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2021/11/25/the-army-tightens-its-grip-on-sudans-political-transition
Abdallah Hamdok – Szudán miniszterelnöke – kiszabadult a börtönből és aláírt egy megállapodást a hadsereggel, személyesen al-Burhan altábornaggyal, aki október 25-én még bebörtönöztette a miniszterelnököt. A miniszterelnök szerint a megállapodás a módja annak, hogy abbamaradjon a vérontás Kartúmban. A szudániak reakciója zavargásokban nyilvánult meg, a tüntető tömegek gumiabroncsokat égetve kiáltozták elkeseredve, hogy miniszterelnökük elárulta a forradalmat. A zavargásokban többen megsérültek, illetve egy 16 éves tüntetőt halálos találat ért.
Al-Burhan nem győzte dicsérni a megállapodást, ugyanis szerinte a dokumentum a két évvel ezelőtt megbuktatott diktátor, Omar al-Basír elleni forradalom folytatása. A diktátor megbuktatása után a hadseregnek meg kellett elégednie a civil kormányzattal való koalíciós kormányzással, de most úgy néz ki, hogy al-Burhan csapatának sikerült kisajátítania a politikai színteret.
A megállapodás értelmében Hamdok visszakapja miniszterelnöki pozícióját, a kormány korábban letartóztatott tagjai kiszabadulnak, ellenben a 2022-re tervezett választások halasztásra kerülnek 2023-ra. Al-Burhan azonban több mint elnöki hatalommal bír, ugyanis elbocsájthatja mind a miniszterelnököt, mind annak minisztereit, ezzel a visszaállított civil kormányzatot teljesen kiszolgáltatva a hadseregnek.
A kormány börtönben töltött ideje alatt al-Burhan altábornagy nem tétlenkedett, ugyanis a Szuverén Tanácsot– melynek maga az elnöke és a kormányzat munkáját hivatott ellenőrizni – hozzá hűséges emberekkel tömte ki.
A nemzetközi közösség úgy tűnik üdvözli az új kormányzatot. Az afrikai unió már napirendre tűzte a Szudán elleni szankciók törlését, a nyugat elégedettnek tűnik, amíg Hamdok jelen van, valamint az Emirátusok és Szaúd-Arábia meleg viszonyt ápol Burhannal.
A szudániak a nemzetközi közösséggel ellenben nem üdvözölik az új kormányzatot és egyre nagyobb fokú ellenállást tanúsítanak. Mind a fővárosban mind más városokban ellenállás szerveződött, a tüntetők úgy vélik, hogy el lettek árulva. A katonai puccs óta már 41 ember meghalt és több száz embert tartóztattak le a hatóságok a tüntetések miatt.
The New York Times – „Israeli Leader Holds Historic Meeting With Emirati Crown Prince”
https://www.nytimes.com/2021/12/13/world/middleeast/israel-uae-naftali-bennett.html
December 13-án hétfőn, eddig még példátlan találkozó került megrendezésre Izrael miniszterelnöke Naftali Bennett és Abu-Dzabi koronahercege, Mohamed bin Zajid között. A találkozó tanúskodik a Közel-Kelet gyors újra szerveződéséről, amelyet nagyrészben az Irán atomhatalommá válásától való félelem határoz meg.
Izraelt az őt körbevevő arab országok közül egyre többen kezelik partnerként, Bennett látogatása egyben árulkodik a békülési folyamatok hatékonyságáról és az Irántól való közös félelem komolyságáról.
Az Emirátusoknak hasonlóan nagy fenyegetést jelent Irán nukleáris hatalommá válása, mint Izrael számára. Az Emirátusoknak biztonsági kockázatot jelentenek az Irán által támogatott különböző síita militáns csoportok, viszont Izraellel ellentétben az arab állam egy dialógus-koncentráltabb megközelítést pártol Iránnal szemben, ugyanis számára az ország egy fontos kereskedelmi partner.
Izrael ezzel szemben a közvetlen katonai beavatkozást pártolja, és úgy gondolja, hogy a gazdasági szankciók feloldása az atomprogram korlátozásáért cserébe nem gátolja meg, hogy Irán ne tegyen szert nukleáris fegyverekre.
Az iráni veszedelem mellett a látogatás kulcstémája a két ország közötti szorosabb gazdasági együttműködés kialakítása volt. A két vezető a találkozón egyeztetett kereskedelemről, klímavédelemről, élelmezésről is és megegyeztek, hogy létrehoznak egy közös fejlesztési alapot és üzleti tanácsot is.
Az Emirátusok 2020 augusztusa óta ápol hivatalos kapcsolatot Izraellel. Más arab államok, mint Bahrein, Marokkó és Szudán hamarosan követték példáját, bár utóbbi helyzete erősen kérdésessé vált a nemrég bekövetkezett puccs miatt. Várhatóan Szaúd-Arábia is beszáll a békülési folyamatokba a növekvő iráni fenyegetés hatására, de egyelőre a szaúdi álláspont szerint ez mindaddig elképzelhetetlen, amíg Izrael békét nem köt a palesztinokkal.
Írta: Alföldy Zsigmond Péter
Képek: image.shutterstock.com, african.business,beta.ctvnews.ca/
