• Rólunk
  • Aktuális
    • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Tollhegy
  • GY.I.K.
  • Felvételi
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
Menü
  • Rólunk
  • Aktuális
    • Hírek
    • Képzés
    • Közösség
    • Tollhegy
  • GY.I.K.
  • Felvételi
  • About Us
    • Our Statement
    • Main Goals
    • Study Program
    • Leading Professors
    • Teaching Methods
    • Talent Program Internships
    • Contacts
Keresés
Bezár
Instagram Facebook Youtube

Jogász szemmel a világ: Mindennapi jogeseteink – 7. rész

Nemzetközi szakmai megmérettetésen ért el eredményt a Ludovika Collegium hallgatója

2022.06.22.

2022 első felében az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét Franciaország látja el. Az elnökségi feladatok közé tartozik a VI. Közös Biztonság- és Védelempolitikai Olimpia …

Tovább →

Hallgatóink tollából: Merre tart a CDU?

2022.06.21.

A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Kecskés Blanka, az NKE Nemzetközi igazgatási alapszak hallgatója Németország kereszténydemokrata pártja, a CDU megerősödését elemzi …

Tovább →

Koreai szokások – obangsaek

2022.06.20.

A koreai kultúra az utóbbi évtizedekben igen populárissá vált, egyre többet tudunk a kelet-ázsiai ország mindennapjairól. Békési Klaudia Dóra cikksorozatában ezúttal a koreai színvilágról tesz közzé érdekességeket. …

Tovább →

Nemzetközi lapszemle a technológiai fejlődés hatásairól

2022.06.15.

A világ eseményeiben való eligazodást segíti, ha figyelemmel kísérjük a nemzetközi sajtó tudósításait. Ezúttal Imre Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi osztatlan mesterszakos hallgatója gyűjtötte …

Tovább →

Nemzetközi lapszemle a hétköznapi használatú vegyi anyagok káros hatásairól

2022.06.15.

A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Kőszegi Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogász osztatlan képzésének végzős hallgatója gyűjtött hasznos …

Tovább →

Jogász szemmel a világ: Mindennapi jogeseteink – 9. rész

2022.06.14.

Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek …

Tovább →

Nemzetközi szakmai megmérettetésen ért el eredményt a Ludovika Collegium hallgatója

2022 első felében az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét Franciaország látja el. Az elnökségi feladatok közé tartozik a VI. Közös Biztonság- és Védelempolitikai Olimpia

Tovább»
2022.06.22.

Hallgatóink tollából: Merre tart a CDU?

A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Kecskés Blanka, az NKE Nemzetközi igazgatási alapszak hallgatója Németország kereszténydemokrata pártja, a CDU megerősödését elemzi

Tovább»
2022.06.21.

Koreai szokások – obangsaek

A koreai kultúra az utóbbi évtizedekben igen populárissá vált, egyre többet tudunk a kelet-ázsiai ország mindennapjairól. Békési Klaudia Dóra cikksorozatában ezúttal a koreai színvilágról tesz közzé érdekességeket.

Tovább»
2022.06.20.

Nemzetközi lapszemle a technológiai fejlődés hatásairól

A világ eseményeiben való eligazodást segíti, ha figyelemmel kísérjük a nemzetközi sajtó tudósításait. Ezúttal Imre Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi osztatlan mesterszakos hallgatója gyűjtötte

Tovább»
2022.06.15.

Nemzetközi lapszemle a hétköznapi használatú vegyi anyagok káros hatásairól

A világban történő események megértéséhez elengedhetetlen, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ezúttal Kőszegi Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogász osztatlan képzésének végzős hallgatója gyűjtött hasznos

Tovább»
2022.06.15.

Jogász szemmel a világ: Mindennapi jogeseteink – 9. rész

Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek

Tovább»
2022.06.14.

Sorozatunkban jogesetmegoldások publikálásával szeretnénk megismertetni a „jog világát”, illetve az olvasóval közösen csodálkozunk rá arra, hogy életünknek még a leghétköznapibbnak tűnő megmozdulásai, történetei is rejtegethetnek magukban jogi vonzatokat. Cikksorozatunk hetedik részében egy különös jogi eseten keresztül a kötelezettségvállalás témáját járjuk körül.

Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó?, avagy a „venire contra factum proprium” és a „promissory estoppel” doktrína

Mindennapi életünkben talán sokunk él az ígérgetés könnyed lehetőségével, és talán még ennél is többen igyekeznek mások kötelezettségvállalását az ígéret eszközével bebiztosítani. Törékeny gesztusról van szó, amelynek mégis jelentős hitelt adunk. Kérdés azonban, hogy valóban létezik az adott szó kötőereje? A továbbiakban ennek járunk utána tengeren innen és túl.

Nebraskában történt meg az a „Ricketts v. Scothorn” néven elhíresült eset, miszerint egy nagyapa jelentős évenkénti pénzösszeget ajánlott fel unokájának azzal a kísérő üzenettel, mivel egyik unokája sem dolgozik, így neki sem kell. Az ígéret hatására a lány a munkahelyén felmondott, és egy évig tartózkodott bármiféle kereső tevékenységtől. Mikor a nagyapa a kifizetést megelőzően elhunyt, a lány rögtön benyújtotta keresetét. De vajon milyen jogalapon tehette ezt meg?

Az amerikai szerződések joga szerint egy szerződéses ígéret érvényesítésének előfeltétele az ellenszolgáltatás. Adott esetben a bíróság úgy vélte, hogy a munkától való tartózkodás nem tekinthető a pénzösszeg ellenszolgáltatásának, hiszen az csak egy lehetőséget, semmint kötelezettséget nyújtott a lánynak. Ez az állásfoglalás feltehetően az alperesi oldal felé billenti a mérleget, melyről talán nem túlzás kijelenteni, hogy az átlagember jogérzetét igencsak bántaná.

Mi maradt tehát a szerződésen alapuló követelés kizárása után az unoka eszköztárában igényének alátámasztására? Egy olyan nem szerződéses ígéret, melyben alappal bízhatott, és egy olyan újdonsült elv, amely hozzá kapcsolódva feloldja a méltánytalanságot. Ez pedig az ún. „promissory estoppel” doktrínája. E doktrína lényege, hogy egy ígéret ellenszolgáltatás nélkül is képes lehet jogi kötőerőt kiváltani, feltéve, ha az ígéret címzettje az ígéretre észszerűen támaszkodva változtatja meg jogi helyzetét. Az elv a feltételek teljesülésekor tulajdonképpen megtiltja az ígéretet tevő félnek, hogy szavát később letagadja azáltal, hogy az ígéret ellenszolgáltatással való alátámasztottságát vitatja.

Az ígéret szép szó

Mindezek után vizsgáljuk meg az esetet a hozzánk közelebb álló kontinentális jogrendszer szemüvegén keresztül is. A Polgári Törvénykönyv 1:3. § (2) bekezdése alatt találkozhatunk az ún. „venire contra factum proprium” középkori gyökerű, a fenti doktrínával rokon elvével. A jogelv azt hivatott biztosítani, hogy a jóhiszeműség és tisztesség védelmében egyik fél saját korábbi magatartásával – amelyben a másik fél okkal bízhatott – a későbbiekben ne tanúsíthasson ellentétes magatartást.

A feltételeket tekintve a kontinentális rendszerben a fél által tanúsított magatartások jogszerűsége alapvető követelmény. Érdekes, hogy ezen jogszerű magatartásoknak továbbá nem kell feltétlenül a szóban forgó másik fél felé irányulniuk, vagy vele bármiféle ténybeli vagy alanyi összefüggésben lenniük. Elegendő, ha akár a felek közötti jogviszony híján is a másik félben megalapozott bizalom keletkezik a korábbi magatartás azonos vagy hasonló folytatása iránt.

A tilalom megszegésének következményei itt is eljárásjogi jellegűek. A kontinentális bíróság a tiltott magatartás felhívásakor egyszerűen a figyelmen kívül hagyás eszközéhez nyúl, elzárva az alkalmazó felet attól, hogy a jogelvet sértő magatartásra érdemben hivatkozzon bármely perbeli oldalról. Visszatérve a felvetett példához: a bíróság feltehetően nem biztosítaná a nagyapának azt a lehetőséget, hogy a lány igényeit és jogait tagadó védekező nyilatkozatát eredményesen megtegye – éppen a venire contra factum proprium tilalma miatt –, ezzel pedig egyúttal megakadályozná a jogelvbe ütköző magatartás által elérni kívánt helyzet megvalósulását, azaz a lány anyagi fedezet nélkül maradását.

Beszélhetünk tehát összességében ígéreti kötőerőről? Azt kell mondanunk, hogy igen. Ez a tény pedig feltétlenül óvatosságra inti mindkét jogrendszer polgárait az ígéret körülményeit illetően.

Szerző: Dittrich Anna

Felhasznált irodalom:
Benke, József (2018) A venire contra factum proprium általános magánjogi tilalma: Egy indukcióval kialakított középkori jogelven alapuló 21. századi magánjogi tilalom dedukció útján megállapítható alkalmazási lehetőségeiről. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 59 (4). pp. 3-23.
Coursera: American Contact Law I., Week 1., Ricketts v. Scothorn https://www.coursera.org/learn/contracts-1/lecture/AcytH/ricketts-v-scothorn
Csehi, Zoltán (szerk.) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2021. pp. 57-60.

Kapcsolat

+36 1 432 9000 /20 885
info@ludovikacollegium.hu 

1083 Budapest, Ludovika tér 2.

Hasznos linkek

uni-nke.hu
Sütikezelési tájékoztató
Adatvédelmi tájékoztató

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése érdekében. Bővebb információt a Sütikezelési Tájékoztatóban talál.
Elfogadom a javasolt sütibeállításokat